Hiába az állam adakozása, a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjáért semmit nem tesznek Tilajcsík Dóra2024. 12. 11., sze – 16:06 Pozsony |
Időhiány, stressz, a munkáltatók érdektelensége – bizonyos szülők életében ezek a tényezők nap mint nap jelen vannak, és gyakran még így is előfordul, hogy erőfeszítéseik ellenére gyermekeik nem jutnak meleg ételhez. A szakértők évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a szegénység az egyszülős háztartásokat fenyegeti leginkább, az állam azonban teljesen figyelmen kívül hagyja a problémáikat.
Mi mindent nem engedhetnek meg maguknak az egyszülős háztartások;Miért okoz gondot az egyedülálló szülők többségének a megfelelő munkahely megtalálása;Milyen intézkedéseket kellene foganatosítania az államnak, ha valóban segíteni szeretne az érintetteken;
A világjárvány kitörése óta Szlovákia szegénységi mutatói fokozatosan romlanak. A legutóbbi adatgyűjtés alkalmával már az egymilliós határ felé közelített azon lakosok száma, akik szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel szembesültek. A legnagyobb veszélynek a gyermekes családok és az egyszülős háztartások vannak kitéve.
A legutóbbi népszámlását eredményei szerint Szlovákiából legalább 360 ezer egyszülős háztartás van, közülük 180 ezer szülő-gyermek páros különösen nehéz helyzetben van, ugyanis havonta mindössze 100 euróból kénytelenek kigazdálkodni az élelmiszer- és ruhavásárlást. Ebbe a csoportba nem csak az egyedülálló édesanyák és édesapák sorolhatóak, ide tartoznak az unokáikat egyedül nevelő nagyszülők, esetleg a kisebbekről gondoskodó idősebb testvérek is, hívták fel a figyelmet a Szlovák Takarékpénztár Alapítványának, valamint a Szlovákiai Gyermekekért Alapítvány munkatársai.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A világjárvány kitörése óta Szlovákia szegénységi mutatói fokozatosan romlanak. 2023-ban már az egymilliós határ felé közelített azon lakosok száma, akik szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel szembesültek.
Szlovákiában tavaly minden hatodik ember szembesült a szegénységgel vagy a társadalmi kirekesztés valamely formájával. A veszélyeztetettek száma mindössze egy év alatt 55 ezerrel nőtt, így 2023-ban csaknem meghaladta a 943 ezret, derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból, amelyek a háztartások éves jövedelmét és életkörülményeit vizsgáló felmérésen alapulnak. A jelentés a szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából készült, amiről minden évben október 17-én emlékeznek meg.
Még mindig érezhető a világjárvány hatása
Szlovákiában egészen 2020-ig folyamatosan csökkent azok száma, akiket a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség veszélyeztetett volna. A világjárvány kitörése azonban negatív fordulatot hozott, a pandémia óta a szegénységi mutatók folyamatosan romlanak. Mindez egyebek mellett a magasra csapott inflációnak, valamint az emelkedő áraknak tudható be.
A szegénység három dimenziója
A szegénység három dimenziója közül Szlovákia lakosait a jövedelmi szegénység veszélyezteti leginkább. Ebben az esetben azokról a személyekről van szó, akik olyan háztartásokban élnek, amelyek jövedelme nem haladja meg a szegénységi küszöb aktuális értékét. 2023-ban a küszöbértéket egy egyszemélyes háztartás esetében évi 5 528 euróban határozták meg, ami havi lebontásban legfeljebb 461 eurót jelent. Ebből az adatból kiindulva, tavaly mintegy 766 ezer szlovákiai lakos élt a szegénységi küszöb alatt.
A szegénység második dimenziója a súlyos anyagi és szociális nélkülözést jelenti, aminek 375 ezer fő volt kitéve. Ebbe a kategóriába például azok a lakosok tartoznak, akik képtelenek eleget tenni a váratlanul felmerülő kihívásoknak, nehézséget okoz nekik az elhasználódott bútorok cseréje, esetleg nem engedhetik meg maguknak, hogy évente legalább egy hetet, az otthonuktól távol töltsenek.
A harmadik dimenzió az alacsony munkaintenzitás jelentette problémát tükrözi. Az érintett 161 ezer polgár ugyanis olyan háztartásban él, amely tagjai az éves munkapotenciál egyötödénél kevesebbet dolgoznak.
Érdemes megjegyezni, hogy van az ország lakosságának egy olyan csoportja is, amelyiket nem csak a szegénység egy-egy dimenziója sújt, egyszerre érinti őket a jövedelmi szegénység, súlyos anyagi nélkülözésben élnek, sőt, az adott háztartás munkaintenzitása is rendkívül alacsony. Ebbe a kategóriába körülbelül 117 ezer ember, vagyis a polgárok 2,2 százaléka esik bele. Ha a kormány valóban fel szeretné számolni a szegénységet, akkor szakpolitikájuk középpontjában éppen ezeknek az egyéneknek, családoknak kellene állnia.
A gyermekes családok ügye
Ha a szegénység kérdését az egyes háztartások összetétele alapján vizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy a kiskorú gyermeket eltartó családok 1,5-szer nagyobb kockázattal néznek szembe, mint a gyermek nélküli háztartások. A legnagyobb veszély az egyszülős háztartásokat fenyegeti, de azok a családok is kifejezetten nehéz helyzetben vannak, ahol két felnőtt három vagy annál több gyereket nevel.
Bizonyos régiók helyzete javul
Bár a szegénységről tanúskodó jelentés összességében véve elég negatív képet fest a Szlovákiában uralkodó helyzetről, az ország nyolc régiója közül kettő, Pozsony és Nagyszombat megye, javuló tendenciát mutat. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az egyes országrészek között évek óta jelentős különbségek vannak. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint a szegénység és a kirekesztettség kockázata a hosszú ideje sereghajtó Eperjes megyében a legmagasabb, csaknem 220 ezer embert érint (27,6 százalék), de Besztercebánya és Kassa megyében is 20 százalék felett van a nehéz helyzetben lévő lakosok száma.
Alapvető hiánycikkek
Az egyedülálló szülőknek és gyermekeiknek gyakran még a legalapvetőbb szükségletekre, mint amilyenek a gyógyszerek, az iskolai felszerelések vagy a telefon, sincs pénzük
– mutatott rá Barbara Henterová, a Szlovák Takarékpénztár Alapítványának elemzője.
A szakértő állításait pedig az Egy szülő alapítvány igazgatója, Eva Marková is alátámasztotta.
„Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy azoknak a családoknak, akik havi 290, esetleg 350 euróból tengődnek, a hónap utolsó napjára is maradjon pénze” – jegyezte meg Marková.
Ondrej Gallo, a Szlovákiai Gyermekekért Alapítvány képviselője úgy véli, az alapvető kiadásokra fordított költségek emelkedése komoly kihívást jelent az érintetteknek. Az élelmiszerek esetében tapasztalható árvágta, valamint a folyamatosan növekvő közüzemi számlák eleve nehéz helyzetbe hozzák a magányos szülőket, a januárban életbe lépő konszolidációs intézkedések következtében a helyzetük még kilátástalanabb lehet. Ennek ellenére a munkáltatók és az állam egyaránt figyelmen kívül hagyja a lakosság legsérülékenyebb csoportjának igényeit. A döntéshozók a szakértők figyelmeztetései ellenére sem foganatosítottak rendszerszintű intézkedéseket, amik javíthatnák a helyzetüket.
Diszkriminatív eljárás
Hiába az igyekezet, az egyedülálló szülők többségének komoly gondot okoz a megfelelő munkahely megtalálása. A kisgyermeket nevelő nő vagy férfi, valamint a munkáltatók elképzelései ugyanis általában egyáltalán nem találkoznak. A legtöbb cég teljesen rugalmatlan, a gyermekeket pedig hátráltató tényezőnek tekintik, ami miatt az alkalmazottnak kevesebb ideje és energiája jut a munkavégzésre. Az érintett dolgozók emiatt gyakran teljesen kiégve és csalódottan távoznak az adott vállalattól, derül ki a Dolgozó anyák csoportosulás megrendelésére készült felmérésből. A közvélemény-kutatás arra is rámutatott, hogy a gyermekes alkalmazottak felmondásának hátterében többségében a flexibilitás hiánya állt. Ez pedig nem csak a munkavégzés helyére és idejére, hanem formájára is érvényes.
Hiányzó definíció
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a hibásan kialakított struktúra nem írható kizárólag a munkáltatók számlájára, az államot legalább ekkora, ha nem nagyobb felelősség terheli a kialakult helyzetért. A szociológusok ugyanis évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a jogalkotóknak módosítania kellene a Munka Törvénykönyvét, hogy az egyértelműen definiálja, mi is az az egyszülős háztartás.
A pontos meghatározás hiányát pedig a munkaügyi minisztérium is elismerte.
Kizárólag abban az esetben tudunk majd célzott támogatást nyújtani az érintetteknek, ha egyértelműen törvénybe foglaljuk az egyszülős háztartások fogalmát. A szakértőkkel együtt egy ideje már dolgozunk a megoldáson
– olvasható a szaktárca egy a közelmúltban nyilvánosságra hozott közleményében, amelyet azt követően tettek közzé, hogy a parlament független (korábban KDH-s) képviselője, Martina Bajo Holečková az egyszülős háztartások megsegítése érdekében a gyermekes szülőknek járó támogatás emelését javasolta. A kérdésben azóta sem történt előrelépés.
A Szlovák Takarékpénztár Alapítványának elemzője szerint addig, amíg a politikusok tétlenkednek, a cégeknek saját hatáskörben kellene segítenie a legsérülékenyebb, egyszülős háztartásokat. Kiváló megoldás lehetne, ha a vállalatok részmunkaidőben, esetleg rugalmas munkaidőben foglalkoztatnák az érintetteket, de komoly segítséget jelentene, ha bölcsődei, esetleg óvodai hozzájárulást biztosítanának a szülőknek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
