Negyvenöt percig vitázott Európa vezetőivel Orbán Viktor a gender-kifejezésről, amely végül a magyar miniszterelnök, illetve Andrej Babis cseh, és a koronavírus miatt karanténba kényszerült lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki ellenállása miatt végül nem került bele az EU-csúcsról kiadott dokumentumokba. (…)Az október közepén megrendezett EU-csúcs második napján Orbán Viktor volt a főszereplő, miután a magyar miniszterelnök vitába keveredett az Európai Unió vezető politikusaival egyebek mellett a gender-kifejezésről – írta a kiszivárgott szövegrészletek alapján a 444.hu. Az állam- és kormányfők addigra már túl voltak a legkeményebb témán: a Brexiten, a klímaváltozás elleni küzdelem 2030-as vállalásain, és a járványhelyzet megvitatásán. A pénteki tárgyalások elsősorban külpolitikáról szóltak, például a decemberre tervezett Európai Unió – Afrikai Unió csúcstalálkozó előkészítéséről. Néhány pontban össze kellett foglalni, hogy mit vár az EU a találkozótól. Sima ügynek tűnt ez a rész, az erről szóló szöveget a tagállamok brüsszeli követei már előre megtárgyalták. Mégis komoly vita lett két szó miatt, és végül jóval több időt töltöttek az afrikai szerződés megvitatásával, mint például a belarusz helyzet értékelésével.A vita azzal kezdődött, hogy Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök jelezte, hogy neki nem tetszik, hogy a „tanácsi következtetések” nevű, a csúcs eredményeit összefoglaló dokumentumban férfiak és nők egyenjogúságáról van szó, amikor rögzítik, hogy milyen értékek fejlesztésében akar az EU együttműködni Afrikával. Bettel azt mondta, hogy jobb lenne, ha gender equality, azaz nemek közötti egyenlőség volna ott. A 444.hu megjegyezte: a vitában senki sem tért ki arra a körülményre, hogy Bettel melegházasságban él, vagyis egy olyan családjogi formában, amit a magyar alkotmány kifejezetten tilt, de talán ennek a körülménynek is lehet köze ahhoz, hogy éppen ő vette napirendre a témát. A gender-vitának az afrikaiakkal kötött alkuban addigra már volt előzménye. A csúcsot előkészítő nagyköveti tárgyalásokon szokás szerint igyekeztek a diplomaták minél több részét előre rögzíteni a tanácsi következtetéseknek. Ebben eredetileg a genderes változat szerepelt volna, de a lengyel és a magyar nagykövet egy október 12-i ülésen ragaszkodott ahhoz, hogy átírják a nemeket arra, hogy férfiak és nők. Közbenjárásuk sikeres volt, és az utóbbi változat került a tanács elé, és Bettel ezt a vitát nyitotta meg újra, immár a legmagasabb szinten.A vita előzményéhez tartozik az is, hogy a magyar kormány az utóbbi években több diplomáciai megállapodást is megvétózott, bizonyos kifejezések miatt, ilyen volt például az afrikai és karibi országokkal tervezett 2018-as megállapodás, mert abban a legális migráció szerepelt. Az október 16-i vitában rögvest Bettel mellé állt Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki figyelmeztette a kollégáit, hogy a nemek közötti egyenlőség, azaz a gender-változat a bevett forma manapság a nemzetközi megállapodásokban, az ENSZ és az EU is ezt használja a dokumentumaiban. Ekkor szólt közbe Orbán Viktor:„Magyarországon mi nem használjuk azt, hogy gender equality. Ez egy túlideologizált szó.”Sok tagállami vezető szállt be ekkor a vitába, és egymás után szólaltak fel a gender kifejezés védelmében. Hozzászólt a vitához a holland, a spanyol, a belga, az ír, a finn, a svéd, a lett és a szlovén miniszterelnök, illetve a német kancellár, és a francia meg a román elnök is. Nem mindenki ragaszkodott közülük ahhoz, hogy a gender szó szerepeljen a szövegben, de azt mind világossá tették, hogy őket egyáltalán nem zavarja a kifejezés. Az ír miniszterelnök például azt mondta, hogy neki ugyan jobban tetszene a gender, de túléli, ha nem ragadnak le ezen. Egyetlen résztvevő támogatta egyértelműen Orbánt ebben a vitában, Andrej Babis cseh miniszterelnök, aki azonban nemcsak a saját nevében beszélt, hanem a lengyel kormányfő helyett is, ugyanis Mateusz Morawiecki karanténban volt otthon, és Babist bízta meg, hogy képviselje. A gender szóról szóló vita több mint negyven percig tartott, és a két fő ellenfél Frederiksen és Orbán voltak, a többiek sokszor csak egy-egy mondattal szálltak be, általában a dán kormányfő mellett. Angela Merkel német kancellár egy ponton azt javasolta, hogy egyik változat se legyen a szövegben, hanem csak hivatkozzanak egy egyenlőségről szóló korábbi EU-s dokumentumra. Végül tényleg ez lett a megoldás, a gender kifejezés kikerült az elfogadott szövegből.Tovább a cikkhez
Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »
