Ahogyan azt kedden reggelre már sejteni lehetett, a szlovák törvényhozás többsége támogatta az SaS bizalmatlanság indítványát. Igaz, végül két nap késéssel, de megbuktatták a Heger-kabinetet.
A csütörtök délutáni ülés azzal kezdődött, hogy Boris Kollár megszavaztatta a törvényhozást, támogatják-e azt az indítványt, hogy a bizalmatlansági indítványt megelőzően a parlament szavazzon a választási időszak lerövidítését lehetővé tévő alkotmánymódosításról. A képviselők 76:74 arányban elutasították a javaslatot.
Később egy képviselői javaslatra összehívták a képviselői grémiumot, amely mintegy egy órán keresztül tárgyalt. Miután a képviselők visszatértek az ülésterembe, Michal Šipoš, az OĽaNO frakcióvezetője beolvasott egy szöveget, amelyben arra kérte a képviselőket, fontolják meg a bizalmatlansági indítvány megszavazását. Šipoš arra kérte frakciótársait, hagyják el az üléstermet a szavazásnál.
Ezt követően Richard Sulík kapott szót, aki elmondta, elképesztő dolgok történtek ma a kormányban. Sulík azt állítja, Matovič az államfő hivatalában aláírta saját lemondását, majd pár perccel később kitépte egyik asszisztense kezéből az iratot és darabokra tépte. Sulík szerint ezzel csak újabb megerősítést kaptak arra, hogy támogassák a bizalmatlansági indítványt. Kollár ezt követően végre elrendelte a szavazást, de előtte elnézést kért az ország összes állampolgárától a kialakult káoszért.
A parlament végül 78:20 arányban amellett voksolt, hogy vonják meg a bizalmat Eduard Heger kabinetjétől.
Mi jön most?
Forgatókönyvekről egyelőre korai beszélni, mindenesetre három út áll most az ország előtt. Mielőtt ezekre rátérnénk, fontos kiemelni, a bizalmatlansági indítvány elfogadása nem jelenti azt, hogy a kormánytagoknak már másnap távozniuk kell a minisztériumokból. Korlátozott jogkörökkel ugyan, de Hegerék néhány hétig, pár hónapig még biztosan folytathatják a munkát.
Mindhárom várható szcenárióban központi szerep jut Zuzana Čaputová államfőnek. Előrehozott választások is jöhetnek, leghamarabb késő tavasszal, de várhatóan inkább kora ősszel. Ehhez az kell, hogy a parlament alkotmányos többséggel (legalább 90 képviselő) megszavazza az előrehozott választások kiírását lehetővé tévő alkotmánymódosítást.
„Szakértői” kormány kinevezésére is esély van, de egy teljesen új kormány is alakulhat.
Mindkét esetben arra van szükség, hogy az államfő által kormányalakítással megbízott leendő miniszterelnöknek (akár egy ellenzéki politikusnak), legyen 76 képviselője, akik bizalmat szavaznak az új kabinetnek. Arra is esély van, bár igen csekély, hogy Čaputová újra Hegert kéri fel, vezényelje le a(z előrehozott) választásokig hátralévő időt.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
