Hiába tudjuk, hogy nem szabad, napról napra tömjük a zsírszörnyet

Hiába tudjuk, hogy nem szabad, napról napra tömjük a zsírszörnyet

A Dunántúli Regionális Vízmű felmérése szerint a felhasználók többsége tisztában van azzal, hogy a zsiradékok és ételmaradékok dugulást okoznak a csatornahálózatban, mégis minden harmadik válaszadó a lefolyóba önti a fáradt, használt olajat. Ezzel nemcsak a csatornákat, de a környezetet is károsítják.

Csatornaillemtan-kampányt indított a nyáron a Dunántúli Regionális Vízmű, hogy felhívja a figyelmet a felelőtlen viselkedés következményeire, illetve segítse az alapvető, a mindennapokban is alkalmazható szabályok elterjedését. Az infografikák és korosztályspecifikus edukációs kiadványok mellett animált videót is készítettek:

Bár a Dunántúli Regionális Vízmű friss felmérése szerint a magyar lakosság mintegy 98 százaléka úgy véli, a zsírok és olajok dugulást, illetve szappanszerű lerakódást okozhatnak, arra a kérdésre, hogy mi kerülhet leggyakrabban a csatornahálózatba, a legtöbben, 95 százalékuk mégis az ételmaradékot, így a zsiradékot, használt sütőolajat említette. A háztartási hulladék 81 százalék szerint okoz problémákat, ám csak 67 százalék gondolja úgy, hogy a szennyvízrendszert, az egészségünket és a környezetet károsító anyagok közül az egészségügyi termékek bukkannak fel leggyakrabban a csatornában – ismertette az eredményeket Lakatos Edina szóvivő.

„Nagyon fontos, hogy a szennyvíztisztító telepek csak a normál életvitellel járó szennyvíznek a megtisztítására alkalmasak,

a tisztítási technológia csak bizonyos határokon belül tud működni

Hírdetés

– fogalmazott az InfoRádiónak a szóvivő. – Mi az, amit bele lehet önteni a csatornába? A mosakodással, a mosogatással, a mosással, a takarítással és a WC-használattal kapcsolatos szennyvizeket. Amire viszont nagyon kell figyelni, hogy mérgező anyagokat ne juttassunk a csatornába, mint a lejárt szavatosságú gyógyszerek, növényvédőszerek, nehézfém tartalmú folyadékok, tűzveszélyes anyagok, hígító, festék, köztük a gyerek megmaradt temperája.”

De a szerves szennyezőanyagoknak sem a csatornákban a helyük.

„A háztartási állatfeldolgozásból származó hulladékok, akár a kisállatok tetemei, amire szintén van sajnálatosan példa. Főként a zsírok és olajok, amik sok problémát okoznak, hiszen ezek a csatornában kihűlnek, felrakódnak annak a falára, ráadásul összetapadnak egyéb szálas textíliákká – amiket szintén nem jó a csatornába juttatni –, mint a nedves törlőkendő, vattapamacsok, sminklemosók, vagy épp a fültisztító pálcika” – fejtette ki.

Ugyanakkor üzemzavart okozhatnak a fémkupakok, továbbá az arcmaszk és a gumikesztyű is. A rendszert túlterhelheti a csatornahálózatba juttatott csapadékvíz, a belvíz és a talajvíz is.

Nyitókép: Pixabay.com

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »