1953. augusztus 20-án avatták fel a legendás sportkomplexumot, amely 2002-ben vette fel Puskás Ferenc nevét.
Magyarországon a nagy befogadóképességű stadion gondolata már a 19. század végén felvetődött. Ennek az elvi jóváhagyását a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori két elnöke, gróf Andrássy Gyula és Muzsa Gyula már 1913-ban megkapta Ferenc József magyar királytól. A terv az első világháború miatt meghiúsult. 1924-ben törvényt hoztak az új stadion felépítésére, és ezért a sportadót is bevezették – de a befolyt összeget nem az építésre költötték. Ebben az évben Hajós Alfréd olimpiai úszóbajnok a stadion terveivel szellemi olimpiai ezüstérmet nyert, ám az ő elképzelései sem valósulhattak meg a világválság és a második világháború kitörése miatt.
A munkálatok öt éven át tartottak. A kommunista propaganda következtében a kor közismert sportszemélyiségei is szerepet vállaltak a munkából, így az Aranycsapat tagjai mellett például Papp László olimpiai bajnok ökölvívó is segédkezett a helyszínen. A tervek szerint a Népstadion az 1960-as olimpiai rendezés miatt is épült.
Hetven évvel ezelőtt a reggel kilenckor kezdődő stadionavatásra 80 ezer néző látogatott ki. Az ünnepi program keretein belül tízezer tornász lépett fel, majd 2000 sportoló vonult körbe a futópályán. Ezután az Országos Torna és Sportbizottság (OTSB) elnöke, Hegyi Gyula mondott beszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon.
Ezt követően a Magyarország–Norvégia atlétikai viadal második versenynapját rendezték, a magyar csapat fölényesen győzött.
A magyar együttesből Bozsik József duplázott, illetve Kocsis Sándor iratkozott fel az eredményjelzőre. A moszkvai gólszerzők közül Nyikita Szimonyan 93 évesen végezte el a kezdőrúgást – Gera Zoltánnal együtt – 2019-ben az új Puskás Arénában.
Az első A-válogatott találkozót 1953. november 15-én, tíz nappal az „évszázad mérkőzése” előtt játszották a Népstadionban. A svédek elleni 2–2-re végződő összecsapáson Puskás tizenegyest hibázott, nemzeti csapatunk pedig háromszor találta el a kapufát.
A magyar labdarúgó-válogatott számos legendás mérkőzést játszott a stadionban. Puskásék 1954-ben 7–1-re verték az angolokat, másfél évvel később Ausztriát győzték le 6–1-re a 100. magyar-osztrákon. Utóbbi mérkőzésen körülbelül 105 ezren voltak a helyszínen, ami rekordnak számít a Népstadion történetében. A válogatott mérkőzésein kívül a stadionban tartották a legendás kettős rangadókat, a magyar kupadöntőket és magyar klubcsapatok nemzetközi kupameccseit.
1966-ban és 1998-ban szabadtéri atlétikai Európa-bajnokságnak adott otthont a Népstadion, amely 2002-ben vette fel Puskás Ferenc nevét. A legendás sportlétesítményt 2016-ban lebontották. A helyén készült el Európa egyik legmodernebb stadionja, a 2019-ben átadott Puskás Aréna, ahol 2020 őszén Európai szuperkupa-döntőt, 2021 nyarán Eb-mérkőzéseket, míg 2023 májusában Európa-liga-döntőt rendeztek.
A magyar válogatott gólrekorderének nevét 2002-ben a Magyarország–Spanyolország 1–1-es barátságos mérkőzés alkalmával vette fel a Népstadion. Puskás Ferenc 12 válogatott fellépésén 6 gólt ért el a legendás létesítményben. 1961-ben nem léphetett pályára a Vasas SC ellen a Real Madrid játékosaként a Népstadionban. Csak húsz évvel később, huszonöt esztendőnyi távollét után térhetett haza Magyarországra. Ekkor a magyar öregfiúk-válogatott gálamérkőzésen három gólt szerzett és az egész Népstadion neki tapsolt. Puskás Ferenc 1993. április 15-én a Népstadionban vezette először a magyar válogatottat szövetségi kapitányként. Négy évvel később itt tüntette ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatával.
(puskaintezet.hu/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
