A kormányzat legfrissebb tervei szerint április 19-én hétfőn indítanák újra a jelenléti oktatást a hazai edukációban. A szakszervezetek és a diákok azonban korainak tartják az időpontot, hiszen ezen határidőig, még az első oltóanyagot sem kapja meg minden pedagógus, ráadásul arra sem lesz idő, hogy a kezdeti védettség kialakuljon. Egyesek attól tartanak, hogy az erőltetett és elkapkodott nyitás újabb hullámhoz vezethet.
Március 30-án öt szakszervezet is csatlakozott és aláírta azt a levelet, amelyben arra kérik a kormányzatot, hogy ne ragaszkodjon az iskolák újranyitásakor egy olyan fiktív dátumhoz, amikor az oktatásban dolgozók sokaságának védettsége biztosan nem elégséges. A Pedagógusok Szakszervezetének, alelnöke Totyik Tamás lapunknak úgy fogalmazott, hogy a pedagógusok már így is túl nagy áldozatot hoztak. az oktatás,
„Szakszervezetünk tudomása szerint több mint 70 halottja van a járványnak az oktatásban, legalábbis ennyiről van tudomásunk, valószínűleg ez a szám jóval nagyobb lehet. Ha nem alakul ki a megfelelő védettség, veszélybe kerülnek a pedagógusok, az oktatásban dolgozók, de még inkább veszélybe kerülnek a gyerekek, továbbá a szülők közül azok, akik nincsenek beoltva”
– válaszolta az Alfahír kérdésére Totyik Tamás.
Az érdekképviselet álláspontja szerint akkor volna értelme újranyitni az oktatási intézményeket, hogyha a napi új fertőzöttek száma 1500 alá süllyedne.
A PSZ alelnöke elmondta, hogy az elkapkodott nyitás akár egy új, negyedik hullámot is előidézhetne, különösen a tanulók, gyerekek és hozzátartozóik körében, hiszen ők hozzák-viszik a veszélyes brit mutánst. Szakértők, orvosok már felhívták a figyelmet: épp a szülők, a 30-as, 40-es, 50-es éveikben járó felnőttek betegednek meg.
Az érettségi előtt két héttel?
Az Alfahírnek nyilatkozó Bence, egy IX. kerületi gimnázium végzős tanulójaként arról beszélt, hogy az érettségi készülő diákok esetében már túl késő lenne visszatérni az iskolába, s talán érdemesebb volna már inkább az érettségire készülniük. Másfelől, rengeteg diáktársa azért aggódik, hogyha túl korán térnek vissza az iskolapadba, akkor a velük élő idősebb szülőket, nagyszülőket bajba sodorhatják azzal, hogy esetleg az iskolából hazahozzák a fertőzést.
„Még mindig rengeteg szülő és nagyszülő nem kapta meg az oltást, ráadásul hetekbe telik, mire kialakul bennük a védettség”
– foglalta össze a problémát Bence, aki hozzátette, hogy több iskolatársa is jelezte, hogyha
19-én kinyitnának az iskolák, akkor elutasítanák az iskolába járást.
Az érettségi előtt álló Bence szerint egyébként úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedések mellett érdemes megtartani hagyományos formában a vizsgákat. Ám, ugyanakkor felmerül a veszély, hogy mégis miként tudják megoldani azt, hogy a tantermekben az írásbelik alatt ne legyenek túl sokan egy helyen. Véleménye szerint érdemes volna felajánlani a tanulók számára a megajánlott jegy lehetőségét így, ha a diákok egy része élne ezzel az eshetőséggel, akkor eleve csökkenteni lehetne a kockázatot.
Ehhez hasonló megoldást javasolna a Pedagógusok Szakszervezet is. Totyik Tamás elmondta, hogy a PSZ többször is jelezte már, hogy csak azokból a tárgyakból kellene a diákoknak érettségizniük, amelyek a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez szükségesek. A többi tantárgyból megajánlott jegyet kellene adni a 12 éves tanulmányok lezárásához.
A szlovák példa lehet a követendő?
A Jobbik országgyűlési képviselője és oktatási szakértője, Ander Balázs szerint, ha nem várják míg a beoltott pedagógusokban kialakul a védettség az oltóanyag által, akkor akár a járvány újabb berobbanását is előidézheti. A politikus reméli, hogy a kormányzat az utolsó pillanatban a jól hangzó propaganda helyett, inkább a szakmai érdekképviseletek józan belátására hallgat.
„Hazánkban a pedagógusok átlagéletkora 50 év közelében van, tehát abba a korcsoportba tartozik a tanárok többsége, akiket különösen veszélyeztet a vírus”
– ismertette a jobboldali néppárt politikusa, aki elmondta azt is, hogy a pedagógustársadalom már így is hónapok óta ki van szolgáltatva a digitális tanrendnek, amelyben egyébként kiválóan helytállt.
Az érettségivel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy egy ún. jegy megajánlásos rendszerrel „meg lehetne kínálni a diákokat”, de nem lenne kötelező, viszont ezáltal csökkenteni lehetne az érettségiző diákok számát, így pedig a kontaktok számát is, erre láthatunk példát Szlovákiában is. Északi szomszédunknál jelenleg az adott tárgyból az egyes tanévek végén, illetve az elmúlt két félévkor szerzett jegy átlagából számítják ki a megajánlott jegyet. Amennyiben a diák nem ért egyet az érdemjeggyel, jelentkezhet a vizsgára.
Ander Balázs szerint akkor volna érdemes kinyitni még ebben a tanévben az iskolákat, ha az átoltottság mértéke olyan mértékű lenne mind országosan, mind pedig a pedagógusok körében, amely kellő biztonságot adna.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
