"Ha egy napra szabaddá tennék a nyugdíjba vonulás lehetőségét, kiürülne a szakma"

"Ha egy napra szabaddá tennék a nyugdíjba vonulás lehetőségét, kiürülne a szakma"

Volner János: vissza fogjuk állítani a korkedvezményes nyugdíjat

A Jobbik frakcióvezetője a megbeszélés elején leszögezte, a párt kormányra kerülve a bérunió megvalósításáért fog dolgozni, de tisztában vannak vele, hogy ez nem egyik napról a másikra valósul meg. Emlékeztetett: ma elosztási viták zajlanak, miközben a „torta egyre szűkül”. Ezzel szemben a Jobbik azt mondja: „hogyan lehet egyre nagyobb tortát sütni”. 

„Rendőrként a fizetésem arra volt elég, hogy egy 35 négyzetméteres lakás rezsijét kifizessem, azt látom, hogy az egyenruhás dolgozók most is hasonló helyzetben vannak”

– mondta Volner János. Hozzátette: a magyar gazdaság megerősítésével a Jobbik egy olyan életpályamodellt kínál fel az egyenruhásoknak, amellyel az ő bérszínvonaluk is gyors ütemben zárkózhat majd fel Európához. Emlékeztetett: miközben a német GDP kétszer akkora a magyarhoz képest, a bérek tekintetében 6-7-szer nagyobbak a németországi bérek a magyarnál. Vagyis a magyar gazdaság már most is képes lenne jóval magasabb béreket nyújtani. Emellett a Jobbik a szolgálati nyugdíjat is vissza fogja állítani.

Szolidaritás helyett ellenérzés

Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselő-jelöltje szerint nem csoda, hogy a bérunió foglalkoztatja az egyenruhás dolgozókat, hiszen az elmúlt kormány pont azokat jutalmazta a legkevésbé, akik legnagyobb kincseinket védték: az életünket, a gyermekeinket, a biztonságunkat. Így többek között az oktatásban, az egészségügyben dolgozókat, és azokat, akik a rendet őrzik, az életünket védik.

Értékelése szerint az elmúlt hét évben a kormányzat igyekezett az egyenruhás dolgozókat értéket nem teremtő, naplopó társaságnak beállítani, miközben a testületen belül is feszültséget teremtett azzal, hogy például a TEK fizetéseit megemelte a rendőri állományhoz képest. Ez nem erőt és szolidaritást hozott létre, hanem ellenérzést szült, hiszen – amellett, hogy a TEK dolgozói is nagyon veszélyes munkát végeznek – nagyon sokszor a kriminalisztikai szempontból veszélyeztetettebb területen dolgozók nem kaptak komolyabb bérezést. 

Emlékeztetett: miközben a rendvédelmi dolgozók ugyanolyan problémával küzdenek, mint a társadalom többi rétege, addig ők nem tiltakozhatnak, tüntethetnek, nem vehetnek részt társadalmi programokban, vagyis ebből a szempontból jóval hátrányosabb helyzetben vannak. 

Hozzátette: az Európai Unióban a feldolgozóipart nézve 100 euró bérbefektetéssel 140 euró teljesítmény, Magyarországon ugyanez 210 eurót, vagyis egy 70 eurós puffer áll rendelkzésre arra, hogy magasabb béreket lehessen kiharcolni. Értékelése szerint a rendvédelmi dolgozók területén a magasabb bér magasabb fogyasztást, vagyis magasabb adóbevételt eredményez. Ma relatív nyugalmat érzékelni a társadalmon belül, de ez csak a látszat szerinte, helyette a kilátástalanság, beletörődés, közöny érezhető. Helyette a társadalom és a rendvédelmi dolgozók között egy nagyon erős szövetséget kell létrehozni.

„Nem hiszem, hogy a magyar rendőr, tűzoltó, vámos munkája kevesebbet érne, mint nyugat-európai társaiké.”

– vette át a szót Sas Zoltán,  Jobbik nemzetbiztonsági és rendvédelmi kabinetvezetője, egyben a kerekasztal beszélgetés egyik szervezője. Mint mondta, meghívták a beszélgetésre az érintett szakminisztériumokat is, de mindkét helyről jelezték, nem kívánnak, vagy tudnak részt venni. 

A Jobbik szakpolitikusa hangsúlyozta: az egyenruhás dolgozók sokszor az életüket kockáztatva dolgoznak, az ő életük, munkájuk nem lehet pártpolitikai kérdés.

