A statisztikai hivatal adatai alapján februárban az egész termelőszférában nőttek az árak – az egy évvel korábbiakhoz képest összességében 40 %-kal, de három nyersanyag esetébe több, mint a felével. Pedig az orosz-ukrán háború hatása a szakértők szerint még meg sem is jelent a múlt havi adatokban, az csak a márciusi összesítés után válik majd nyilvánvalóvá.
A bevásárlókosarat kétszer drágábban rakhatjuk meg ugyanazokkal az árucikekkel, mint tavaly. Nemcsak a fogyasztókat érinti azonban a drágulás, hanem a termelőket is.
Az árnövekedést korábban a koronajárvány, az energiaárak emelkedése, az anyag- és alkatrészhiány és a szállítási nehézségek okozták. A februári infláció mértékére még nem volt számottevő hatással az ukrajnai háború és a bevezetett szankciók. Azok csak a márciusi árakban jelennek majd meg.
A háború a kivitel visszaesését, a nyersanyagok piaci árának emelkedését és a ellátási láncok problémáinak elményülését hozta magával. Éves szinten az infláció mértékét a korábban várt 6 %-kal szemben már 8,5 %-ra becsülik. Főként a villanyáram és a gáz árának további növekedése várható.
A múlt évben az eletronikai cikkek, a gépek, a gumi- és műanyagtermékek termelési árai mintegy 8 %-kal nőttek. Az élelmiszerek esetében 14 %-os volt a drágulás mértéke, a faipari termékek árai egynegyedével, a fémipariaké pedig egyharmadával nőttek. Vannak azonban olyan termékek is, amelyek esetében 50, sőt 80 %-kal is magasabbak az árak a múlt éviekhez képest.
Ezek közé tartoznak a vegyszerek, amelyeknek az árai több, mint 50 %-kal nőttek a múlt évi árakhoz viszonyítva, amit főként az energiaárak emelkedése váltott ki. Sok üzem a termelését is korlátozta emiatt.
Szlovákia legnagyobb gázfogyasztója a vágsellyei Duslo 12 %-kal részesedik az országos fogyasztásban. A gázt az üzem nem fűtőanyagként, hanem a műtrágyagyártás alapanyagaként használja föl, miközben annak ára óriási kilengéseket mutat. A múlt heti 200-250 eurós ár e héten csökkent és 100 euró körül ingadozik.
A termelés költségek növekedésének természetes az előállított termékek árában is meg kell jelennie. Míg egy tonna nitrogéntartalmű műtrágya tavaly augusztusban 300 €-ba került, októberben már a dupláját kérték ennek az összegnek, az év végére pedig ezer eurót is.
A gáznál is jobban, majdnem 60 %-kal emelkedett a kőalajtermékek és a koksz ára a múlt év azonos időszakához képest. Az előbbit a gépkocsivezetők naponta megtapasztalhatják, hisz egy liter üzemanyag ára némely tanknál már most is eléri az 1 euró 77 centet, és nemsokára kettőt is elkérnek majd érte.
Szlovákia jelenleg teljes mértékben az orosz kőolaj behozatalától függ. Oroszország a napi négy-ötmillió hordónyi kivitelével a világ második legnagyobb kőolaj-exportőre Szaúd-Arábia után. Ha további szankciókat vezetnek be vele szemben, az orosz export nagyobb része nem lesz elérhető.
A legnagyobb problémát azonban már hosszabb ideje a villanyáram és a gáz árának több, mint 80 %-os növekedése okozza – a múlt év azonos időszakához képest.
A garamszentkereszit alumínium-gyár már 60 %-ra korlátozta a termelését, 226 kohójából csak 135 működik. És persze az előállított termékei ára is drágul, ami kihat más ágazatokra is, mint amilyen az építőipar vagy a gépkocsigyártás.
A tiszolci CSM Industry, amely UDS kotrógépeket gyárt, a csarnokai kifűtésével került bajba. Míg egy évvel ezelőtt 10-15 ezer eurót fizettek a gázfogyasztásért, ez év elején már 62 ezer eurós számlát kaptak kézhez. Fizetésképtelenségük esetén több, mint száz alkalmazottjukat az elbocsátás veszélye fenyegeti.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
