Senkit se ért váratlanul Gyimesi György kilépése az OĽaNO parlamenti frakciójából, benne volt ez elég régen a levegőben, a magyar választók érdeke is ezt kívánta. Az őt jelölő pártnak nem kellett hátat fordítania, mert soha nem is volt a tagja.
Igor Matovič pártelnök szerint a magyar képviselő távozását tudomásul kell venni, és csak annyi elvárást fogalmazott meg cserébe, hogy a Szövetség párt kötelezze el magát, hogy a maffia politikai megtestesülését jelentő pártokkal nem kötnek politikai egyezséget.
Ez viszont egy elég fura feltétel az egykori kormányfő részéről, rá kellene talán bízni a döntést a felnőttkorú magyar politikusokra.
Az sem okozott túl nagy meglepetést, hogy politikai jövőjét a Szövetségben, annak MKP platformjában képzeli el a magyar képviselő, de még folynak a tárgyalások, mert még nincs meg mindenben az egyezség közte és a magyar párt között. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag mégsem lesz megegyezés, Gyimesi fontolóra veszi a visszavonulását, állítása szerint októbertől magánemberként hazatérne. Úgy tűnt az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy a felvidéki magyar politikus korántsem egy otthonülő ember…Erre mondaná a költő, hogy fiaim, csak tárgyaljatok (Tompa Mihály után szabadon)!
Nincs szándékában létrehozni új platformot a Szövetségen belül, teljesen felesleges is lenne, mert a magyar politikus nézetei közel állnak az MKP platforméhoz és az Összefogásétól sem állnak messze. Berényi József, az MKP platform elnöke szerint „Gyimesinek négy, a magyarságot érintő területen sikerült előrelépést elérnie: törvényjavaslatai alapján a Csemadok újra állandó állami támogatást kaphat éves szinten, kétnyelvűek lesznek a közlekedési útjelző táblák, idegen nyelv oktatási metodikájával kell tanítani a szlovák nyelvet a magyar iskolákban, és növekedett a Kultminor költségvetése is.”
Ugyanakkor a kormányprogram magyarokra vonatkozó céljaiból (pl. kisebbségi törvény), valamint a nagy témáinkban, pl. kollektív bűnösség rendezésében, a kettős állampolgársági törvény módosításában neki sem sikerült áttörést elérnie.
De vele és a párt nevében a magyar jelzővel kiegészülve, valamint egy ütős választási programmal a Szövetség komoly várományosa lehet ősszel a parlamenti mandátumoknak.
A kérdés csupán a harmadik platform, a Most-Híd viszonyulása lesz a szlovák parlament magyar nemzetiségű politikusához. Nem fogja-e úgy érezni, hogy Gyimesivel túlságosan megerősödik a Szövetség konzervatív, nemzeti vonala, az anyanemzet jelenlegi kormányához való kötődése. Ezzel párhuzamosan gyengülhet a párton belül a neoliberális irányvonal, valamint a vegyes hajlandóságú politizálás is, ami az ő olvasatukban szoros együttműködést jelent a progresszív nézeteket képviselő szlovák pártokkal és Brüsszellel is.
Mindezt súlyosbítja Gyimesi György és Rigó Konrád pengeváltása, meglebegtetett bírósági perük. Jó jel azonban, hogy Rigó Konrád, a Most-Híd platform elnöke elfogadta Gyimesi bocsánatkérő nyilatkozatát, amelyben megkövette őt az elfogadhatatlan, személyét érintő sértő kifejezés miatt. Elképzelhetetlen volt ugyanis, hogy két egymással pereskedő politikus egyazon jelöltlistán induljon az őszi parlamenti választáson. Amikor a lét a tét, kettőjük személyes ügyét nem lett volna szabad politikai kérdéssé csiholni.
A parlamenti választások sikere érdekében most félre kell tenni a személyes ellentéteket és a sértődöttségeket! Kilépéssel fenyegetődzni pedig nem szerencsés dolog annak ismeretében, hogy a Most-Híd egykori magyar politikusai egyszer már távoztak a Magyar Koalíció Pártjából, egyszer már szétverték a magyar egységet, aminek máig tartó következményeivel sokan tisztában vannak. Most, hogy nagy nehezen sikerült újra egyesíteni a magyar pártokat, nem szabad politikai kalandokra bízni a felvidéki magyarság sorsát.
„A magyarság érdeke kompromisszumokat és egységet követel” – fejtette ki szintén Berényi József napjainkban a felvidéki magyar egység kapcsán.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