„Ha ezek az emberek ugyanolyan munkát és kockázatot vállalnak, mint nyugat-európai társaik, akkor ugyanolyan bérezésben kell, hogy részesülhessenek, ráadásul egy egy kiemelt bérezéssel a rendszerben tapasztalható korrupció is a töredékére csökken. Ahol magasabbak a fizetések és több vesztenivalója van az érintetnek, ott a korrupciós számok is alacsonyabbak.”

– mondta.

Bajzik Tamás a Nemzeti Szakszervezet elnöke emlékeztetett: 2010 után ellehetetlenítették az érdekvédelmet, ezt a folyamatot ráadásul a rendészeti kar létrehozása is gyorsította. Úgy vélte: ha megcsorbítják a hivatásos állomány alkotmányos alapjogait, akkor azt valamivel ellentételezni és kéne. Mint mondta: a rendőri állomány bérét meg kell emelni, azt szeretnék elérni, hogy az alapilletményt a mindenkori minimálbér-emeléshez kötnék.

Bajzik Tamás - Nemzeti Szakszervezet

Hírdetés

Szabó István a tűzoltók kapcsán hozzátette: sok kolléga örül annak, hogy akár a német minimálbért – 1200 eurót – is megkeresi már, igaz, azt nem gondolják végig, hogy mindezt 326 órában. Szerinte rá kell végre mutatni arra is, hogy ezekért a bérekért nyugaton hány órát is kell pontosan dolgozni, hiszen az Európai Unióban mér igen sok helyen csökken a munkaidő, már nem nyolc órás egy műszak, hanem hét, esetenként hat óra, miközben nálunk még 8 órában sem keresünk annyit.

Volner János ezzel kapcsolatban hozzátette: ha a nemzetközi munkaidőt összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy a magyarok kimagaslóan sokat dolgoznak, nekem is csak olyan ismerősöm van, aki vagy egyáltalán nem dolgozik, vagy nagyon sokat. Ezen a helyzeten is lehet változtatni.

Sok ismerősünk van, 200 ezer forintot keres és elégedett. De megkérdezzük őket, hogy ő ebből jól él, megél? És kiderül, hogy nem. Többek között ezért vándorolt ki 600 ezer ember mert egész egyszerűen ennyiből nem tud megélni.

Mint mondta: ha a kormány olcsóbb bérre alapozza a magyar gazdaságát, akkor itt mindig alacsonyak lesznek a bérek sosem fogunk jól élni. Németország sem azért lett a világ egyik legversenyképesebb gazdasága, mert alacsonyak a bérek: a magas hozzáadott értékű termelés és a velük együtt jár magas munkabérek, amik a versenyképességet meg tudták alapozni. 

A mi állam és jövőképünk eltér az Orbán-kormányétól, mi a magas munkabérekben gondolkodunk.

Varga-Damm Andrea ehhez kapcsolódóan hozzátette: Nyugat-Európában már egyre gyakoribb a 6-7 órás munkaidő, ezt a technikai fejlődés már lehetővé teszi. Mint mondta: bár más okból kifolyólag most még munkaerőhiány van, a jövőben bizony munkaerő-felesleg lesz, tehát el kell kezdeni alacsonyabb munkaidőkben gondolkodni. Szerinte meg kell határozni azokat a munkaköröket, ahol egyrészt sokkal többet dolgoznak mint 8 óra, másrészt azokat, ahol óriási pszichés terhelésnek vannak kitéve a munkavállalók. Így a tűzoltók, a helyszínelők, vagy éppen a határon dolgozók esetén. Szerinte ebben a szakszervezeteknek nagyon fontos feladata lenne. 

Volner János hozzáfűzte: Magyarországon minden kormány kampányszerűen emelt bért, nincs normális életpályamodell, csak kapkodva, gyorsan próbálják pótolni a béreket. Így nem is lehet népszerű a szakma a fiatalok körében. 

A Jobbik kormányra kiszélesíti a szakszervezeti jogokat – mondta Kocsis Zoltán – Óbudai Jobbik alapszervezet tagja, egykori hivatásos katona és tűzoltó főtiszt.

