Gubík László: Ma is érvényes, ahol a hatalomnak joga van, ott a jognak nincs hatalma

A szlovákiai politikában az éles viták és a romló közhangulat éve volt 2025. Talán nem függetlenül ettől, újra asztalra került a magyar kártya. Hogyan értékeli a hátunk mögött hagyott évet?

A 2025-ös esztendő eseményei rámutattak arra, miért van szükség a szervezett magyar parlamenti érdekképviseletre. A Ma7 olvasóinak nem kell részleteznem, ha a Magyar Szövetség már most parlamenti párt lenne, nem kellene a nyelvtörvény szigorításától tartanunk, és nem fordulhatott volna elő, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap ne fizesse ki a jóváhagyott támogatásokat.

A parlamenti vita az önkormányzatok diszkriminatív finanszírozási rendszerének a megreformálásáról is szólna. Ahogy azt Őry Péter kollégám az erről tartott sajtótájékoztatón megfogalmazta, a finanszírozási képletnek figyelembe kell vennie, hogy nemcsak hó van, hanem kánikula és szúnyog is. Ehelyett ismét ott tartunk, hogy harcolnunk kell azért, hogy minden magyar gyerek magyar iskolába járhasson, és hogy a hatalom a „történelmi dokumentumoknak” nevezett dekrétumokra hivatkozva ne kobozhasson el lukratív helyeken lévő ingatlanokat. A kormány féléves börtönbüntetéssel való fenyegetése sem tudja leplezni azt, ami 2018 óta, a D4-es autópálya építése óta a Szlovák Földalapnál zajlik.

Ahogy utalt rá, a kormánykoalíció az utólagos földelkobzásokra még rá is erősített. A lex Beneš szájzárat tenne mindazokra, akik elvitatják a döntések jogosságát. Milyen mozgástere marad a Magyar Szövetségnek?

A magyar pártok programjában a dekrétumok ügye négyévente visszatér. Nem állítom, hogy a korábbi voksolások során ez lett volna a legfontosabb kampánytéma, de a koalíciós tárgyalások kiemelt pontja már volt.

Ez a stratégia azért fontos, mert ez vezethet el oda, hogy a Magyar Szövetség egy nappal a választások után le tudja tenni az asztalra azt a megoldási javaslatot, amely a következő kormányprogram részeként felszámolhatja ezt a demokratikus államban elfogadhatatlan jogbizonytalanságot, valamint a politikusokhoz méltatlan huzavonát és struccpolitikát. Ehhez persze meg kell ugrani az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Erre is két évünk van még, ráadásul mára nem maradt valódi kihívónk.

Működő stratégia lehet a lex Benešre adott válaszként a polgári engedetlenség?

A decemberi dunaszerdahelyi Ártatlanság menetén azt mondtam, hogy nevetségessé kell tennünk a hatalmat, mert egy ilyen abszurd jogszabályra, mint a Lex Beneš, a komoly, megfontolt lépéseken túl furfangos válaszokat is adhatunk. Legyen az önfeljelentés, fogkefét is tartalmazó túlélőcsomag, a kitelepítettek visszaemlékezéseiből tartott felolvasássorozat, polgári engedetlenségre hívó petíció vagy a Magyar Kultúra Napjára tervezett nemzetközi történészkonferencia. Mert lehet, hogy a hatalom náluk van, de a tartás, a leleményesség és az igazság a mi oldalunkon áll.

2026 ismét választási év lesz. Milyen várakozásokkal tekint az őszi helyhatósági választások elé?

A Magyar Szövetségnek helyi és megyei szinten is meg kell tartania az öt évvel ezelőtt megszerzett bástyákat. Ez a feladat sem egyszerű, hiszen országos szinten is nekünk van a legtöbb megyei képviselőnk, ötvennégyen vannak és kiválóan végzik a munkájukat. Ez a legnagyobb, 2026-ban ránk váró kihívás, de nem ez az egyetlen feladatunk.Támogatnunk kell a kormány által cserbenhagyott szőlészeket és borászokat, és okosan kell lépnünk az alapiskolai hálózat optimalizálása kapcsán is. Itt szeretném kiemelni a Magyar Szövetség oktatási szakpolitikusának, Tamás Erzsébetnek, és annak az oktatási műhelynek a munkáját, amelyet pont a Drucker-féle törvények hívtak életre.

The post Gubík László: Ma is érvényes, ahol a hatalomnak joga van, ott a jognak nincs hatalma appeared first on Külhoni Magyarok.