Havas és Farkasházy Toroczkainak: felejtse el a MIÉP-et, ne magyarkodjon!

Január 6-án délután valóban leporolták Bocskai-öltönyeiket Novák Elődék. A Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, országgyűlési képviselője egy nappal a MIÉP-emléktalálkozót megelőzően azt nyilatkozta, kifejezetten örül annak, hogy az eseményre a Magyar Igazság és Élet Pártja egykori országgyűlési képviselői mellett számos prominense is elfogadta a meghívását. Alább a Mandiner beszámolója.

Az exjobbikos politikus kifejezetten pikánsnak tartotta, hogy a tizenegyedik kerületben található, Bartók Béla út 96. szám alatti, egykori MIÉP-irodában, Csurka István sajtótájékoztatóinak és az országos elnökség üléseinek helyszínén egy asztalhoz ülhetett a rendszerváltás utáni nemzeti radikalizmus eddigi három pártja, a MIÉP, a Jobbik, illetve a Mi Hazánk alapító elnöke: Horváth Lajos, Kovács Dávid és Toroczkai László, akik mindhárman a Magyar Igazság és Élet Pártja politikusai is voltak.

Hogy egykori jobbikos párttársait vajon meghívták-e az emléktalálkozóra, Novák Előd úgy felelt, „akik még mindig asszisztálnak a Jobbik ámokfutásához, azokat nem hívtam”. Az SZDSZ-es emléktalálkozó pedig nem az ő műfaja, a szabaddemokratákhoz semmilyen szinten nem kötődik, a lehetőséget pedig inkább meghagyná a Fidesz egykori alelnökének, Fodor Gábornak, s az SZDSZ 1994-es árulását is felülmúló átváltozóművésznek: Vona Gábornak.

Csurka István és köre 1993-ban alapította meg a MIÉP-et, miután kizárták őket a kormányzó Magyar Demokrata Fórumból (MDF). Csurka már ezt megelőzően is ostorozta Antall József kormányát, például azzal, hogy folytatták a kommunista-szocialista rendszerből érkező adósságok kifizetését, s hogy rendkívül rosszul sikerült a rendszerváltás utáni kárpótlási rendszer alkalmazása.
Csurka szerint az MDF túl puha volt, ráadásul kokettált a Szabad Demokraták Szövetségével (SZDSZ). Pártelnöki ambícióit sosem rejtette véka alá Csurka, de alulmaradt az akkori kormányfő-pártelnök Antall-lal szemben. Állítólag nem tiszta versenyben.
Ezt követően előbb megalakította az MDF-en belül a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot, ez azokat az országgyűlési képviselőket foglalta magába, akik nem ratifikálták az ukrán-magyar alapszerződést, mindeközben létrehozta a Magyar Út Körök mozgalmát is, majd kizárását követően látott neki a pártalapításnak. 1994-ben nem sikerült a parlamentbe jutás: 1,6 százalékot értek el. 1998-ban viszont megugrották Csurkáék az ötszázalékos parlamenti küszöböt, s egyes ügyekben kívülről (konstruktív) támogatták az első Orbán-kormányt. Lásd: státusztörvény. A NATO-tagságot viszont hevesen ellenezték, ahogy az európai uniós csatlakozást is. 2002 után a MIÉP nem tudott bejutni a Tisztelt Házba.
Négy évvel később szövetségre léptek a Jobbikkal és a Kisgazdákkal. Csurka István 2012. február 4-én hunyt el Budapesten. Temetésén több ezren búcsúztatták a Fiumei Úti Sírkert ’56-os hősök parcellájában. 2013 januárjában a korábban a Jobbik parlamenti frakcióját erősítő két képviselő, Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő bejelentette, hogy csatlakoznak a MIÉP-hez, ezzel a radikális párt 11 év után ismét rendelkezett parlamenti képviselettel, még ha a házszabályok értelmében frakciót nem tudtak alakítani.

Hírdetés

Rengetegen jöttek össze Újbudán, Csurka István egykori sajtótájékoztatójának helyszíne kicsinynek bizonyult, s az aulát nem a sajtó munkatársai telítették meg, pedig kínáltak pogácsát. Többen meg is jegyezték a közönség soraiból:

a Párbeszéd – A Zöldek Pártja kongresszusainak tagszámát is „túlszárnyaltuk”.

Az esemény házigazdája, Novák Előd már az elején leszögezte: napi politikától mentes lesz az esemény. Ez nem mindig sikerült így, a Horthy-nosztalgiát olykor-olykor megszakította egy-egy Mi Hazánk-reklám. De hangsúlyozta, köszöni, hogy az eljöttek félre tudták tenni korábbi sérelmeiket, csalódásaikat, amik visszatekintve eltörpülnek attól, ami a Jobbikban történt. Ezt követte a résztvevők bemutatása; megemlékeztek a Magyar Igazság és Élet Pártjának elhunytjairól, néhai prominenseiről; majd következett az egykori kulcsfigurák, elnökök és Toroczkai László felszólalása.

Fenyvesi Zoltán megköszönte a szervezést, üdvözölte a barátait, ismerőseit. Mint mondta, tizennyolc évig volt ennek az irodának, a nemzeti radikalizmus irodájának a gazdája, de tizenkét esztendőig nem tette be ide a lábát. Felidézte, az ő idejében 150 fős volt a XI. kerületi MIÉP-tagság, azonban reméli azt is, hogy azt a szellemiséget, amiről e helyiség falai tanúskodnak, a fiatalok generációja tovább fogják vinni. „Az a lényeg, amit Csurka elindított”. Horváth Lajos röviden szólalt fel, azt mondta, az Istenhez, a hazához kell hűnek lenni. Szeretni kell embertársainkat, de el is kell mondani nekik, ha problémákat észlelünk. „Meg kell harcolni azért, amiért meg kell harcolni”.

Kovács Dávid nem készült beszéddel, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke őt egy osztálytalálkozóra hívta, fogalmazott. „Az motivált, hogy olyan emberekkel találkozhatok, akiknek sokat köszönhetek.”

Mint mondta, Novák Előd azt akarja kifejezni, hogy van kontinuitás a MIÉP, az egykori Jobbik és a Mi Hazánk között. Kovács szerint legitim gondolat ez, s ez nem csupán az itt jelen lévő személyek mutatják ezt, de a döntő, nemzetstratégiai kérdésekre adott válaszok is. Hangsúlyozta: nem a Jobbikot képviseli, a MIÉP miatt jött, aminek csak egy egyszerű tagja volt. Csurka Istvánról úgy fogalmazott az eszmetörténész, a politikus szellemi centrum volt. Abba a láncolatba tartozott, amihez Szabó Dezső és Németh László. De Csurka a népi mozgalom jobboldali irányát képviselte, fűzte hozzá.

Toroczkai László úgy kezdte felszólalását, hogy egy bajtársi, baráti találkozóra érkezett. Megemlítette, hogy édesapja Szegeden volt MIÉP-es, ott is 150 fős volt az alapszervezet. Jó maga 1996-ban csatlakozott a Magyar Igazság és Élet Pártjához, s egy év után már Csurka előtt szólalhatott fel. Ehhez kapcsolódóan elmesélte, hogy ekkor már egyetemista volt, médiát tanult, s olyan tanárai voltak, mint Havas Henrik vagy Farkasházy Tivadar. Ők azonban nemigen tolerálták azt, behívták őt, jelezvén: felejtse el a pártot, ne magyarkodjon.

Toroczkai nemet mondott, hiába kínáltak neki komoly médiaállásokat. A Mi Hazánk elnöke azt is elmesélte, hogy lett Tóth Lászlóból Toroczkai László. „Nem, nem úgy, ahogy azt sokan terjesztik”. Csurka vetette fel neki először, állítólag, hogy a Tóth László név elég gyakori. Gyermekkorában már használta a Toroczkai nevet, de végül egy országgyűlési választást követően döntött úgy, hogy ezt meglépi. "Ez is a MIÉP-nek köszönhető" – mondta a Mi Hazánk-elnök.

Korábban írtuk: Terítéken Csurka öröksége, az SZDSZ-es emléktalálkozót meghagyják Fodornak és Vonának


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »