Valós társadalmi elégedetlenség áll az iráni tüntetéshullám mögött, amit a külföldi szereplők ugyan igyekeztek kihasználni, ám érdemben nem tudtak beavatkozni a megmozdulásokba.
Jelenleg úgy látszik, hogy a december végén indult iráni tüntetéshullám kifulladt, ám a megmozdulások decentralizáltsága miatt nehéz megmondani, hogy valóban véget ért-e, vagy akár a közeljövőben újra fellángolhat az erőszak – mondta el a Híradó.hu-nak Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. A Közel-Kelet-szakértő fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a demonstrációkat kiváltó feszültségek korántsem szűntek meg, így a helyzet bármikor változhat.
Az egész országra kiterjedő tüntetések kapcsán 3700 embert tartóztattak le, több százan azonban még mindig börtönben vannak. Az összecsapásokban 25 ember vesztette életét, túlnyomórészt demonstrálók, ám a biztonsági erők tagjai közül is vannak áldozatok.
Az új költségvetésből komoly következtetéseket lehet majd levonni – jegyezte meg Szalai. Úgy véli, ha a perzsa újév szerint március 21-én életbe lépő büdzsében jelentős változásokat hajtanak végre, akkor az rövid távon mindenképp megnyugtathatja a romló életkörülmények miatt elégedetlenkedőket. Tartósabb eredmények érdekében ugyanakkor átfogó reformokra lenne szükség. A költségvetés újrahangolásának elmaradása rendkívül negatív üzenetet hordozna – hangsúlyozta a szakértő.
A tüntetéseket sokan igyekeztek gazdasági vagy politikai szempontból értelmezni, ám a kutató szerint ez nem szétválasztható. Szalai úgy látja, hogy az utcára vonulók motivációira leginkább a demonstrációkon felhangzó szlogenekből lehet következtetni. Kiemelte: a tüntetők fő üzenetei az arab tavasz kezdeti szakaszában megfogalmazott igazságosságot és méltányosságot követelő jelszavakkal mutat hasonlóságot.
Az iráni társadalom jelenlegi hangulatát jellemezve két kutatás eredményét is ismertette Szalai. A Transparency International korrupcióindexén – mely a polgárok korrupcióérzékelését méri – Irán a 131. helyen áll a 176-os listán, míg a Gallup friss felmérése szerint az irániaknál csak az irakiak és a dél-szudániak látják sötétebben a jövőt. A népes fiatal generációk politikai öntudatra ébredése és a nők tömeges részvétele az ellenzéki megmozdulásokon, akár szónokként is, szintén érdekes fejleménynek számít.
Belpolitikai helyezkedés
A tüntetések kapcsán két, markánsan eltérő narratívát hangoztattak az iráni vezetés vetélkedő erőcsoportjai. A konzervatívok szerint, akiket az ország legfőbb vezetője Hamenei ajatollah képvisel, az egész egy külföldről szervezett és irányított cselekménysorozat volt, melynek célja a rendszer megdöntése. A keményvonalasok igyekeztek a kormányt hibáztatni, mondván az ő baklövéseik miatti elégedetlenséget használta ki az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd-Arábia titkos szövetsége.
A mérsékeltek, élükön Hassan Rouhani elnökkel, viszont azt hangoztatták, hogy korántsem csak gazdasági problémákról van szó, hiszen az emberek politikai változást is követeltek a demonstrációkon. Szalai úgy véli, hogy a két politikai pólus egyaránt a saját érdekei szerint igyekszik felhasználni a tüntetéseket. Emlékeztetett: Iránban több olyan pletyka is terjed, miszerint valójában a konzervatívok állnak az egész tüntetéshullám mögött.
Külföldi befolyás?
A nyugati hatalmak esetleges szerepével kapcsolatban a kutató elmondta, hogy Donald Trump és Benjamin Netanjahu tüntetőknek szánt videóüzenete inkább egyfajta provokációként értelmezhető. Az amerikai és az izraeli vezető feltehetően arra számított, hogy a megszólalásuk miatt keményebben lépnek majd fel az iráni biztonsági erők a demonstrálókkal szemben, ami akár komolyabb eszkalációhoz is vezethetett volna.
A nyugatiaknak egyébként a médián kívül nincs túl nagy befolyásuk Iránban, hangsúlyozta Szalai. Persze ez sem lebecsülendő, különösen annak fényében, hogy bár a fiatalok, ha idegenkednek is az amerikaiaktól vagy az európaiaktól, a BBC fárszi (az irániak nyelve – a szerk.) adását még mindig hitelesebbnek tartják, mint az állami médiát, hangoztatta a kutató.
Bár jelentős korlátozások vannak életben a külföldi hírforrások elérése tekintetében Iránban, de ezek viszonylag egyszerűen kijátszhatók. A szakértő fontosnak tartotta megemlíteni a közösségi média szerepét is, illetve a tüntetéseken részt vevő etnikai kisebbségeket, a kurdokat és az arabokat is, akik nyelvtudásuk miatt jóval széleskörűbb információkhoz jutnak hozzá a regionális sajtóból.
Orientalista.hu – Hirado.hu
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