Kocsis Zoltán

Emellett nagyon fontos feladat lesz szerinte a fegyveres testületek párhuzamosságainak felszámolása, valamint a költségvetésekben meghagyott 10-15 százalékok megszüntetése, mivel szerinte ez a korrupció melegágya (ezek azok az összegek, amelyeket a rendőrségnek és a tűzoltóságnak magának kell előteremteni, büntetéssel, vagy fizetős szolgáltatások nyújtásával, vagyis a testületeknek meg kell dolgozniuk a saját költségvetésükért. Kocsis szerint ezeket az úgymond bevételi forrásokat a premizálásra kellene fordítani. 

„Ha egy napra szabaddá tennék a nyugdíjba vonulás lehetőségét, kiürülne a szakma”

Egy most is aktív állományban lévő tűzoltó érdekvédelmis pontos számadatot hozott a szakma utánpótlásáról:

Az elmúlt időszakban mindössze nyolcan jelentkeztek az éves toborzáson, ebből kettő már ott is hagyta a tanfolyamot. Hogy ez ne legyen elég, óriási a minőségi romlás is. Mint mondta: ha egy napra szabaddá tennék a nyugdíjba vonulás lehetőségét, akkor kiürülne a szakma. 

Egységesen fogja kezelni az egyenruhásokat a Jobbik

A Jobbik az egyenruhás szakmákat a jövőben egységesen akarja kezelni, így a mai kerekasztal beszélgetés is csak a kezdet volt – mondta Sas Zoltán.

A párt kabinetvezetője emlékeztetett: a Jobbik programjában szerepel a szolgálati nyugdíj megvalósítása, „ebben megingathatatlanok vagyunk” – mondta. Ehhez egy valódi, jó életpályamodell kell, az önmagában nem megy, hogy visszaállítjuk a régi rendszert – tette hozzá. 

„Robbanás közeli a helyzet, rengeteg kollégám távozott, távozik Nyugat-Európába, nem véletlen, hogy annyira fiatal a rendőri állomány” – mondta Balsa Péter korábbi rendőrtiszt. Szerinte a rendvédelem tudatos leépítése, az állomány elbizonytalanítása, ellehetetlenítése történik, a háttérben pedig a fehérgalléros bűnözés áll.

Szerinte az életpályamodell átláthatatlan, nem közérthető, nem egyértelmű, ahogyan a nyugdíjazás szabályozása sem. Hogy ez ne legyen elég, a vezetők ragaszkodnak a székeikhez, mert egy esetleges bukás esetén a rangjukat is elveszthetik. 

Dr. Mózs Elek szerint 2010-es kormányváltás után kialakult egyfajta egyenruhás-ellenes közhangulat. A nyugalmazott vezérőrnagy szerint elterjedt közvélekedés, hogy ingyenélők, hogy bezzeg ők „korán el tudnak menni nyugdíjba”. Ez szerinte részben érthető is, hiszen valóban furcsa, hogy valaki 20 év irodai munkából megy nyugdíjba. De az sem igaz, amit a kormány állított, hogy a világon sehol sincs szolgálati nyugdíjrendszer. 

A bérunióról szólva kifejtette: az egységes bér nem arról szól, hogy holnap elérjük a francia és német béreket. Amennyit dolgozunk, legalább azt fizessék meg, ha többet, vagy hatékonyabban dolgozik a munkás egy országban, akkor azt kell megfizetni. 

– mondta.

Volner János zárszavában kifejtette: szinte minden területen szűkültek a munkavállalók érdekvédelmi lehetőségei, nemcsak az egyenruhás szervezeteknél. Így például ellehetetlenítik a járműiparban dolgozók érdekérvényesítését, ott tartunk, hogy a német szakszervezetek védik a magyar munkaerő jogait: az egyik német szakszervezet két irodát is nyit Magyarországon, hogy pumpálják fel a magyar béreket, mert ez egy igazságtalan és elképesztő nagyságú bérkülönbség.

A Jobbik szakpolitikusa kiemelte: felvállaljuk, hogy a szolgálati járandóságokhoz hozzá kell nyúlni, ezen a téren javítani kell. Az egészségkárosodás mértékétől függővé kell tenni a rendszer kialakítását, és lehetővé kell tenni, hogy ezek az emberek korábban elmehessenek nyugdíjba. Ez számomra evidencia.

Hozzátette: elsősorban az alacsonyabb bér az oka annak, hogy nem elég népszerűek ezek a foglalkozások. A béruniós kezdeményezésről szólva megerősítette: a gazdasági teljesítményünket tekintve már részben meg van a fedezete a béremelésnek. Ne állhasson fel az a lehetőség, hogy ha itt megnyílna a lehetőség, akkor elmenne mindenki – zárta Volner János.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »