2023. február 16-án, majdnem egy hónappal Godány Sándor festőművész 70. születésnapja előtt nyitják meg az Egyházgellén élő alkotó kiállítását a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban. A tárlat március 11-ig lesz megtekinthető.
Godány Sándor tehetségét már korán felfedezik. A dunaszerdahelyi szakmunkásképzőből kikerülve egyre komolyabban kezdett foglalkozni a festészettel, de mindig is nagy csodálója volt az olasz és a spanyol mestereknek, és a mediterrán alkotók képi világa, a harsány színek, a mozgalmas kompozíciók saját festményein is visszatükröződnek, legyen az romantikus, realista, absztrakt vagy épp csipetnyit a szürreális felé húzó alkotás.
A másik sajátossága a térbeli, egyfajta háromdimenziós ábrázolás, amikor egy hangsúlyos részlet a szemlélő számára szinte kiugrik a vászon sík felületéről, legyen az a Végtelen tér öröme sorozat keresztté formálódó geometriai alakzatai, vagy a Kotta nélkül ciklus gerendái. Gondolom, Godányt ifjúkorában a rockzene is megérinthette, hiszen a Nyitány, a Metamorfózis és a Gammapolis ciklusok az Omega együttes legsikeresebb időszakának fontos szerzeményeire (az egyik ráadásul albumcím is) utal(hat)nak, a Kotta nélkül sorozat pedig a Locomotiv GT korai időszakának egyik kulcsdalától kaphatott inspirációt. A Művészetkritikusok Nemzetközi Társaságának tagja Joan Luis Montane ezekről a munkáiról így vélekedett:
Mesteri módon töri meg a természet, harmóniáját az úgynevezett feszültségvonalakkal. Ezek a feszültségvonalak mintegy szétzúzzák a természetet, néhány képén már a teljes univerzum által fenntarott haladás térhódítása miatti bizonytalanságot, amelyben a mai világ él, és amely negatív módon hat a környezetre. Godány Sándor létünk azt a tragédiaját ábrázolja, hogy tulajdonképpen mi egy vagyunk a természettel, de el vagyunk távolodva tőle. Ezek a festményei az ember gondolati és érzelmi mélységeit is érzékeltetik olyannyira, hogy ennek a sajátos művészeti technikának az alkalmazásával még a perspektivikus mélységeket is látni a képen.”
Kovács László történész szerint ezekben az alkotásaiban
valóban egyetemes motívumvilág jelenik meg. Ezzel az érzelmi többlettel akarta teljesebbé tenni képei mondanivalóját, és ha úgy tetszik ezzel is gondolkodásra, párbeszédre akarta ösztönözni a képek nézőit.”
Az alkotó tanítómesterei olyan neves honi művészeink voltak, mint Skriba Pál vagy Barta Gyula. Godány Sándor első műveit a csallóközi és a Duna menti táj ihlette, és ez a vonzódás talán arra is magyarázatot ad, miért lett elkötelezett természetvédő és a bősi vízerőmű megépítése ellen tiltakozó aktivisták egyike. A Változó csallóközi táj megbillenő feszülete vagy a Megalázottak akarva-akaratlanul is egyfajta mementó-érzést váltanak ki belőlem. A képzőművész környezetünk, visszás emberi kapcsolataink feletti aggódása gyakran szakrális köntösben jelenik meg.
A most kiállított alkotások március 11-ig a Csallóközi Múzeumban tekinthetők meg, de hamarosan elindulnak egy újabb világrészt meghódítani. Afrika déli csücskében, a Dél-Afrikai Köztársaság több nagyvárosában lesznek majd láthatók.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
