Az Európai Unióban megakadt egy jogszabálytervezet, amely a gyermekek online szexuális zaklatása ellen küzdene. A cél a privát üzenetek átvizsgálása illegális tartalmak után kutatva. Adatvédelmi aktivisták és technológiai cégek azonban hevesen tiltakoznak a javaslat ellen. A vita középpontjában az online kommunikáció titkossága és a bűnüldözés érdekei állnak – írja a Politico.
A javaslatot, amelyet nem hivatalosan „Chat Control” néven emlegetnek, a közelmúltban a magánszféra védelmezőinek, üzenetküldő alkalmazásoknak és egy széles körű e-mailes kampánynak köszönhetően sikerült megakasztani. A 2022-ben előterjesztett törvény nagyobb hatalmat adna a rendőrségnek az illegális tartalmak elleni harchoz. Kritikusai szerint azonban a tervezet felszámolhatja a titkosítást és utat nyithat a tömeges megfigyelésnek.
Körkép-vélemény:
Más szavakkal, Brüsszel állítja, hogy amit ő akar, az egy pajzs a gyermekek védelmében, de a másik oldal szerint könnyen válhat a pajzsból kard, amivel Brüsszel lesújthat a magánemberekre vagy politikai célokkal visszaélhet vele. A brüsszeli bürokraták eddig sem szívbajoskodtak, ha választásokba való beavatkozásról vagy cenzúráról volt szó, így az aggályok jogosak. Nagy kár, ugyanis a gyermekvédelem megerősítése az online térben rendkívül fontos feladat.
A titkosítás megtörése a cél?
Napjainkban a legtöbb üzenetküldő alkalmazás, mint a WhatsApp vagy a Signal, végpontok közötti titkosítást használ. Ez azt jelenti, hogy az üzenetek tartalmához elvileg csak a küldő és a fogadó férhet hozzá. A bűnüldöző szervek, köztük az Europol, azzal érvelnek, hogy ez a technológia megakadályozza őket a bűncselekmények felderítésében.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az üzenetek tartalmának ellenőrzéséhez a hatóságoknak fel kellene törniük a titkosítást. Ez azt jelentené, hogy a platformok és a rendőrség több százmillió olyan ártatlan felhasználó privát beszélgetéseihez is hozzáférhetnének, akik ezt nem szeretnék. A tagállamok kormányai eddig nem tudtak közös nevezőre jutni a titkosítás védelme és a gyermekvédelmi célok között.
Mit tartalmaz a javaslat?
A tervezet egyik legvitatottabb pontja a kötelező átvilágítás bevezetése. Ennek értelmében egy bíró vagy egy független hatóság által kiadott „észlelési végzés” kötelezhetné a titkosított üzenetküldő szolgáltatásokat a CSAM-tartalmak (gyermekek szexuális bántalmazásáról készült anyagok) keresésére.
A legutóbbi, dán elnökség alatt készült javaslat szerint a technológiai cégeknek az adatbázisokban már szereplő, ismert és az eddig ismeretlen illegális tartalmakat is keresniük kellene. A tervezet a titkosított szolgáltatásokra is kiterjedne az úgynevezett „kliensoldali szkennelés” révén. Ennek támogatói szerint a módszer nem sérti a titkosítást, de az adatvédők ezzel nem értenek egyet.
A vita kiterjed arra is, hogy az alkalmazásoknak figyelniük kellene-e az online szexuális visszaélés céljából történő kapcsolatfelvételt, az úgynevezett „groomingot”. A Bizottság eredeti javaslata a szöveges és hangüzenetek vizsgálatát is lehetővé tette volna, de a legutóbbi verzióból ez kikerült.
Megosztott tagállamok és lobbicsoportok
Az EU-s tagállamok alapvetően két táborra oszlanak a kérdésben. Az egyik oldal a gyermekek védelmét és a bűnözők megállítását tartja a legfontosabbnak. A másik tábor szerint a törvény egy megfigyelő államot hozna létre és hatástalan lenne. Németország és Lengyelország a javaslat fő ellenzői közé tartozik.
Ezzel szemben Spanyolország, Franciaország és Dánia támogatja a szigorúbb intézkedéseket. Gyakran még a kormányokon belül is megoszlanak a vélemények: a rendőrségért felelős belügyminisztériumok általában szigorítanának, míg az igazságügyi és digitális tárcák a szabadságjogok csorbulásától tartanak. A technológiai cégek adatvédelmi csoportokkal összefogva küzdenek a kommunikáció bizalmasságának megőrzéséért, velük szemben pedig a bűnüldöző szervek és a
Körkép.sk
Nyitókép forrása: illusztráció/körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
