Az Országgyűlés augusztus 28-án választotta meg Unger Anna politológust a hivatal elnökének. Megbízatása szeptember 1-jétől hat évre szól. Az NVVH feladata nem jelentéktelen: a jogellenesen kikerült közvagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése is a hatáskörébe tartozik.
Éppen ezért különösen fontos, hogy milyen szemlélettel kezdi meg működését az új intézmény.
A Jobbik álláspontja ebben évek óta egyértelmű. A politikusi vagyongyarapodás ellenőrzésének nem alkalomszerűnek, politikailag szelektívnek vagy néhány látványos ügyre korlátozódónak kell lennie. Olyan rendszert kell létrehozni, amelyben a vizsgálat kötelező, rendszeres és mindenkire egyformán kiterjed.
Senki nem lehet kivétel
A Jobbik korábbi törvényjavaslata alapján minden országgyűlési képviselő és politikai vezető esetében kötelező vagyongyarapodási vizsgálatot kellene végezni a megbízatás kezdetén és végén.
A párt szerint ebből senki nem kaphatna felmentést.
Sem a miniszterelnök.
Sem egy miniszter.
Sem egy országgyűlési képviselő.
És az sem, aki csupán rövid ideig töltött be politikai tisztséget.
A kezdeményezés ennél is tovább ment: a korábbi visszaélések lehető legátfogóbb feltárását sürgette, és azt, hogy az 1990 után tisztséget szerzett parlamenti képviselők és politikai vezetők esetében is legyen lehetőség a vagyongyarapodás vizsgálatára.
A javaslat szerint ahol visszaélés bizonyítható, ott az adójogi és büntetőjogi jogkövetkezményeket a lehető legszigorúbban kell alkalmazni.
Ez lényegesen több annál, mint hogy létrejön egy új intézmény, amely éveken keresztül vizsgálatokat folytat.
A lényeg ugyanis az, hogy maga az ellenőrzés váljon rendszerszintűvé.
Hat év – és addig sem feltétlenül lesz jogerős ítélet?
Éppen ezért figyelemre méltó Unger Anna egyik meghallgatáson tett kijelentése. Az új hivatal vezetője arról beszélt, hogy szerinte téves várakozás lenne azt gondolni, hogy hatéves vezetői ciklusa alatt feltétlenül jogerős ítéletek születnek majd a feltárt ügyekben.
Fontos pontosítani: Unger nem azt mondta, hogy a vizsgálatokat hat évig szándékosan el kell húzni. Arra utalt, hogy egy összetett ügy feltárása, a nyomozás, a vádemelés, majd a teljes bírósági eljárás olyan hosszú folyamat lehet, amelynek végére nem feltétlenül jutnak el az ő mandátuma alatt.
Jogilag és szakmailag természetesen igaz, hogy egy bonyolult korrupciós vagy gazdasági büntetőügy esetében nem lehet előre megmondani, mikor születik jogerős ítélet.
Politikailag és társadalmilag azonban ez a kijelentés fontos kérdést vet fel.
Ha hat év sem elegendő ahhoz, hogy a magyar emberek kézzelfogható eredményeket lássanak, akkor pontosan mitől lesz más ez az elszámoltatás, mint az elmúlt évtizedek ígéretei?
A magyar társadalom nem újabb dossziékat akar
Magyarországon az elszámoltatás nem új politikai fogalom. Kormányok jöttek és mentek, ígéretekből pedig nem volt hiány.
A társadalom azonban nem újabb bizottságokat, tanulmányokat és vastag iratkötegeket vár.
Azt akarja tudni, hogyan lehetett politikai hatalom közelében néhány embernek néhány év alatt olyan vagyona, amelynek eredetére nehéz életszerű magyarázatot találni.
Hogyan kerülhetett közvagyon magánkézbe?
Hogyan gazdagodhattak egyes politikai-gazdasági körök közbeszerzéseken, állami szerződéseken, koncessziókon vagy közpénzből finanszírozott beruházásokon keresztül?
És mindenekelőtt:
vissza lehet-e szerezni azt, ami jogellenesen került ki a köz vagyonából?
A Jobbik álláspontja ezen a ponton világos: vizsgálni kell, bizonyítani kell, és ahol a törvénysértés bizonyított, ott következménynek kell lennie.
Nem csak azt kell nézni, mi van a politikus nevén
A korábbi javaslat egyik fontos eleme a családtagok vagyoni helyzetének vizsgálata.
A jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer önmagában kevés információt adhat egy politikus tényleges vagyoni helyzetéről. Éppen ezért a hozzátartozók vagyoni viszonyainak átláthatósága sem kerülhető meg.
Ha egy politikus vagyona papíron valamelyik családtag nevén jelenik meg, a jelenlegi rendszer könnyen elveszítheti valódi ellenőrző funkcióját.
Ezért nem pusztán formális vagyonnyilatkozatokra van szükség, hanem tényleges vagyonellenőrzésre.
Egy komolyan működő vagyonvisszaszerzési rendszernek fel kell tárnia a céges kapcsolatokat, a tényleges tulajdonosi viszonyokat, a közvetett érdekeltségeket, a hozzátartozókhoz került vagyont, valamint minden olyan konstrukciót, amely jogellenesen megszerzett vagyon elrejtésére szolgálhatott.
