Szinte mérget, esetleg COVID-os zsepit mernénk venni rá, hogy a külföldön, különösen Magyarországon óriási sajtófigyelmet kapó kínai vakcinák néhány napon, vagy Matovičékat ismerve, inkább héten belül Szlovákiában is felbukkannak. Éppen ezért éreztük fontosnak összeszedni a lényegesebb információkat a vakcináról, hiszen jóeséllyel hamarosan a szlovákiai közbeszéd részeként látjuk őket viszont.
Rögtön az elején szögezzünk le egy fontos dolgot. A Magyarországon napok óta rágott „kínai vakcina” egy konkrét kínai gyár konkrét vakcináját érinti, mégpedig a Sinopharm (nem összekeverendő a Sinovac nevű, szintén vakcinát fejlesztő kínai vállalattal) BBIBP-CorV névre hallgató termékét. Jelen állás szerint ez „A” kínai vakcina, holott más kínai vállalatok is próbálkoznak, illetve próbálkoztak hasonlóval. Volt, amelynek fejlesztése félúton leállt, de volt olyan is, amely éppen alacsony hatékonysága miatt került a nyugati sajtó látómezejébe.
A magyar kormány az Uniós vakcinaellátás döcögésére reagálva szintén eldöntötte, hogy rendel a Sinopharm oltóanyagából, erről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter beszélt még a múlt héten. ÉRdemes egyébkétn megfigyelni azt az ordító különbséget, amely Magyarország és Szlovákia „vakcinapolitikája2 között mutatkozik. Orbánék Oroszországgal és Kínával is folyamatosan tárgyalnak, ráadásul néhány hete beindult a magyar vakcinakutatás is. Mindeközben Szlovákia semmi hasonlóval nem próbálkozik, Igor Matovič kormányfő pedig a vakcinák hiányára hivatkozva rendel el újabb országos tesztelést.
A megállapodásról szóló, akár egymillió adagra vonatkozó bejelentés után azonnal éles ellenzéki kritika érte a magyar kormányt, a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció még petíciót is indított a kínai importvakcina ellen, így az ügy rögtön politikai színezetet is kapott.
Persze nem csak Magyarországon, globálisan is.
A nyugati sajtó lépten nyomon a vakcinák megbízhatatlanságát hangsúlyozzák, hiszen hatékonyságuk valóban elmarad az RNS-típusú vakcinákétől, az egyre izmosabb angol nyelvű kínai portálok pedig az egekig dicsérik a megrendelő országok éleslátását.
Abban, hogy kínai vakcinák bukkantak fel Európában, tulajdonképpen nincs is semmi meglepő, hiszen, ahogy arról portálunk is több alkalommal beszámolt, egyre komolyabb gondok vannak a „nyugati vakcinák” logisztikájával. A Pfizer például néhány napja jelentette be, kénytelenek korlátozni a szállítmányokat, ugyanis nem győzik a gyártást. A Financial Times pedig egy tegnap megjelent hosszú cikkben számolt be róla, hogy az egyre inkább akadozó ellátási lánc miatt számos ország kénytelen rendelni az orosz, illetve kínai vakcinákból. Ezzel kapcsolatban persze rengeteg a fenntartás. Bár most egyre inkább úgy tűnik, az orosz SputnikV regisztrációs eljárása Európában is elindul, a kínai vakcinákkal kapcsolatban erről egyelőre szó sincs. Ez persze nem azt jelenti, hogy az minden ellenőrzés nélkül kerül majd Európába, amit annak fényében külünösen fontos kihangsúlyozni, hogy jelenleg is zajlik az oltóanyag klinikai tesztelésének harmadik fázisa.
Magyarországon, nyilatkozta Gulyás, például csak azt követően indulhat el az oltóanyag használata, ha a magyar hatóságok is igazolták, veszélytelen a vakcina.
