Manapság sokat hallhattunk a koronavírus elleni védőoltás regisztrációjáról, tárolásáról, valamint a beadatás körülményeiről, arról azonban talán kevesebb szó esett, hogy miként is működik maga az oltóanyag. Röviden összefoglaltuk, hogyan segíthet a vakcina a fertőzés megelőzésében.
Szlovákiába a hétvégén érkezik meg az első, koronavírus elleni védőoltást tartalmazó szállítmány, amelyet a Pfizer és a BioNTech nevű gyógyszergyártó cégek fejlesztettek ki. A vakcina kifejlesztése körülbelül 1 évig tartott, a folyamat magába foglalta az oltóanyag előállítását, a klinikai vizsgálatokat, az eredmények kiértékelését, valamint a gyógyszer regisztrációját (múlt héten már az Európai Gyógyszerügynökség is jóváhagyta a szerrel történő tömeges beoltást).
Ez az időtartam a korábbi oltóanyagok előállításához képest jóval gyorsabbnak számít, ám ez nem véletlen, ugyanis a Pfizer és a BioNTech vakcinája máshogy lett előállítva, mint a korábbi oltások.
Bár a géntudomány már többféle technikát is felfedezett a védőoltások előállítására, a laikusok körében talán továbbra is az attenuált vakcinák a legismertebbek. Ezek lényege, hogy az oltóanyaggal tulajdonképpen a mesterségesen legyengített, élő vírust juttatják az emberek szervezetébe. Az oltástagadók éppen ez ellen szoktak tiltakozni, ám figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy ezek a kórokozók már szinte teljesen alkalmatlanok arra, hogy kárt okozzanak az emberi szervezetben. Arra azonban éppen elegendőek, hogy immunválaszt idézzenek elő, és a szervezetben megkezdődjön a szükséges ellenanyagok előállítása.
A Pfizer és a BioNTech viszont egy RNS-alapú oltóanyagot fejlesztett ki. Ennek a technikának az az előnye, hogy nem a legyengített kórokozó kerül a szervezetbe, hanem a vírus egyik alkotóanyagának, az úgynevezett tüskefehérjének a kialakulásához szükséges genetikai információ. Ezt akár úgy is érhetjük, mint egy tervrajzot, amit a sejtjeink felvesznek, és ez alapján megkezdődik azon fehérjék előállítása, amelyeket felismerve a szervezet kialakítja a megfelelő védekezést. Fontos hangsúlyozni, hogy a tüskefehérje önmagában nem veszélyes, mindössze elősegíti, hogy az immunrendszer felkészüljön a vírus elleni harcra.
Az említett genetikai információt a tudósok úgynevezett lipidburokba csomagolják – ennek segítségével képes eljutni a tervrajz a sejtekbe. Az oltással tulajdonképpen a burokba csomagolt genetikai információt juttatják az emberei szervezetbe.
Ez a módszer egyrészt biztonságosabb, hiszen az allergiás reakciók esélye rendkívül alacsony, másrészt gyorsabb és olcsóbb is, mint az attenuált vakcinák.
Az oltást két körben, háromhetes eltéréssel adják be az embereknek. Erre azért van szükség, hogy tartós immunválasz alakuljon ki, hiszen az első adag oltóanyag beadása után még nem feltétlenül alakul ki a megfelelő ellenanyag-koncentráció (ez azonban nem újdonság, hiszen például a tetanusz elleni védőoltást is legalább ötször adják be az embereknek az életük során).
Az oltás 90–95 százalékos védettséget biztosít, ami a szakértők szerint rendkívül jó aránynak számít. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a maradék 5–10 százalék esetében – vagyis akik az oltás ellenére is elkapták a vírust – a betegségnek enyhe lefolyása volt, senkinél sem alakultak ki komoly tünetek.
A sajtóban arról is megjelentek hírek, hogy miután Nagy-Britanniában megkezdődött az oltás beadatása, két személynél allergiás reakció lépett fel. Utólag kiderült, hogy olyan személyekről volt szó, akiknek a kórtörténetében már korábban is felmerültek durva allergiás reakciók. Itt azonban valóban súlyos reakciókról van szó, mint például az anafilaxiás sokk (vagyis egy enyhe ételallergia esetén a vakcinát gond nélkül be lehet adni).
A BioNTech munkatársai arról is beszéltek, hogy az új vakcina nagyon nagy valószínűséggel a Nagy-Britanniában felbukkant, mutálódott koronavírus ellen is hatásos lesz. Ezt azonban még részletesebben fogják vizsgálni, január második hetére pedig már végezhetnek az elemzésekkel.
(nar, origo.hu)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
