Az elmúlt napok egyik legnagyobb port kavaró külpolitikai eseménye volt az, hogy Ausztria elgáncsolta Románia és Bulgária Schengeni-övezethez történő csatlakozását. A döntés a diplomatákat is meglepte. A dolog hátterében azonban – az Intellinews régiós hírportál információi szerint – sokkal inkább belpolitikai okok húzódnak meg. A bécsi kormányra iszonyatosan nagy nyomás nehezedik, és a zuhanó preferenciák láttán azt teszi, amit ilyenkor egy felvilágosult nyugati kabinetnek tenni illik: elterelésként cirkuszt csinál.
Ausztria egykor legerősebb pártja az Osztrák Néppárt (ÖVP) volt. 2019-ben a Szabadságpárttal között koalíciója felbomlott az Ibiza-botrány miatt (amely padlóra küldte a Szabadságpártot, az ügy mögött azonban sokan a német titkosszolgálatokat is ott sejtették). Az ÖVP ezután a Zöldekkel lépett szövetségre. Ám ahogy a progreszívoknál lenni szokott, idő kérdése volt, mikor kerül ez az ÖVP vezető politikusának fejébe: 2021-ben egy nem túl fajsúlyos kampányfinanszírozási ügy kapcsán Sebastian Kurz fiatal, rendkívül karizmatikus és sikeres akkori kancellár kénytelen volt elhagyni a nagypolitikát (ma Amerikában dolgozik a Szilikon-völgyben).
Kurz helyét Karl Nehammer vette át, aki nem tudta pótolni karizmatikus elődjét, és az ÖVP lejtőre került. A felméréseken az egykor 36 százalékos népszerűségnek örvendő párt ma már alig-alig éri el a 20 százalékot. A választók elhibázottnak tartották a koronavírusjárvány kezelését, az energiaválsággal sincsenek megbékélve, az infláció pedig Ausztriában is iszonyatos méreteket ölt.
Nem beszélve a migrációról – és ez lenne a schengeni vita kiinduló pontja. 2022-ben 100 ezernél is több migráns érkezett Ausztriába, ebből 75 ezer maradt az országban (!). Ezek az adatok messze túlszárnyalják a 2015-ös migránsválságét is, csak épp az ukrajnai háború miatt nem érzékeljük a sajtó felhozatalában.
A migráció kapcsán pedig Nehammer kijátszotta a populista kártyát, hogy legalább ezen a téren erőt tudjon mutatni. Sajnos, ezt két közép-kelet-európai tagállam rovására tette. A dolog pikantériája, hogy eredetileg hárman voltak.
Mikor az uniós soros elnök Csehország napirendre tűzte Horvátország, Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, az ÖVP és vele az osztrák kormány is úgy döntött, hogy mindhárom ország csatlakozását elkaszálja. Tette azt arra hivatkozva, hogy szerinte egyik országban sem megfelelő a határvédelem. És mindezt nem kétoldalú találkozó vagy uniós tárgyalás keretében tette, hanem a sajtón keresztül.
A horvát fordulat
Aztán váratlanul megváltozott Nehammer álláspontja, de csak Horvátország kapcsán. Miért?
Az Intellinews információi szerint a dolognak bizonyára ahhoz volt köze, hogy nehány nappal azelőtt, hogy Bécs rábólintott volna Horvátország csatlakozására, nehammer a bajor miniszterelnökkel, Markus Söderrel a horván Krk szigeteki LNG-terminálnál jár, ahol Andrej Plenkovic horvát kormányfőtől garanciát kaptak a terminál bővítésére, amely azt követően nagyban hozzájárul majd Ausztria és Bajorország LNG-ellátásához.
Sőt, állítólag a horvátok némi fenyegetéssel nyomatékosították elvárásukat, jelezve, hogy blokkolni fogják az összes osztrák beruházást Horvátországban – ami nem elhanyagolható tételt tesz ki.
Így került ki a vétó alól Horvátország schengeni csatlakozása. Románia és Bulgária azonban nem.
A titokzatos jelentés
Hiába jelentette ki az külső európai határok védelmét (névleg) ellátó Frontex, hogy a másik két ország is teljesíti a schengeni csatlakozás feltételeit, Bécs olyan adatokat lobogtatott, melyek szerint az illegális migránsok 40 százalék jön Szerbia felől, de másik 40 százaléka épp Románia és Bulgária felől.
A dolog érdekessége, hogy az osztrákok ezeket az adatokat saját felmérés keretében kapták, állítólag mobiladatok és migránsokkal készített interjúk alapján számolták ki, de a vonatkozó jelentést nem hajlandók elérhetővé tenni a nyilvánosság számára.
Egyesek szerint Bécs keménykedése csak átmeneti, és várhatóan – megfelelő alku árán – megengedőbbek lesznek, és újra napirendre kerülhet Románia és Bulgária csatlakozásának kérdése.
Kökrép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
