Vannak olyan problémák és jelenségek, amiket nem elég „csak” egy hírben megmutatnunk. Ezért ez az írás életünk biztonsága és természetes környezetünk védelmében született.
A cikk apropóját több dolog is adja: az egyik, hogy a medvehagyma kibújásával hivatalosan is megkezdődik a tavasz és ez igen sok kirándulót, hagymaszedőt vonz az erdőkbe. A másik, hogy ennek hatására, a túlszedés miatt, több helyen betiltották a növény szedését.
A harmadik, a legfontosabb: minden évben történik mérgezés amiatt, hogy a medvehagyma összetéveszthető a gyöngyvirággal.
Ezek egy része halálos kimenetelű, ezért fokozottan figyelnünk kell arra, hogy honnan, „milyen” medvehagymának látszó növényt szerzünk be.
Mitől veszélyes?
Ahogy nagyon sok növény felhasználásánál (gondoljunk csak a gombákra) az emberi figyelmetlenség, információ hiány okozza a legnagyobb veszélyt.
Ez nincs másképpen a medvehagyma szedésénél és fogyasztásánál sem. Önmagában a növény nagyon egészséges, a benne található allilszulfidok miatt antioxidáns hatású, ezért csökkenthető vele a rákkockázat és a keringési rendszerhez kapcsolódó megbetegedések kialakulása. Emellett még antibakteriális hatású, elpusztítja a káros baktériumokat, enyhíti és megszünteti a puffadást, valamint megőrzi a bélflóra egészségét, tisztítja a szervezetet, mint a hagymafélék általában.
Az egyik magában hordozott veszélye környezeti:
a túlszedéssel teljesen kipusztulhat és csak évek alatt települhet, telepíthető vissza.
Sok begyűjtő a gyökérzettel együtt tépi ki a földből, holott elég lenne csak a leveleit rövid szárral szedniük – ahogy a sóskát vagy a spenótot szokás a kiskertből. Ez a fokozott túlszedés okozta azt, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága közleményt adott ki, hogy a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet nagy területein tilos szedni a medvehagymát. Gondoljunk csak bele, ha felelőtlenül gyűjtik be emberek saját, vagy rosszabb esetben kereskedelmi célra a növényt, az hosszabb távon annak erős megritkulását jelenti, ezzel egy értékes tápanyagtól megvonva mindannyiunkat.
A pirossal jelölt területeken tilos a szedés
A másik veszélye az emberi. A kereskedelmi célra túlszedők abban érdekeltek, hogy minél többet „nyerjenek ki” az erdőségekből, hogy azt később eladják. Ez egyrészt ellentétes a szabályozással (a 2009-es erdővédelmi törvény értelmében a nem védett területen naponta maximum 2 kg gyógynövény szedhető fejenként, hatósági engedély nélkül), hiszen az utcai vagy kispiaci (ahová nem kell engedély)
árusok nem csak két kilót akarnak eladni, és nehezen hihető, hogy az egész család medvehagymát szed naponta a szabadidejében – egyszerűen azért, mert nem éri meg.
Ebben a szedési dömpingben, akaratlanul is a medvehagymák közé kerülhetnek a gyöngyvirág levelei. Ezek nagyon hasonlítanak egymásra, így könnyű is összetéveszteni őket.
Ráadásul már 2-3 gyöngyviráglevél elfogyasztása is súlyos szívműködés-zavarokat okoz.
Ám nem csak a „nagyüzemi” szedésben van meg ez az életveszélyes hiba. Alig 3 éve, egy fehérvári bokszedző a maga által szedett medvehagymát sütötte bele a rántottájába, ami közé néhány gyöngyviráglevél is keveredett. Az ötvenéves férfi később gyomorfájásra panaszkodott, de orvoshoz nem fordult. Másnap fia találta meg holtan.
A legnagyobb jóakarat mellett is veszélyeztethetjük magunk, családtagjaink szeretteink, ezért nagyon fontos figyelni arra, hogy mi és honnan kerül az asztalra.
Honnan szerezzük be a medvehagymát?
Csak és kizárólag ellenőrzött eladótól, beszerzőtől, akinek van hatósági engedélye. Őket leginkább piacokon, vagy olyan áruházakban találhatjuk meg, amik már jó ideje működnek és nem engedhetik meg maguknak a rossz minőségű-rizikós árut.
Az utcai árusok mindig gyanakvásra adnak okot, mert biztosan nem szándékosan, de tudatlanságból könnyen keveredhet mérgező növény a medvehagyma közé.
Ha továbbra sem vagyunk biztosak a növény biztonságosságában, akkor keressünk fel (akár a saját szedésünket megmutatva) szakértőt, vagy próbáljuk meg mi, a legnagyobb körültekintéssel átnézni a szedést, mutatjuk mi alapján:
Illatpróba: felejtsük el, hogy a gyöngyvirágnak, virágzás előtt megvan a jellegzetes, jól ismert illata. A levélzetének, szárának nincs illata. Ellenben a medvehagymáé erősen fokhagymás. Bizonytalanság esetén dörzsöljük a kezünkhöz a kérdéses levelet, mert ez felerősíti az illatokat.
Levélpróba: nagyon hasonlít a két növény levele, de jobban megnézve láthatóak a különbségek. A gyöngyvirágé szélesebb, jó tenyérnyi nagyok és még fényes is a külső felületük. A medvehagymáé hosszúkásabb, ami keskeny hegyben végződik. Kb. 3-4 centi szélesek.
Gyökérpróba: ez a leglátványosabb különbség, mert a medvehagymának van (ahogy a neve is mondja J) hagymája, míg a gyöngyvirágnak olyan, mint a taracké: szétfutó gyökérzettel kapaszkodik a talajba.
Virágpróba: ha kivirágoztak, ez a legegyszerűbb. A gyöngyvirág illatát könnyen megismerjük, a medvehagyma fokhagyma illatát is. A medvehagyma virága kicsi, fehér és csillag alakú a szár végén fejlődve. A gyöngyvirágé pedig szintén fehér, de harang alakúak és a szár mentén nőnek. Mintha sok kicsi harang lenne rajta.
Éljetek a természet adta lehetőségekkel, fogyasszátok körültekintéssel a medvehagymát és a szervezetetek meg fogja hálálni. Még több információt, receptet Nagy Bandó András által szerkesztett Orfűi medvehagyma kincseskönyvben találtok: itt és itt.
Források:
mecsekerdo.hu
http://solier-green.blogspot.hu/2013/04/medvehagyma.html
Forrás:veddamagyart.info
Tovább a cikkre »