Unger személye önmagában is kérdéseket vet fel
Az új elnök szakmai háttere szintén vita tárgya lehet.
Unger Anna politológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának docense. Nem klasszikus ügyészi, bírói vagy nyomozói pályáról érkezett.
Ez önmagában természetesen nem teszi alkalmatlanná egy ilyen szervezet vezetésére. Ugyanakkor nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy az NVVH működése jelentős részben összetett büntetőjogi, pénzügyi, nyomozati és vagyonfeltárási feladatokra épül.
Az Országgyűlés ugyanakkor Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét választotta meg nyomozati elnökhelyettesnek, vagyis az intézmény vezetésében közvetlen ügyészi tapasztalat is megjelenik.
Unger teljesítményének megítélésében ezért nem az lesz a döntő, hogy politológus vagy jogász. Hanem az, hogy milyen szakmai csapatot épít maga köré, milyen ügyekben indulnak el tényleges vizsgálatok, és milyen eredményeket tud felmutatni.
A feltárás fontos – de nem válhat politikai leszámolássá
Az új hivatal előtt hatalmas feladat áll. A közbeszerzésektől a koncessziókon és állami beruházásokon át egészen az alapítványokba kiszervezett közvagyonig számos terület kerülhet a vizsgálatok fókuszába.
Az NVVH létrehozásakor deklarált cél szerint a hivatalnak éppen az ilyen ügyeket és az azok mögött álló pénzügyi konstrukciókat kell feltárnia.
Ez azonban csak akkor lehet hiteles, ha ugyanaz a mérce vonatkozik mindenkire.
Az elszámoltatás nem jelenthet politikai bosszút. A politikai függetlenség viszont nem jelentheti azt sem, hogy bizonyos ügyekhez nem lehet hozzányúlni.
Ezért lenne különösen fontos a Jobbik által évek óta képviselt alapelv: ne személyeket jelöljünk ki előre, hanem olyan rendszert hozzunk létre, amelyben minden politikai vezető vagyongyarapodása ellenőrizhető.
Ha egy vagyon törvényesen keletkezett, annak legyen világos és bizonyítható eredete. Ha viszont közpénzből, korrupcióból vagy más jogellenes forrásból származik, akkor induljon el a szükséges eljárás, és ahol a jogszabályok lehetővé teszik, történjen meg a vagyon visszaszerzése.
Hat év múlva nem magyarázatokat kell hallanunk
Az NVVH vezetőinek mandátuma hat évre szól. Ez hosszú idő.
Hat év alatt választások zajlanak le, kormányok változhatnak, politikai pályák érhetnek véget. Egy ilyen időszak után ezért aligha lehetne elfogadható eredmény pusztán az, hogy a hivatal számos ügyet feltárt, dokumentumokat gyűjtött össze és vizsgálatokat indított.
A társadalom ennél többet vár.
Legyenek megnevezhető ügyek.Legyen feltárt vagyon.Legyen visszaszerzett közpénz.És ahol bűncselekmény bizonyítható, legyen jogi következmény.
Ebben világos mérce áll az új hivatal előtt.
A Jobbik hosszú évek óta követeli a politikai elit vagyongyarapodásának átfogó vizsgálatát, a hozzátartozók vagyoni helyzetének nagyobb átláthatóságát, az 1990 utáni politikai vezetők esetleges visszaéléseinek feltárását és a bizonyított jogsértések szigorú szankcionálását.
Ezeket az elveket most végre nem ellenzéki követelésként, hanem működő állami rendszerben kellene viszontlátni.
Nem ígéret kell. Eredmény.
Unger Anna előtt ezért óriási lehetőség és ugyanekkora felelősség áll.
Ha az új hivatal képes lesz politikai hovatartozástól függetlenül feltárni a közvagyonnal kapcsolatos visszaéléseket, visszaszerezni a jogellenesen megszerzett vagyont, és bizonyítékok alapján kezdeményezni a szükséges eljárásokat, akkor valóban új korszak kezdődhet az elszámoltatásban.
Ha azonban hat év múlva is csak azt halljuk majd, hogy az ügyek rendkívül összetettek, a vizsgálatok még tartanak, az ítéletekre pedig további éveket kell várni, akkor joggal tehetjük fel a kérdést:
Mi változott valójában?
A Jobbik álláspontja ezen a téren évek óta következetes: minden politikusra ugyanaz a mérce vonatkozzon. Legyen kötelező vagyongyarapodási vizsgálat, legyen feltárható a hozzátartozókon keresztül elrejtett vagyon, legyen lehetőség a korábbi visszaélések kivizsgálására, és ahol bizonyítható a törvénysértés, ott legyen valódi jogi következmény és vagyonvisszaszerzés.
Az új hivatalnak most lehetősége van bebizonyítani, hogy az elszámoltatás ezúttal nem választási szlogen.
Hat év nagy idő.
Az órát pedig szeptember 1-jén elindítják. Tik-tak, tik-tak.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
