Grendel: Korrupt államban nincs pénz a szükséges dolgok finanszírozására Mészáros Richárd2025. 02. 11., k – 17:48
Olyan államban, ahol nyugodtan lehet korrumpálni és lopni, nem jut pénz a gyerekek és a családok, az idősek támogatására, és más fontos dolgokra – jelentette ki Grendel Gábor ellenzéki képviselő (Szlovákia, KÚ, Za ľudí) a nemzetközi korrupcióérzékelési index (CPI) Szlovákiára vonatkozó 2024-es adataira reagálva. A listát évente közzéteszi a Transparency International, Szlovákia egy év alatt 12 helyet esett vissza.
„Nemcsak a lista igazolja statisztikailag, hanem az emberek mindennapos tapasztalatai, hogy míg 2020 és 2023 között a nyomozók végezhették szabadon a munkájukat, most a bűnözők és a korrupt alakok kaptak szabad kezet” – közölte a Szlovákia mozgalom. Felszólította Maroš Žilinka legfőbb ügyészt, hogy lépjen fel a korrupció ellen és kapjanak szigorúbb ügyészségi felügyeletet a korrupciós ügyeken dolgozó nyomozók.
Szlovákia 2024-ben az 59. helyen végzett a CPI-listán. Összevetve a mindenkori legjobb eredménnyel, a 2023-as 47. hellyel, ez 12 hellyel rosszabb.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Transparency International értékelése alapján 2024-ben Szlovákia 12 helyet csúszott vissza a TI korrupciós listáján (CPI). Pozsony 5 pontot veszített, így jelenleg az 59. helyen áll.
A Transparency International korrupció érzékelési listáján 2024-ben nagyon gyenge eredményt ért el Szlovákia:
a 47. helyről az 59-re csúszott vissza.
Mindössze 49 pontot ért el a 10 külünböző index alapján összeállítot listán, ami 5 pontos romlást jelent. Közelítünk ezzel Magyarországhoz, amely a listán az uniós államok közül a legrosszabb helyezést érte el, 41 ponttal a 82. helyen áll, egy szinten például Kubával, de már megelőzi néhány ponttal Albánia és Moldova is.
Szlovákia egy évvel korábban volt a csúcson
Szlovákia 2023-ban érte el a legjobb értékelést, amikor 54 pontot szerzett a 100 pontos maximumból.
Az eredmény bennünket is meglepett, Szlovákia 12 helyet rontott az előző évhez képest, ami még sohasem fordult elő az ország történetében
– magyarázta Michal Piško, a Transparency International Slovensko (TIS) igazgatója. Szerinte ilyen az uniós országok esetében csak egyszer fordult elő, 2016-ban, amikor Ciprus és Málta esett ekkorát.
Az ország utoljára 2020-ban állt ilyen rosszul a CPI index szerint, ez a harmadik Fico-kormány utolsó éve volt, 2 évvel a Kuciak -gyilkosság után. Azóta emelkedő pályára állt az ország, ez tört meg most egy komoly zuhanással. A környező országok – Magyarország kivételével – jobban állnak, habár idén kicsit rosszabb értékelést kapott Ausztria, Csehország és Lengyelország is. Az uniós tagállamok közül 5 kapott rosszabb értékelést Szlovákiánál: Magyarország mellett Románia, Bulgária, Horvátország és Málta.
Ez a Fico-kormány bizonyítványa
Piško szerint a 2024-es zuhanás már egyértelműen a Fico-kormány „érdeme”. „A 2023-as eredmény elsősorban az előző kormányoknak, a Heger- illetve Ódor-kabinetnek köszönhető” – magyarázta Michal Piško, a TIS igazgatója. Robert Fico kormánya 2023 októberében alakult meg, az év végéig már nem sok intézkedést hozhattak, a Büntető törvénykönyv általuk javasolt módosítását pedig abban az évben még blokkolta az ellenzék.
Ez már egyértelműen a Fico-kormány bizonyítványa, habár a 2024-es őszi események még nincsenek benne
– jelentette ki az igazgató.
A gyenge eredmény elsősorban a kormány korrupcióhoz való hozzáállásának köszönhető. „A Btk. módosítása nagyon problematikus, a büntetések, az elévülési idő csökkentése a korrupciós ügyekben valójában a már eljárás alá vont gyanúsítottak »amnesztiáját« jelentette” – magyarázta az igazgató. Nem segítette az ország megítélését az sem, hogy a kabinet megszüntette a Speciális Ügyészséget és a NAKA-t, amelyek fő feladata éppen a magas szintű korrupció elleni harc volt.
Jó példa erre a volt speciális ügyész Dušan Kováčik szabadlábra helyezése, ami az igazságügyi miniszter javaslatára történt
– mondta a szakember. De több olyan, magas beosztású politikus ellen is leálltak az eljárások, akik a jelenlegi kormány szűk köreihez tartoznak, mint például Ján Počiatek (Smer) korábbi pénzügyminiszter, Peter Žiga (Hlas), a parlament alelnöke vagy Peter Kažimír (korábban Smer), a jegybank elnöke. Emellett a kormány sok törvényt mindenféle konzultáció nélkül fogadott el, ami a kormány feletti ellenőrzést gyengülését mutatja.
A kormánynak nem érdeke a korrupció elleni harc
A TIS több mint száz hazai szakértőt is megszólított azzal, hogy ők milyennek érzik a korrupció jelenlegi szintjét.
10-ből 9 szakember úgy látja, hogy a jelenlegi kormánynak nem áll érdekében a korrupció szintjének csökkentése
– tájékoztatott a felmérés eredményéről Kristína Márová, a TIS munkatársa. A megkérdezettek 70 százaléka úgy véli, hogy a Speciális Ügyészség és a NAKA megszüntetése csak gyengíti a korrpció elleni küzdelmet. A korrupció miatt kiszabható büntetési tételek csökkentsével sem értenek egyet, háromnegyedük ellenzi a csökkentést. Abban viszont mindannyian egyetértettek, hogy a korrupció rendkívül súlyos (55%) vagy legalábbis súlyos problémája Szlovákiának.
Szlovákia romló eredményéről megkérdeztük a kormányhivatalt is, amint válaszolnak, bővítjük a cikkünket.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
