André Goodfriend, megbízott Ügyvivő úrnak
Az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége
Szabadság tér 12. (fordítás angolból)
1052 BUDAPEST 2014. október 29.
Goodfriend Úr!
A helytartó: M. André Goodfriend
Először is engedje meg, hogy gratuláljak Önnek a magyar nemzet szolgálatában tett lépéséért, amellyel lerántotta a leplet kormányának legbensőségesebb kívánságáról és legtitkosabb machinációiról. Vagyis az Amerikai Egyesült Államok kormányáról. Múlt vasárnapig vagy majdnem addig különösen baráti érzésekkel viseltettünk az Ön országa iránt, igyekezve hinni abban, hogy állításai szerint a szabadság, az igazság, a tolerancia, az emberi jogok és így tovább, igaz védelmezője. Hinni akartuk, hogy az Egyesült Államok, bár önmaga által kinevezett „Világ Csendőre” azért kiáll, és megvédi azokat a magas eszméket, amelyeket idézni mertem, s amelyekkel felruházni mertem országát.
(Tartózkodom felsorolni azokat a korábbi csalódásokat ezen a téren, amelyeket Magyarországra akkreditált elődjei követtek el legalább is 1989 óta, kezdve Mark Palmer úrral, a liberális eszmeárúk felejthetetlen szatócsával. De követői sem voltak sokkal jobbak nála.)
Ámbár mi magyarok azzal elfoglalva, hogy egy demokratikus államot hozzunk létre, ahol mindenkinek jogai védettek – a világ kommunizmus összeomlott kísérlete helyett, reméltük, hogy a világ csendőre az elmúlt huszonöt évben harcolva Kuvaitban, Irakban, Afganisztánban, Pakisztánban, a Közel-keleten, Észak-Afrikában – elismeri erőfeszítéseinket. S a politika-csinálók, az USA kormánya ügyet sem vetett rá.
Az USA inkább úgy döntött, az időközben bukott kommunista rend maradékainak oldalára áll, akik most magukra öltötték a liberalizmus kívánatos gúnyáját, bár csak egyre képesek: kiszolgálni az urat, a parancsolót, aki megmondja mi a teendő – s ugyanakkor kézzel fogható, materiális javakkal bőségesen kompenzálja őket.
2013 augusztusa óta, mióta Ön fölbukkant Budapesten csak bámultunk az új ügyvivő „új diplomáciai stílusán”, mellyel nap, mint nap beavatkozik a vendéglátó állam belső, napi ügyeibe. Az a tény, hogy elődje, Eleni Tsakopoulos Kounalakis, a kaliforniai ingatlanügynök nem volt igazán diplomata, megkönnyítette önfejű hóbortjainak elviselését. Ennyi elég.
Azonban Ön, egy vérbeli diplomataként képviseli a világ leghatalmasabb államát egy igen kissé hatalmas, Közép-kelet Európai országban. S ez a nemzet nem felejtette el azokat a barátságos kijelentéseket, amelyek amerikai politikusok száját hagyták el valaha is 1956 októbere óta, s elvárta, hogy legalább az ország demokratikus választásainak eredményét a nemzet akarataként fogadják el, s nem ennek a világ-hatalomnak (képzelt vagy valós) érdekei megsértéseként fogják föl. Mi sorban ötször döntöttünk a kormányunk teljes támogatása mellett, mert úgy hisszük, ez a kormány az ország javára fog dolgozni.
Tizenöt hónapja, hogy Ön elfoglalta álláshelyét a budapesti Szabadság téren. Mi pedig döbbenten azon gondolkozunk, Önt az USA kormánya ehhez a kormányhoz akkreditálta vagy inkább a szétaprózott, egyre növekvően intoleráns liberál-kommunista vagy anarchista ellenzékhez. Az Ön múlt vasárnapi fellépése ellenére, amely szerint élvezte a „veszett computer-imádók cirkuszát” még mindig remélünk egy diplomatikus lépés megléptét.
Megtehetné például, azokkal az információkkal, amelyek alátámasztják a megalapozatlan vádakat a kormánykörökben fellelhető korrupciós ügyekben. Az ilyen típusú alaptalan vádaskodás nem más, mint zaklatás, gyötrés. Ez NEM öröm számunkra, mert az Ön országának a világban elfoglalt helye következtében egy ilyen állítás mélyen sértő egy kisebb nemzet számára, különösen, amikor 1956-os harcainkra emlékszünk, s esélyünk sincs a védekezésre. Nagy Testvér! Ne hidd, hogy mindig Neked van igazad!
