Hálaadó szentmisével emlékeztek Buda visszafoglalására a Mátyás-templomban

Hálaadó szentmisével emlékeztek Buda visszafoglalására a Mátyás-templomban

Hálaadó szentmisét tartottak szerdán Budapesten, a Mátyás-templomban Buda török uralom alóli felszabadításának 340. évfordulója alkalmából. A katonai tiszteletadás mellett bemutatott szentmisét a Honvédelmi Minisztérium Katolikus Tábori Püspöksége szervezte.

Kürtös László, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében felidézte, hogy a mohácsi csatát másfél évszázadnyi oszmán uralom követte, a magyarok azonban ez idő alatt is megmaradtak magyarnak.

„Belőlünk soha, sem előtte, sem azóta nem veszett ki a szabadság iránti vágy, az országunkért és a magyarságért való elkötelezettség” – fogalmazott.

Mint mondta, Buda várának 77 napos, embert próbáló ostroma során sem a hőség, sem a betegségek, sem az elkeseredett török ellenállás nem tudta eltántorítani a szövetséges sereget. Így válhatott 1686. szeptember 2-a a hősies helytállás és a győzelem napjává, Buda visszafoglalásával pedig megkezdődhetett a gyógyulás, a fejlődés és az építkezés.

Az államtitkár szerint

Buda felszabadítása az európai összefogás szükségességét és erejét is hirdeti, hiszen magyarok, lengyelek, osztrákok és csehek együtt harcoltak Európáért és egy új, békésebb korszakért.

Ez az összefogás napjaink kihívásokkal teli világában is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy közösen álljunk ki értékeink és érdekeink mellett.

Budapest, 2026. szeptember 2. Kürtös László, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a budai vár török uralom alóli felszabadításának 340. évfordulója alkalmából tartott hálaadó szentmisén a Budavári Nagyboldogasszony-templomban, közismert nevén Mátyás-templomban 2026. szeptember 2-án. MTI/Purger Tamás

Kürtös László hangsúlyozta: Buda visszafoglalása egyúttal az újrakezdés, a talpra állás és a hősies helytállás üzenetét hordozza. A magyar történelem a tragédiák és küzdelmek mellett sikerekben, valamint példamutató hősökben és cselekedetekben is gazdag.

Hírdetés

Hozzátette, 1686 elhozta azt az újrakezdést, amelyre nemzedékek vártak, ennek üzenete pedig ma minden eddiginél időszerűbb. A sok tragédia, elnyomás és nehéz időszak után a magyarság ismét lehetőséget kapott a közös építkezésre, az egymásra találásra és a megbékélésre. Ez azonban csak összefogással és közös cselekvéssel sikerülhet: „nem egymás ellen, hanem egymásért”.

Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök homíliájában arról beszélt, hogy mindaz, ami Mohácsnál és az azt követő időszakban hiányzott, 148 évvel később a Szent Ligában megvalósult: a közös ügy érdekében létrejött szövetség cselekvő erővé vált.

Emlékeztetett arra, hogy Buda visszafoglalása a kortársak és az utókor számára is szimbolikus jelentőséggel bírt. A tábori püspökség ezért határozott úgy 2022-ben, hogy az évfordulón katonai tiszteletadás mellett mutat be szentmisét.

A tábori püspök hangsúlyozta, hogy Buda visszavétele nem idegen hadak győzelme, hanem a keresztény világ közös öröme volt.

Arra kérte a jelenlévőket, hogy a mohácsi csata 500. évfordulóján ne engedjék háttérbe szorulni Buda visszafoglalásának 340. évfordulóját, hanem lássák meg, mire képes az összefogás és a közös akarat.

Budapest, 2026. szeptember 2. Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök a budai vár török uralom alóli felszabadításának 340. évfordulója alkalmából tartott hálaadó szentmisén a Budavári Nagyboldogasszony-templomban, közismert nevén Mátyás-templomban 2026. szeptember 2-án. MTI/Purger Tamás

Berta Tibor szerint Buda visszavétele arra figyelmeztet, hogy egy ország elveszítheti szabadságát, egységét és jövőjének biztonságát, de ezeket az összefogás erejével vissza lehet szerezni. Míg a mohácsi csata a súlyos sebet mutatja meg, Buda visszafoglalása azt bizonyítja, hogy a seb begyógyulása után is van élet. A magyar történelem az újrakezdések és az összetartozás története, valamint annak felismerése, hogy minden különbözőségünk ellenére egymásra vagyunk utalva.

A török hadsereg elleni szövetséget XI. Ince pápa felhívására hozta létre Szent Liga néven a Habsburgok, Lengyelország és Velence. A Lotharingiai Károly vezette, 65 ezer fős szövetséges sereg mintegy három hónapos küzdelem után, 1686. szeptember 2-án, csaknem 150 évnyi hódoltságot követően foglalta vissza a budai Várat az oszmán seregektől.

A szentmise előtt állami, katonai, egyházi és önkormányzati vezetők koszorút helyeztek el XI. Ince pápa Hess András téri szobránál.

Felvidék.ma/MTI

 


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »