Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben címmel átfogó szociológiai felmérés készült a magyarországi zsidóságról. A könyv formában is megjelenő kutatás arra a kérdésre is választ ad, hogy hozzávetőlegesen mekkora lehet a magyarországi zsidó népesség nagysága – írja a kormány támogatta EMIH honlapja, a Zsidó.com. Alább a folytatás.
A kutatók leszögezik, hogy a magyarországi zsidó népesség létszámát csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni. A bizonytalanság oka, hogy 1949 óta nem állnak rendelkezésre adatok a magyar népesség felekezeti és etnikai összetételéről. A nehézségeket fokozza a zsidók és nem zsidók közötti házasságok számának valószínűsíthető növekedése, továbbá a demográfiai számításokat nagyban befolyásoló migrációról sem állnak rendelkezésre megbízható számok – írják a kutatók.
Az elemzés abból indul ki, hogy 1945-ben a túlélő zsidóság minimális létszáma 143 624 fő, a maximális létszáma 260 000 fő lehetett (kissé nagyvonalú becslés, de inkább ne feszegessük, még a végén elvisz a holorendőrség – a szerk.). Az ebből kiinduló számítások azt az eredményt hozták, hogy 2000-ben minimum 64 000, maximum118 686 anyai ágon zsidó származású személy élt az országban (mert ugye toleránsék szerint csak az számít zsidónak – a szerk.).
A mostani kutatás során ezt a számítást folytatták, azonos számítási módszert alkalmazva. Ennek eredménye szerint a magyarországi zsidóság becsült létszáma az anyai ágon történő leszármazás alapján 2015-ben minimum 58 936 fő, maximum 110 679 fő körül volt.
Mindez azt jelenti, hogy a zsidó népesség száma csökken Magyarországon.
„A népességfogyatkozás folyamatos: ötéves időközönként ez 1 500–2 000 (minimum becslés), illetve 2 000–3 000 fős (maximum becslés) csökkenést jelent. A korfa adatai alapján ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik. A 2015-ös korfa fordított piramis alakú, és jól tükrözi a vészkorszakot (értsd: a frontvonal helyett a kétkezi munkába állítás megerőltető hónapjai – a szerk.) követő reprodukciós többlet – azaz a születések számának megugrásával megnövekedett korosztály – elöregedését és ezzel együtt járó csökkenését az elmúlt tizenöt évben. Az 50–55 éves és 20–25 éves generációk feltűnően alacsony létszáma a rendszerváltást követő időszak és az utóbbi idők kivándorlási hullámával is magyarázható, különösen az akkor (és ma) fiatal, kisgyerekes korcsoport elvándorlásával” – állapítják meg az elemzők.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
