Ez a misztikus székely szó megragadott hangulatával, hangzósságával, de belső tartalmával is. Szakmai ártalom már nálam, hogy utánanézzek eredetének, mai használatának.
Először az emlékezetemben kutattam, ugyanis gyermekkoromban mondókaként ismertem. Sokszor mondtuk valamire, amit nem szerettünk volna, hogy legyen: „Guruzsma, tekerd meg, fokhagymával csíptesd meg!” Máskor, ha haragudtunk a pajtásunkra, vagy nem akartuk, hogy ő nyerjen a játékban, ezt mondtuk: „Guruzsma, lencse, ne legyen szerencse!” Sejtettem, hogy valami titokzatos varázsszó, de pontos jelentését akkor még nem firtattam. Később, iskoláskoromban rájöttem, hogy jelentésben testvér a kuruzslás/varázslás szavakkal. Azok helyi változata.
Az elérhető táj- és értelmező szótárakban utánanéztem a szó meglétének. A Czuczor–Fogarasiban nem találtam, csak a kurusol alakot és származékait. A kór szavunkból eredezteti, mely a latin cura szó magyar származéka, a német átvette, mi is. Jelentései közt a gyógyítás mellett már megjelenik a babonákkal megront jelentés is, de kuruslónak nevezték a tudatlan orvost is. Szinnyei József Magyar tájszótára rögzíti először a címbeli szót, itt is csak a kuruzsol/kuruzsa/kuruzsál/kuruzsmál alakváltozataként, s nem külön címszóként. A guruzsa/guruzsmál/guruzsol alakokról megjegyzi, hogy Székelyföldön használatosak.
A guruzsmálás varázslással való gyógyítást jelent, de van megrontás értelme is, a guruzsma ráolvasással, kuruzslással való gyógyítás, avagy megbetegítés.
A 19. sz. végi és a 20. sz. eleji naptárak, újságok, egyesületek is népszerűsítik a népi hagyományokat Erdélyben, elsősorban az EMKE néprajzi közlései. Jeles Naptárában olvashatjuk a következő ráolvasást orbánc, de más ragályos betegség ellen is: „Guruzsma, guruzsma tekerd meg, / fokhagymával csíptesd meg. / Áspis, kerekes, útifüves, leveles, / bíbola, bíbola, pacs, pacs, pacs.” Ezt az egészségvarázslást január 17-én, Antal napján végezték. A Szilágysomlyó és környéke című lap tudósít arról, hogy márciusban Benedek napján gyógyító erőt adó fokhagymát és zsírt szenteltek, tífuszos betegeket kenegettek vele, más betegségeknél is alkalmazták, miközben mondták: „Guruzsma, guruzsma, tekerd meg, / Fokhagymával csíptesd meg, / Lapos kővel nyomtasd meg.” Egyfajta általános varázsszóvá válik.
Számos néprajzi munkában egyre gyakrabban előfordul e szó. Pl. Blos–Jáni Melinda Egy eresztevényi asszony tudása betegségről és gyógyításról c. írásában. Írók-költők is segédkeztek abban, főleg a háromszékiek, hogy ez a szavunk szélesebb és mélyebb értelmet kapjon.
Forró László sepsiszentgyörgyi író 1968-ban megjelent ifjúsági könyvének éppenséggel a Guruzsma címet adja. Megjegyzendő, hogy gyermekkori emlékeit építi be a novellákba.
Szilágyi Domokos Pimpimpáréjának Tükör-játéka így szól:
„Tele kert, tele kert, fokhagyma, / te tekerd, te tekerd, guruzsma.”. A halála után megjelent Élnem adjatok kötet Bájoló (1973) c. verse a ráolvasók formai sajátosságait, ritmusát ölti magára, hogy harciasan az újat képviselő költői tartalom mellett álljon ki: „Guruzsma, guruzsma, / verje ragya, rozsda… ne kezdhessen semmit újra, / mindig csak az ósdit bújja, / görbüljön be a kisujja, / émelyegjen napestig, / akinek ez nem tetszik.”
Jelenkorunk székely írói – Fekete Vince, Sántha Attila, Muszka Sándor (Kézdivásárhely), György Attila (Csíkszereda), Orbán János Dénes (Brassó) – antológiát jelentettek meg Iszkiri a guruzsmás berbécs elől címen. Természetesen a hangsúly nem kizárólag a szavakra esik, hanem a tartalomra, azaz arra, hogy „székely irodalmi stílusérzék” teszi székellyé az írást. Az irodalmi guruzsma egyfajta „varázslat” az újat akarás jegyében.
Sántha Attila Székely szótárában címszóként szerepel a guruzsma, jelentése ráolvasással, kuruzslással való megbetegítés. Származékai közül a guruzsmál és a guruzsmás szerepel. Használatuk általános – idézi a szerkesztő az ÚMT-t.
Czegő Zoltán A tárca nélküli apa című regényében olvasható egy általa átköltött „ráolvasás”: „Guruzsma, guruzsma / Húzd meg, tekerd meg, / Békanyállal, kígyózsírral / kend meg, kend meg, / Bagoly nyakon köpje, / Gödörbe ne vesse, / Kerék alá vesse, / Hopp most! / Hatost!”
Az utóbbi időben már a köznyelv is birtokába vette ezt a szót. Győrben van egy Guruzsma nevű dekorációs bolt, létezik egy ifjúsági néptánc-együttes is, a dél-dunántúli Tamási Pántlika, melynek egyik műsorszáma a Guruzsma nevet viseli – mind a kettő a szó varázslat, bűvölet jelentését telíti mai értelemmel.
Mindezek csak kiragadott példák, de jól illusztrálják, hogyan változik és szélesedik egy szó jelentésmezeje. Milyen áldásos volna, ha meglevő, de elfelejtett szavaink felújításával gazdagítanánk szókincsünket, ellensúlyozva a sok idegen szó kritikátlan átvételét.
Szabó Etelka, Kovászna
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
