Voltak, akik akarták, végül nem vették át, voltak, akik meghaltak, mire átvehették volna, a díjazottak között más szakmákból ismertté vált személyiségek is vannak bőven, 18 irodalmi Nobel pedig nőhöz vándorolt.
Krasznahorkai Lászlónak ítélte a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A 2002-ben kitüntetett Kertész Imre után második alkalommal nyerte el magyar író az irodalmi Nobel-díjat.
Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta 118. alkalommal ítélték oda, a kitüntetést hét alkalommal – 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940 és 1943 között – nem osztották ki, a 2018-as díj odaítélését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották. A kitüntetettek száma 122, mivel négy alkalommal (1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson) megosztva részesültek az elismerésben.
Az irodalmi Nobel-díjat általában az életműért ítélik oda, de a Svéd Akadémia kilenc alkalommal ki is emelte a kitüntetett egy-egy alkotását:
című művét.
A legfiatalabban, 41 évesen az angol Rudyard Kipling (1907), a legidősebben, 87 évesen a brit Doris Lessing (2007) kapta meg a díjat. A kitüntetettek közül mindössze kilencen vannak, akiket 50 éves koruknál fiatalabban ismert el a Svéd Akadémia. A legidősebb élő kitüntetett az 1934-ben született Wole Soyinka nigériai költő, író, aki 1986-ban életművéért kapta meg a díjat, és ezzel ő lett az első irodalmi Nobel-díjas afrikai.
A díjazottak 26 különböző nyelven alkottak, a legtöbben angolul.
A díjazottak között mindössze 18 nő van, az első 1909-ben a svéd Selma Lagerlöf volt, a legutóbbi pedig a 2024-ben kitüntetett dél-koreai Han Kang.
A kitüntetést ketten nem vették át. Az orosz Borisz Paszternak 1958-ban elfogadta, de aztán a szovjet hatóságok nyomására, szándéka ellenére vissza kellett utasítsa a díjat. 1964-ben a francia Jean-Paul Sartre nem vette át a kitüntetést, mert minden hivatalos elismerést elutasított.
Halála után egy író kapta meg a díjat, 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt. (A Nobel-díj 1974 óta már nem adható posztumusz.)
A díjazottak sorában a legmeglepőbb Sir Winston Churchill brit miniszterelnök neve, akit 1953-ban Nobel-békedíjra is jelöltek, de végül az irodalmi Nobel-díjat nyerte el. Nagy meglepetést váltott ki, és nagy vitákat is kavart Bob Dylan amerikai énekes-dalszerző 2016-os irodalmi Nobel-díja is.
Eddig az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas a 2016-ban elhunyt Kertész Imre volt, aki 2002-ben részesült a kitüntetésben, az indoklás szerint írói munkásságával „az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.
Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai
2015 – A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics „polifonikus írásaiért, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban”.
2016 – Az amerikai Bob Dylan költő, dalszerző, énekes, aki „új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset”.
2017 – Az angol Kazuo Ishiguro „nagy érzelmi erejű regényeiért, amelyekben feltárta a világgal való kapcsolatunk illuzórikus érzése alatt tátongó szakadékot”.
2018 – A lengyel Olga Tokarczuk „narratív képzeletéért, amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”.
2019 – Az osztrák Peter Handke „nagyhatású munkásságáért, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát”.
2020 – Az amerikai Louise Glück „összetéveszthetetlen költői hangjáért, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”.
2021 – A tanzániai születésű, Nagy-Britanniában élő Abdulrazak Gurnah, aki „megalkuvást nem ismerő és együttérző módon tárta fel a gyarmati rendszer hatásait és a menekültsorsot a kultúrák és kontinensek közötti szakadékban”.
2022 – A francia Annie Ernaux „azért a bátorságért és klinikai éleslátásért, amellyel felfedi az egyéni emlékezet gyökereit, elidegenedését és kollektív korlátait”.
2023 – A norvég Jon Fosse „olyan innovatív színdarabokért és prózáért, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak”.
2024 – A dél-koreai Han Kang „intenzív költői prózájáért, amely szembesít a történelmi traumákkal és rávilágít az emberi élet törékenységére”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