Ha én miniszterelnök lennék ebben az országban, huszonnégy órát adnék, hogy eltakarodhasson, mert Ön nem kívánatos! S ha hozzátehetem, az Önt leváltandó sem lenne az mindaddig, amíg országa vagy kormánya nem tanulja meg, hogyan kell felnőnie az általa prédikált magas eszményekhez.
Mindaddig pedig naponta fog emlékeztetni bennünket az 1945 és 1989 között elszenvedett elnyomásra, a Szovjetunió uralmára. Az Ön uniója egyre inkább válik hasonlóvá ahhoz a másikhoz. És ilyen barátokkal kinek kell ellenség?
Az USA elárulta barátságunkat, elárult bennünket.
Isten Önnel!
v.Hajdú Szabolcs
(1956 egyik túlélő rebellise)
XX14 – 179.EN.
Mr. M. André Goodfriend Chargé d’Affaires
Embassy of the UNITED STATES OF AMERICA
Szabadság tér 12
1052 BUDAPEST 29. October 2014.
Page 1 of 2.
Mr. Goodfriend,
First of all I would like to congratulate you for services rendered to the Hungarian Nation by unveiling the innermost wishes and secret machinations of your government. That is the government of the United States of America. Until last Sunday or nearly until then we had particularly warm feelings towards your country wanting to believe in her allegation of being the defender of freedom, justice, tolerance, human rights and so on. We wanted to believe that the United States was “the policeman of the world” – ‘though self-appointed – because she wanted to stand up for and defend all those high ideals I dared to quote, and dared to credit your country.
(I will refrain from listing previous disappointments in this subject inflicted by your predecessors accredited to Hungary since 1989, starting with Mark Palmer, the unforgettable vendor of libertarian “goods”. His followers were really not much better.)
However we, Hungarians going about the business of establishing a democratic country with guaranteed rights for all – in place of the collapsed experiment of world communism – were hoping and expecting that “The World’s Policeman” fighting in Kuwait, in Iraq, in Afghanistan, in Pakistan, in the Near-East, in Northern Africa during the last twenty five years will recognise our efforts. Alas, the policymakers, the government of the USA did not take any notice of it.
This USA rather more decided to side with the remnants of the defunct communist system now dressed in the desirable attire of liberalism, although they were capable of only one thing: to serve a ruler, an overlord telling them what to do – and who thereby amply compensated them with tangible, worldly goods.
Ever since you appeared in Budapest, in August 2013, we were amazed at the “new diplomatic style” of a Chargé d’Affairs meddling in the daily politics of the hosting nation. The fact that your predecessor, the Californian realtor, Mrs. Eleni Tsakopoulos Kounalakis was not a real diplomat, made it easier to put up with her capriciousness. Let it be there. However, with you appearing on stage, a full-fledged diplomat came to represent the most powerful nation on Earth in a less-than-powerful, Central-east European country. This nation was remembering all those friendly utterances that had left the mouths of American politicians ever since October 1956 , and expected at least the acceptance of the democratic elections in this country as the will of the nation, not an affront to the (real or imagined) interests of this world power. We have voted full support to this government for five times in a row, because we think it is acting for the improvement of our country.
Fifteen months have passed since you took up office in Szabadság square, in Budapest and we may watch in amazement whether you are appointed as representative of the USA to this government or to the dismembered, increasingly intolerant looser, to the liberal-communist or anarchist opposition. Despite your performance last Sunday when you were enjoying the “circus of the lost computer-freaks” bombarding the headquarters of the Fidesz, we still expect some sign of a real diplomatic step.
You could start with the information underlying the undocumented allegations of corruption in government circles. An unfounded allegation of this type is nothing else but harassment. It does NOT please us, because due to the position of your country in the world such a lie is deeply injurious to a small nation especially in the days we remember our struggle in 1956 and we are having denied even the smallest chance to defend ourselves. Big Brother! Do not think that you are always right!
If I were the prime minister of this country, I would give you twenty four hours to clear out, because you are unwanted. And, if I may add, a replacement is not desirable either until your country or her government learns to live up to the preached high ideals.
Until then we shall be reminded daily of the oppression between 1945 and 1989, of the reign of the Soviet Union. Your Union is more and more reminiscent of that other one! With friends like these, who needs enemies?
The USA betrayed not only our friendship, she betrayed us.
Wishing you fare well
S.A. vitéz Hajdú
(a surviving rebel of 1956.)
US Ambassadors to Hungary – Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetei Magyarországon:
Eleni Tsakopoulos Kounalakis 2010 – 2013
April H. Foley 2006 – 2009
George Herbert Walker III. 2003 – 2006
Nancy Goodman Brinker 2001 – 2003
Peter F. Tufo 1997 – 2001
Donald M. Blinken 1994 – 1997
Charles Thomas 1990 – 1994
RMH Mark Palmer 1986 – 1990
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