A Sinopharm vakcinája kapcsán egyelőre csak az egyes és kettes klinikai fázis eredményei ismertek. Az első fázis, legalábbis az Uniós szabályok szerint, általában 20-100 ember bevonásával történik. Ez az első olyan szakasz, amelyben már embereken is tesztelik a vakcinát. Itt elsősorban arra kíváncsiak, a vakcina kiváltja-e egyáltalán azt az immunreakciót, amire szánják, vannak-e hirtelen, nem kívánt reakciók, illetve, hogy a vakcina biztonságos-e annyira, hogy több emberen is kipróbálják. A második fázis néhány száz önkéntes bevonásával történik. Itt a legfontosabb feladat az, hogy felderítsék a leggyakoribb mellékhatásokat, illetve megállapítsák a szükséges dózisokat és az alkalmazhatóság további részleteire is fény derüljön.
Jelenleg ez a kettő már megtörtént, a harmadik fázis viszont most zajlik.
A kínai vakcina leglényegesebb tulajdonsága, hogy nem egy „modern”, RNS-alapú készítmény, ahogy a Pfizer vagy a Moderna terméke, hanem egy klasszikus, elölt vírust tartalmazó oltás, egy évtizedek óta használt, jól ismert, ugyanakkor sokak szerint kockázatos technológia.
A legtöbb kutató egyetért abban, a kínai vakcina állítólagos veszélyeit inkább csak a médiafigyelem fújta fel. Az eddigi eredmények alapján nincs bizonyíték arra, hogy bármivel veszélyesebb lenne a modernebb technológiával készülő nyugati vakcináktól, de azt is le kell szögeznünk, ennek ellenkezőjére sincs.
A Sinopharm termékének tesztelése során egyetlen esetben sem jegyeztek fel súlyos mellékhatást – számolt be az eredményekről a követésre érdemes, remek színvonalú Pécsi virológusok Facebook-oldal, melyet a Pécsi Egyetem szakemberei szerkesztenek. Az esetek 29%-ban tapasztaltak enyhébb reakciókat (pirosodást vagy enyhe fájdalmat az oltás helyén), míg közepes súlyosságú tüneteket (lázat, hányingert, hányást) az érintettek alig 4%- produkált. Apró érdekesség, de ez az érték alacsonyabb a Pfizer hasonló mutatóinál.
A modern RNS-alapú vakcinákkal szemben újabb előnyt jelent, hogy ezt a kínai vakcinát nem kell speciális körülmények között hűteni, ráadásul jóval olcsóbb is.
Kérdés persze, mi sül ki a klinikai tesztek harmadik fázisából. Ezekről egyelőre alig tudni valamit, magyar szakemberek a hétvégén Kínába utaztak, hogy a helyszínen gyűjtsenek információkat. A vakcinát persze több országban alkalmazzák, így vannak előzetes adatok. Ezek alapján 80% körül lehet a hatékonysága (a hatékonyság lényegéről lásd mellékelt írásunkat).
Ez messze elmarad a Pfizer vagy a Moderna 100%-hoz közelítő mutatóitól, ugyanakkor ezt a hátrányt a kínai vakcina más, fentebb említett tulajdonságai bőven ellensúlyozzák. Kérdés, mi derül ki a harmadik klinikai fázis után. Ezzel kapcsolatban a pécsi kutatók azt írják, amennyiben a harmadik fázisban megmarad a vakcina „kedvező profilja”, ráadásul a szakhatóságok is engedélyezik az alkalmazását, bártran ajánlható mindenkinek.
Cikkünk írásakor a szlovák sajtó csak nemzetközi kontextusban foglalkozott a kínai vakcinákkal (illetve, hogy rúgjanak egyet Orbánon). Az egyre aggasztóbb európai vakcinahiány ellenére egyelőre nem merült fel, hogy Szlovákia is rendelne vagy akár szakértői vizsgálatra javasolna egy-egy kínai vakcinát. Ezzel kapcsolatban megkerestük a szlovák egészségügyi minisztérium sajtóosztályát, amint válaszolnak, tájékoztatjuk olvasóinkat a fejleményekről.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
