Hiába írt Orbánnak esti mesét

Ismét tüntettek a Quaestor-károsultak, ezúttal az Igazságügyi Minisztérium előtt. A kormány álláspontja szerint az alkotmánybírósági eljárás hátráltatja a kárrendezést. Az Alkotmánybíróság főtitkára arról tájékoztatta a Hír Televíziót, hogy a testület megkezdte az ügy előkészítését, és várhatóan ősszel tárgyal is a beadványról.

Egy miskolci asszonynak 6 millió 200 ezer forintja bánja a Quaestor-csoport bukását. Egyelőre egy fillér kártérítést sem kapott. „Mindent megteszek, írok én már Orbánnak esti mesét, írtam a köztársasági elnöknek, meg mindenkinek, akitől segítséget kaphatok, hogy visszakapjam a pénzem. Én egy beteg ember vagyok, akinek szüksége lenne gyógyszerekre meg a megélhetéshez, ahhoz, hogy úgy tudjunk megélni, ahogy eddig éltünk, most már napi gondjaim vannak, mert kevés a nyugdíj, férjemnek is kevés a nyugdíja” – mondta el Szabóné Csizmadia Magdolna.

„Hol a lé, fiúk?”, „Követeljük a Q-törvény betartását!” Ilyen transzparensekkel követelték többen a Quaestor-törvény maradéktalan betartását az Igazságügyi Minisztérium előtt. A tüntetők azt skandálták, hogy a kártérítési határidő már augusztus 6-án lejárt. A demonstrálók levelet adtak át a szaktárca képviselőjének, akitől egy korábbi levelükre megkapták a választ.

Hírdetés

Az Igazságügyi Minisztérium szerint a kárrendezési alap azért nem fizeti ki a törvényben előírt összeget, mert nem kap hitelt a bankoktól az alkotmánybírósági eljárás miatt.

A Jobbik szerint a Quaestor-csődért a pénzügyi szektort felügyelő jegybank is felelős. A jobboldali ellenzéki párt arra kéri a legfőbb ügyészt, hogy indítson közérdekű keresetet a Magyar Nemzeti Bank ellen.

„Mindössze két tucat független brókercég volt Magyarországon, de ezt a két tucat céget sem tudta a Magyar Nemzeti Bank teljes apparátusa leellenőrizni, mert erre állítólag nem volt kapacitásuk. Ezzel párhuzamosan azonban volt arra kapacitás, hogy egy több mint 160 milliárd forint éves értékű műkincsvásárlási, kastélyvásárlási és -felújítási programot végrehajtsanak, nyilvánvaló, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nem ezzel kellene foglalkozni, hanem azzal, hogy a pénzintézetek feletti felügyeletet az állami megbízással élve gyakorolja” – fejtette ki Volner János, a párt alelnöke.

A törvény szerint a Quaestor-ügyfeleket 30 millió forintig kellene kártalanítani. A kárrendezés azonban egyelőre részleges, mert a jogszabályt az Alkotmánybíróságon megtámadták. A pénzpiac pedig nem kockáztat, addig nem hajlandó hitelt adni a kárrendezési alapnak, amíg az Alkotmánybíróság nem dönt. A Quaestor Alap kötvénykibocsátással is pénzhez juthatna, ám a papírokra csak akkor lenne kereslet, ha az állam készfizető kezességet vállalna. Az állam készfizető kezessége azonban kimaradt a Quaestor-törvényből.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »