Zuhogó esővel indult a szombati nap, ami valószínűleg sok embert elriasztott a Muzsikál az erdő a Kárpátok bércein elnevezésű rendezvénysorozat sepsibodoki-oltszemi rendezvényétől, a műsort is át kellett kissé szervezni emiatt, de végül minden betervezett eseményre sor került. Az oltszemi egykori kezelőközpont épületében tartott előadások zöme telt házzal zajlott, a látogatók pedig minden bizonnyal jól érezték magukat. A nap első részében több kulturális eseményen, játékokban vehetett részt a rendezvény közönsége, aztán szakvezető irányításával erdei sétára indultak, egyszerre élvezhették az erdő tiszta levegőjét és az ott megszólaló zene hangjait, majd a kiinduló helyszínre visszatérve további előadások, közös étkezés és táncház formálta igazi közösséggé a résztvevőket.
Kovászna, Hargita és Brassó megye idén első alkalommal csatlakozott a 2004-ben Magyarországon indított Muzsikál az erdő programhoz, amely most már a teljes Kárpát-medencét felölelő rendezvénnyé vált, és amelynek célja a környezettudatos életforma népszerűsítése a zene, a művészet erejével. Pénteken Brassóban, vasárnap pedig a Csíkszentimrei Büdösfürdőn zajlott az eseménysorozat.
Előadások
Elsőként dr. Csóka György, a magyarországi Erdészeti Tudományos Intézet munkatársának előadását hallgathatták meg az érdeklődők az oltszemi volt kezelőközpont épületében, mely a biodiverzitásról szólt. A szakember bevallása szerint éppen azt tartja a legszebb dolognak a hivatásában, hogy „még ha csak egy kis területet is jár be az ember egy erdőben nap mint nap, akkor sincs két ugyanolyan látvány, mert máshogy esik a fény, más madár szól, más élőlények fognak ott megjelenni”. Mint fogalmazott, a diverzitás nemcsak gyönyörködtet, hanem stabilizál is.
Ezután dr. Agócs Gergely népzenész, népzenekutató, a Hagyományok Háza munkatársa A magyarok származása és rokonsága a népzenekutatás legújabb eredményei tükrében című előadását hallgathattuk meg ugyanott. Ez az előadás is rendkívül izgalmas és tanulságos volt, mint megtudtuk, a szakember 2000 óta kutatja a kaukázusi és krími régióban élő türk népek és a magyarság közötti rokoni szálakat, a magukat taulunak nevező karacsajok és balkárok, valamint a nogajok népi hagyományait, akik leszármazottainak egy része ma Konstanca környékén él, ahol tavaly nyáron is gyűjtöttek. E népek zenéinek dallamai közül nagyon sokat fellelhetünk a magyar népdalok között.
Kiállítások, játékok
Az oltszemi fogathajtópálya melletti filagóriában, valamint különböző pavilonokban és sátrakban zajlott a rendezvény. A Muzsikál az erdő fotó- és gyermekrajzpályázat nyertes alkotásaiból nyílt kiállítások és különböző gyermekprogramok is várták az érdeklődőket a Rókavár Erdei Iskola és a Hangyasuli – székelyföldi környezeti nevelési program munkatársainak jóvoltából: kvízjátékok, színezők, memóriakártyák, állatvédelemről szóló játékok stb. A Zöld Székelyföld Egyesület interaktív játékokat kínált. A téren büfé is volt, ahol ételt-italt vásárolhattak a résztvevők.
Zenés előadások
Dél körül kezdődött a helyszínen felállított egyik sátorban a Hangcsobbanás című „zenés meditáció”, mely igazi testi-lelki feltöltődést nyújtott az érdeklődőknek. Fekete Lovas Zsolt színművész helyett – akinek próbája volt a színházban – Sas Artúr lépett fel, aki Ádám Julcsival közösen nagyszerű koncertet adott különböző hangtálak és tamtamdobok megszólaltatásával.
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia az épület emeleti nagytermében lépett fel, előadásuk pedig igazi energiabomba volt, élmény a javából. Gazdag és változatos programmal készültek, és a zenekar, valamint a kórus működése – ugyanúgy, mint a dalok felvezetése, a gyerekek kivonulása vagy akár a színpaduk összeszerelése – profizmusról tanúskodott. Ismét meggyőződhettünk arról, hogy Haáz Sándor karnagy-zenetanár csodát tesz a Szentegyházán és környékén élő, zenére fogékony gyerekekkel, és ez a csoda 1982 óta, immár negyven éve tart.
Ezután a Sepsibodoki Református Kamarakórus előadása következett Deák Kincső vezetésével. Műsorukban erdélyi magyar népdalokat, népdalfeldolgozásokat hallhattunk Budai Ilona, Bartók Béla, Szabó Csaba gyűjtéséből, valamint Balázs Árpád Bodzavirág című kórusművét.
Megnyitóbeszédek
Az erdei séta előtt került sor a megnyitóbeszédekre. Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter arról beszélt, hogy az erdő mindig inspiráló volt művészeink számára, és ez a program a legautentikusabb módon kapcsolja össze a művészetet és az erdőt. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, szívesen álltak a rendezvény mellé, hisz a Muzsikál az erdő olyan kezdeményezés, amelyet Háromszék is sajátjának érez. Fodor István, Bodok község polgármestere az erdei séta helyszíneiről és a híres bodoki borvízről mesélt, a szervezők nevében pedig kijelentette: náluk nemigen van olyan, hogy nem lehet, amit ez a rendezvény is igazol, hisz az esős idő ellenére is sikerült megszervezniük. „Az a fő célunk, hogy közösségünket egy fenntartható, környezettudatosabb életvitel irányába fordítsuk a művészetek erejével. A Kárpát-medence csodálatos élettér, tele olyan értékekkel, melyek az életünk alapját jelentik, megőrzésük és átadásuk közös feladatunk és felelősségünk” – emelte ki Szabó Lajos erdőmérnök, a Muzsikál az Erdő Alapítvány elnöke.
Erdei séta és koncert
Nincs rossz időjárás, csak rossz öltözködés – mondta Szabó Lajos, a séta szakvezetője, hozzátéve: ne szegje kedvünket az eső, hisz ez áldás, amire az erdőnek, fáknak óriási szükségük van, ahogy nekünk is ahhoz, hogy élhessünk. Az erdei séta alatt már nem esett az eső, csupán a sár volt kissé bosszantó egyes helyeken. Az erdőmérnök azonban olyan lelkesen mesélt a kirándulók útjába kerülő különböző növényekről – fákról, bokrokról, gombákról –, hogy mindez kárpótolt az esetleges kellemetlenségekért. A szakvezetésben Bedő Sándor erdőmérnök, természetvédelmi őr is közreműködött, aki szerint az ember csak akkor tud igazán közel kerülni a természethez, ha jól megismeri azt.
Az erdei koncertre egy „természetes amfiteátrumban” került sor, mely tökéletes helyszínnek bizonyult a Corpus Harsona Quartett és Szokolay Dongó Balázs előadásához. Rendkívül különleges élmény volt érezni az erdő és a muzsika egymásra rímelő harmóniáját. A visszaút a Sütei borvízforrás felé vezetett.
A hegyimentők munkája
Miután visszaérkezett a társaság a fogathajtópálya mellé, párhuzamosan zajlott két esemény, és mindkettő iránt nagy volt az érdeklődés. A filagória alatt a Fonó Zenekar nagyszerű hangulatú népzenei koncertje zajlott, a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat munkatársai pedig Márton Attila irányításával egy izgalmas interaktív előadást tartottak arról, hogyan viselkedjünk és milyen ruházatot viseljünk a hegyen, mit tartalmazzon a hátizsákunk, melyek a legfontosabb turistajelzések stb. Éppen az elsősegélynyújtásról szóló bemutató zajlott, amikor egy aggódó anya megszólította az előadókat, hogy a fia eltévedhetett az erdőben, mert még mindig nem ért vissza a sétáról. A szakemberek azonnal a keresésére indultak.
Vacsora és táncház
Szarvastokány és nyárson sült szalonna volt a vacsora, akik tehették, sűrűn koccintgattak is. A gyermekek többnyire pillecukrot nyújtogattak a tűz fölé. A nap utolsó koncertjét István Ildikó és barátai adták, erre már táncra is perdült a társaság. Annál is inkább, hogy mire besötétedett volna, a hegyimentők is megtalálták az elkószált fiatalembert.
Szabó Lajos erdőmérnök végezetül lapunknak elmondta, hogy a 2004-es első Muzsikál az erdő rendezvény óta, melyet Nógrád megyében tartottak, egyre bővült ez a kezdeményezés, mind többen érzik magukénak, gondolataik termékeny talajra hullnak mindenhol, ahol sikerül megszervezniük. 2013-ban vált országossá a rendezvénysorozat, 2016-ban pedig az országhatárokon is átívelt: a felvidéki Fülekre és a partiumi Püspökfürdőre. A három térség mellett idén szervezték meg „a Kárpátok bércein” is a Muzsikál az erdő-t. „A fő cél, hogy a környezeti szempontból is fenntartható életvitel irányába forduljunk, hisz a 21. századi ember egyre inkább elszakadt a természettől. Egy kicsit szerényebben kellene élni, jobban értékelni a természetet és jobban tolerálni egymást, ezenkívül más olyan értékek is megjelennek ebben a projektben, melyek az életünk alapját jelentik. Ezen értékek megőrzése és a jövő nemzedékeknek történő átadása közös felelősségünk, és ezt csak a helyi közösségek, a magyarság és a Kárpát-medencei népek összetartásával lehet megtenni” – fogalmazott a szakember.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
