Harmadik éve csökken az éhezés mértéke világszerte Mészáros Richárd2026. 07. 21., k – 17:29
Idén már a harmadik egymást követő évben csökkent az éhezés mértéke világszerte, tavaly minden kontinensen javulást mértek, ugyanakkor a szélsőséges időjárás, a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi zavarok veszélyeztethetik a további előrelépést – derül ki az ENSZ legfrissebb jelentéséből.
A jelentésben a krónikus, hosszú távú alultápláltság alakulását vizsgálták, nem pedig a háborúk vagy természeti katasztrófák okozta akut élelmezési válságokat.
Az ENSZ öt szakosított szervezetének közös jelentése szerint tavaly a világ népességének 7,8 százalékát, mintegy 645 millió embert sújtott az éhezés. Egy évvel korábban ez az arány 8,1 százalék, 2022-ben pedig 8,6 százalék volt.
A javulás elsősorban Ázsiának – különösen Indiának –, valamint Latin-Amerikának és a karibi térségnek köszönhető. Több afrikai országban is sikerült megfordítani az elmúlt évek romló tendenciáját, ugyanakkor továbbra is ezen a kontinensen a legsúlyosabb a helyzet: 309 millió ember alultáplált, vagyis csaknem minden ötödik afrikai.
Az ENSZ szakértői szerint az éhezés mértéke 2030-ig tovább csökkenhet. „A korábbi évekhez képest az a legnagyobb különbség, hogy ezúttal minden kontinensen mérséklődött az éhezés mértéke, még Afrikában is, bár ott csak nagyon kis mértékben” – nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek Máximo Torero, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezető közgazdásza.
Torero szerint a tendencia bizakodásra ad okot, ugyanakkor a geopolitikai feszültségek és az időjárási szélsőségek veszélyeztethetik a globális élelmiszer-ellátást. A legnagyobb kockázatok közé tartoznak a Hormuzi-szoros hajóforgalmát érintő esetleges fennakadások, mivel az útvonal kulcsszerepet játszik az energiahordozók és a mezőgazdasági termeléshez szükséges alapanyagok szállításában. Az ellátási zavarok növelhetik az üzemanyag-, a műtrágya- és a szállítási költségeket, ami világszerte drágíthatja az élelmiszer-termelést.
A helyzetet tovább ronthatja egy erős El Nino időjárási jelenség kialakulása is, amely több sérülékeny térségben visszavetheti a mezőgazdasági termelést.
Az ázsiai javulás jelentős része Indiának köszönhető. A világ népességének közel egyötödét adó országban az éhezés aránya 10 százalék alá csökkent, amit célzott jóléti programok és a mezőgazdasági termelékenység növekedése segített elő.
Az afrikai Etiópiában, Tanzániában, Zimbabwében, Szenegálban és Zambiában is javulás következett be, a Dominikai Köztársaság pedig lekerült a globális éhezési térképről.
Torero szerint a gázai háború nem befolyásolta érdemben a globális adatokat, mivel a jelentésben a krónikus, hosszú távú alultápláltságot mérték, nem pedig a konfliktusok vagy természeti katasztrófák okozta akut élelmezési bizonytalanságot. Hozzátette, hogy az utóbbi időben nőtt a Gázába bejutó élelmiszer-szállítmányok mennyisége, ami hozzájárult a helyzet stabilizálásához, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés helyreállítása még évekig eltarthat. „Feladatunk, hogy segítsünk helyreállítani a mezőgazdasági termelést, mivel az ehhez szükséges infrastruktúra jelentős része megsemmisült” – mondta.
A jelentés szerint az éhezés visszaszorulása ellenére továbbra is magas a gyermekkori alultápláltság, a nőknél a vérszegénység, miközben a felnőttek körében egyre gyakoribb az elhízás.
Az egészséges étrend sokak számára továbbra sem elérhető. A jelentés szerint 2,69 milliárd ember nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást, amely átlagosan napi 4,28 dollárba kerülne.
A helyzet különösen Afrikában súlyos, ahol a lakosság 66,1 százaléka nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást, ami több mint kétszerese az Ázsiában és Latin-Amerikában mért aránynak. Torero szerint ebben jelentős szerepe van a hiányos infrastruktúrának, a korlátozott hűtőházi kapacitásoknak és a gyenge közlekedési hálózatoknak, amelyek jelentősen megdrágítják a gyorsan romló élelmiszerek – például a gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek és húsfélék – forgalmazását. A helyzetet tovább nehezítik az afrikai országok közötti élelmiszer-kereskedelmet akadályozó szabályozási korlátok és egyéb nem vámjellegű akadályok.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
