Eredetileg július 9-én kellett volna lezárulniuk az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalásoknak, ám az amerikai elnök három héttel, augusztus 1-jéig meghosszabbította a határidőt.
Amikor egy újságíró arról kérdezte Donald Trumpot, hogy az új határidő valóban kötelező-e, az elnök titokzatosan fogalmazott: „Bár úgy tűnik, mintha kőbe lenne vésve, nem lehet benne 100 százalékosan biztos.”
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője azt nyilatkozta az Economx-nak, hogy
„a kölcsönösen előnyös megállapodás ugyan lehetséges, de nehéz lesz elérni.”
Magyarország számára különösen érzékeny kérdésről van szó: 2024-ben az Egyesült Államokba irányuló export csaknem 40 százalékát, mintegy 2300 milliárd forintot (5,6 milliárd eurót) tett ki, amelynek jelentős részét az autóipar adta.
A legutóbbi, 25 százalékos amerikai vámtarifa közvetlenül érinti a nagy magyar gyártókat, például a győri Audi- és a kecskeméti Mercedes-Benz-gyárakat. A győri Audi-gyár 2023-ban 33 ezer autót gyártott az amerikai piacra, ám most komoly kihívást jelent számára az exportvolumen fenntartása – mutatott rá a szakértő. Hozzátette: a kialakult bizonytalanság aggodalmakat váltott ki a Volkswagen-csoport esetleges átszervezésével kapcsolatban, ami hatással lehet a magyarországi foglalkoztatásra és a termelés színvonalára is.
Az autóiparon túl Magyarország gyógyszeripari és mezőgazdasági exportja is érintett lehet. Az amerikai kormány jelezte, hogy a jövőben vámokat vethet ki a gyógyszerekre, ami súlyosan érintheti a hazai gyógyszergyártókat. Ugyanez a kockázat fennáll a mezőgazdasági termékek esetében is, amelyekre szintén emelt vámok léphetnek életbe, veszélyeztetve ezzel az ágazat amerikai exportját.
Elemzők becslése szerint az új vámtarifák az elkövetkező években akár 0,8 százalékponttal is csökkenthetik Magyarország GDP-jét – közölte Pásztor Szabolcs. Kiemelte, hogy az autóipar amerikai vámtarifáknak való kitettsége különösen aggasztó, hiszen az ágazat jelentősen hozzájárul az ipari termeléshez és a foglalkoztatáshoz.
„Az export esetleges visszaesése ipari termeléscsökkenéshez és munkahelyek megszűnéséhez vezethet, különösen az autógyártástól erősen függő régiókba”
– hangsúlyozta.
A vámintézkedésekre válaszul Magyarország tárgyalásokat kezdeményezett az Egyesült Államokkal egy kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodásról, amelynek célja a negatív hatások mérséklése.
Ugyanakkor Magyarország az Európai Unió tagjaként nem köthet önálló, független kereskedelmi megállapodásokat, ami jelentősen korlátozza az ilyen kétoldalú egyezmények jogi és gazdasági hatókörét.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
