A Štandard szlovák konzervatív hírportálnak nyilatkozott Gubík László, az Magyar Szövetség elnöke és Gyimesi György, volt alelnök, aki ma Tomáš Taraba miniszterelnök-helyettes tanácsadója. A Štandard cikke végigveszi a felvidéki magyar politika vesszőfutását a kezdetektől egészen a Magyar Szövetség létrejöttéig, és megpróbált rávilágítani a politikai irányadó hangok perspektíváira. Úgy fest, a Magyar Szövetségben két jelentős személyiség van: Gubík László és Gyimesi György.
A cikk a történeti visszatekintő után idézi az AKO közvélemény-kutató ügynökség vezetőjét, Václav Hříchet, aki szerint
„Csak két módon juthat be egy magyar nemzetiségi politikai párt a parlamentbe. Vagy egy olyan másik párt listáján, amelynek fő témái nem nemzeti alapúak, vagy a másik úton: a magyar nemzetiségi pártok egyesítésével, amelyről már az előző választáson is szó volt, de lehetetlennek bizonyult”
mondta Hřích.
Mi azért hozzátesszük, hogy Hřích úgy beszél, mintha az előző választáson lettek volna más magyar pártok is a palettán, ami nem igaz, ez egy szlovák propaganda volt. Épp az AKO-ügynökség volt az, amely mesterségesen felfújta például a Simon Zsolt-féle Magyar Fórum preferenciáit (néhány tizedszázalékról 2 százalék fölé) arra az időre, amikor Simon épp az egyesülésről tárgyalt a Szövetséggel, hogy aztán „visszamérje 0,1 százalék közelébe, amit végül a választási eredmény is bizonyított). A 2023-as választás előtt a Most-Híd 2023 Mikuláš Dzurinda listáján indult, a Magyar Fórum pedig szlovák atlantista pártok listáján. Ma már nincs is Magyar Fórum, mert átnevezték Fórumnak, és a háborúpárti ODS-szel és SaS-szel közösködik. Sem akkor, sem ma nincsenek „más magyar pártok”, akikkel Hřích össze akarhatja boronálni a MSZ-t, így nyilatkozata politikailag motivált és félrevezető.
Gubík: Partnert, nem közös listát keresünk
Ezt követően a Štandard megszólított Gubík László MSZ-es pártelnököt. Megkérdezték tőle, hogy mit akar tenni annak érdekében, hogy pártja bejusson a parlamentbe. A szokásos frázisokat kapták válaszul, miszerint Gubík „egy modern és konstruktív, Szlovákiában élő magyarok képviselő párton dolgozik”.
Ennél többet az MSZ-ről nem tudtunk meg, helyette Gubík a szlovák pártokra terelte a témát, azokat (egyébként részben jogosan) azzal vádolta, hogy nem őszinte szándékkal szólították meg a magyar választókat.
„A gond nem az, hogy meg akarják szólítani a nemzeti kisebbségekhez tartozó választókat, hanem az, hogy ezek a pártok aztán hátat fordítanak nekik már rögtön a választási moratórium idején. Ez nem feltétlenül szándékos számító húzásból ered, talán csak nem őszinte az az érdeklődés, amit a nemzeti kisebbségek problémái iránt mutattak”
fogalmazott Gubík.
Arra a kérdésre, hogy szerepel-e a tervei között egy szlovák párttal való közös listán történő szereplés, vagy egy koalícióban történő indulás, azt válaszolta, hogy a Magyar Szövetség partnerséget és nem választási listát keres. Hangsúlyozta a déli régiók fejlesztéséről szóló „erős program” szükségességét, és az ott élők évtizedek óta megoldatlan problémáinak rendezését. Hozzátette a szlovákiai magyarok jogainak fokozatos kiszélesítésének szándékát is.
„Ha sikerülne meghaladnunk az értelmetlen ideológiai harcokat és a piti személyes konfliktusokat közösségünkben, akkor még mindig elég erőnk maradna ahhoz, hogy visszatérjünk a szlovák politika első ligájába”
mondta.
Gyimesi: A pártnak világos konzervatív, szuverenista vonalra lett volna szüksége
Gyimesi György láthatóan nem ért egyet Gubíkkal. A Štandardnak nyilatkozva elmondta, hogy épp a szlovákiai magyar média részéről érik őt támadások amiatt, mert elsőként mondta ki, hogy a magyar pártnak nincs esélye egyedül bejutni a parlamentbe.
„Új formát akartam adni az etnikai politizálásnak. A pártot bizonyos százalékon stabilizáltam volna egy nagyon világos, konzervatív, antiglobalista, szuverenista vonalon, mert a magyar választók többsége ezekkel az értékekkel azonosul”
mondta a magyar politikus a Štandardnak. Hozzátette, hogy ezzel a választói bázissal vágna neki a választásnak (de nem a megyei és helyhatósági választásnak) egy választási párt keretében, amelyben a szlovák fél hasonlóan konzervatív jellemvonásokkal bírt volna, és képes lett volna az MSZ programjának nagy részét támogatni.
„Itt látom a magyar etnikai politizálás jövőjét, és így lehet csak bejuttatni legalább néhány képviselőt a Nemzeti Tanácsba. Azonban az az érzésem, hogy sokak számára a pártban elegendő az állami támogatást jelentő 3 százalékos eredmény is”
mondta.
Körkép.sk, Standard.sk
Nyitókép forrása: Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
