Az úzvölgyi katonatemető ostromán edződött tömeg újból sikeres haditettet hajtott végre, betört a parlament udvarára, pontosan úgy, mint annak idején a temetőbe. Közben megrongálták Japán és az Egyesült Államok romániai nagyköveteinek autóit. (Kellett nekik oda menni, úgy látszik, azok is be akarnak avatkozni Románia belügyeibe a parlamenten keresztül.) A kocsikat az AUR vezetője, a demonstrációt szervező George Simion szerint azért támadták meg, mert azok sofőrjei „obszcén dolgokat mutogattak” (a középső ujjukat).
A tüntetők az akció során a kerítés magaslatára hágtak, a rendőrség viszont nem volt a helyzet magaslatán, bár vezetőjük azt mondta, hogy ők igenis, felléptek a betörő társaság ellen: szép szóval! A fő cél az (volt), hogy minden résztvevő számára biztosítsák a szabad véleménynyilvánítás jogát, ami nagyszerűen sikerült is. Különben azért nem akadályozták meg a parlamenti kapu kinyitását, hogy ne okozzanak estleges sérüléseket az akcióban részt vevő személyeknek. Akik aztán az amerikai Fehér Ház elleni támadáshoz hasonló hadműveletbe kezdtek, és be akartak hatolni a parlament épületébe, amelynek ajtaját rendesen rángatták is.
A hősiesség eme újkori megnyilvánulása mellett ne feledkezzünk meg a forradalom 32. évfordulójáról se. Vannak, akik azt mondják, forradalom volt, mások puccsot emlegetnek, és mások csak egyszerűen gengszterváltásnak nevezik az akkori rendszerváltást. Elég kellemetlen, hogy a forradalom (amit sokan csak eseményeknek neveznek) Temesváron kezdődött, a Tőkés László melletti szolidaritási tüntetéssel. A valóságnál már az is jobb változat lenne, miszerint külföldi titkosszolgálatok keze volt nyakig a dolgokban.
Arra van magyarázat, hogy akkor és ott Temesváron a katonaság, rendőrök és a szekusok lőttek a tömegbe, mert fennmaradtak Ceaușescu elvtárs jegyzőkönyvbe vett utasításai, hogy ne mind finomkodjanak, hanem lőjenek már, hiszen vannak rendbontók, fegyver és golyó is elég. Aztán már nem került sor annak tisztázására, hogy miután a diktátor elszökött, és őt is lelőtték, miért kellett meghalnia még több mint ezer embernek.
A katonai főügyész, Cătălin Ranco Pitu most egy interjúban beszélt arról, hogy bizony forradalom volt, és semmi bizonyíték idegen hatalmak közvetlen beavatkozására. Az interjúból arra lehet következtetni, nagyjából semmi esély, hogy az ártatlanul meggyilkolt emberek halála miatt felelősségre vonjanak és elítéljenek valaki(ket). Kilőttek 12 millió töltényt, meghalt 1166 személy, vétkes egy szál sincs. Akiknek közük lehetett az áldozatok meggyilkolásához, azok többnyire már jobblétre szenderültek. Régen haláluk után voltak post mortem hősök, most már esetleg csak post mortem ítélik el a bűnösöket.
De annál többen vannak „forradalmárok”, akiknek semmi közük nem volt a forradalomhoz, csak annyi, hogy hasznot húztak és húznak máig is abból, hogy Meghatározó Szerepű Harcos igazolványt vásároltak. Most több megyében is vizsgálódnak, mert a 3505 forradalmárból nagyon sokan nem felelnek meg a törvény kérte kritériumoknak. Cătălin Rădulescu képviselő (akinek máig is van géppuskája) azt állította, hogy Temesváron és Bukarestben kockáztatta életét a forradalomban, holott Pitești-en „harcolt” december 22. után.
Közben Tőkés László 2014 óta perelt, mert azt állították róla, hogy 1989-ben a magyar titkosszolgálat fizetett embere volt. Most pert nyert. Klaus Iohannis már rég visszavonta Románia Csillaga kitüntetését az érdemrend „becsületbírósága” javaslatára. Viszont most hétfőn a szenátus plénuma elutasította azt a törvénytervezetet, amely megtiltotta volna, hogy a jogerősen szabadságvesztésre ítélt, illetve a Securitatéval vagy politikai rendőrséggel együttműködő személyek (besúgók) kitüntetést kapjanak. Ebben döntő fórum a képviselőház, amely hasonlóképpen dönthet.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
