Nikol Pasinján örmény kormányfő és Ilham Ailyev azeri elnök hétfőn a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva kifejezte készségét a személyes találkozóra. Pasinján arra a kérdésre válaszolva, hogy kész lenne-e Moszkvába utazni és Aliyevvel tárgyalni, kijelentette: „A hegyi-karabahi konfliktust kizárólag békés úton kell rendezni. Kész vagyok minden szükséges erőfeszítést megtenni ennek elérése érdekében, egyebek között elutazni, találkozni és beszélgetni.”
Aliyev azt mondta, hogy az azeri fél „kész találkozni Moszkvában vagy bármely más helyen annak érdekében, hogy véget lehessen vetni a szembenállásnak, és megtalálni a rendezés módjait”. Közölte, hogy Baku „minden kapcsolatfelvételre hajlandó”.
„Adott esetben erre szóló meghívást nem kaptam, ezért a kérdést nem hozzám kell intézni. Vlagyimir Putyin elnök, előtte meg Dmitrij Medvegyev sokszor személyesen vezetett le háromoldalú találkozókat Örményország és Azerbajdzsán vezetőivel. De azt követően, hogy Örményországban a hatalom feltételezhetően »Soros« kezébe került, ezek az érintkezések megszűntek” – fogalmazott az azeri államfő.
Kifejezte készségét a harci cselekmények gyors leállítására, ha Jereván „konstruktív” álláspontot képvisel majd a tárgyaláson.
A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét. Moszkvában október 9-ről 10-re virradóra az orosz, az örmény és az azeri külügyminiszter tűzszünetben, valamint hadifogoly- és halottcserében állapodott meg, ennek azonban nem sikerült érvényt szerezni. A felek egymást vádolják a fegyvernyugvás megsértésével.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn a konfrontatív retorika fokozásának befejezésére szólította fel a hegyi-karabahi konfliktusban szembenálló feleket és a „felelős nemzetközi szereplőket”, egyúttal sürgette a harci cselekmények beszüntetését. Közölte, hogy Moszkva, Baku és Jereván hamarosan kidolgozhatja a tűzszünet megfigyelésének mechanizmusát.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Jereván a népek önrendelkezési jogára hivatkozik, Baku pedig az állami szuverenitás és a határok sérthetetlenségének elvére hivatkozik.
(MTI)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
