Győrben őrzik a Torinói lepel másolatát

Az eredeti lepel a római katolikus egyház tulajdonában lévő ereklye. A hagyomány szerint a lenvásznon Jézus testének mása rajzolódik ki negatív képben. Az eredeti leplet Olaszországban, a Torinói Keresztelő Szent János katedrálisban őrzik – hangzott el az M1 Család’19 című műsorában.

Megdöbbentő élmény látni azt a leplet, amivel Jézus Krisztust takarták. Kilenc évvel ezelőtt, XVI. Benedek pápa kérésére pár napig kiállították Torinóban. Akkor meg lehetett nézni az eredetit, illetve a másolatot is – mondta el a műsorban Berkes Gyula, a Szent Kamillus Templom plébánosa.

Hozzátette: az akkori látogatásuk alkalmával merült fel az ötlet, hogy saját plébániájukban is kiállítanának egy másolatot.

Levelet írtak a leplet másoló bizottságnak, majd a hívek nagy örömére hamarosan megérkezett a győri Szent Kamillus plébániára a hiteles másolat.

Az eredeti lepel eddig öt alkalommal volt látogatható, a másolatnál viszont előírás, hogy olyan helyre kell elhelyezni, ahol bármikor megtekinthetik az érdeklődők. Győrben a templomot a plébániával összekötő folyosón helyezték el a leplet.

A 4 méter hosszú, halszálka-mintás lenvászon nagyhéten az oltárt díszíti. Ahogy azt Berkes plébános elmondta, nagypénteken és nagyszombaton nyitva tartott a templom, akkor bárki megtekinthette a leplet, azonban bejelentkezéssel az ország bármely részéből várják az érdeklődőket, akár diákokat, akár zarándokokat.

Hírdetés

Az eredeti leplet 1898-ban fényképezték le először, és azóta szakértők tucatjai vizsgálták. A köztudatba 1978-ban került be, és hitelességét mai napig sokan vitatják.

Krisztusnak az elfogatása után leírt sebeire utaló jelek nagyfokú egyezőséget mutatnak a passiótörténetben foglaltakkal. A megostorozás nyomai láthatók a leplen is, a lábfejnél például a vérfoltok –magyarázta Berkes.

Hozzátette: a kiterített leplen látni lehet Jézus arcát és összekulcsolt kezét is.

A képmáson körülbelül 120 korbácsütés okozta seb, a római háromágú flagrum nyomai azonosíthatóak. A csuklóseb is helyesen jelenik meg azon a ponton, ahol megtartja a test súlyát.

A tudományos kutatások és a viták továbbra is lezáratlanok, a korabeli fotografikus jelenség kapcsán egy olasz fizikus 2012-ben elméletét így összegezte: „A test a lepelben megsemmisült, dematerializálódott, majd valahol máshol azonnal újra materializálódott, akár élve, akár élettelenül.”

Minden vizsgálat, minden tudományos magyarázat előbbre viszi az embereket, de Berkes plébános ugyanakkor úgy gondolja, hogy ha erre a lepelre valaki ránéz, akinek van hite, azt csak erősíteni tudja.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »