Ókori könyvtár került napvilágra a dél-törökországi Stratonikeiában. A feltárt épület a Római Birodalom tudásközpontjainak egyik ritka, épen fennmaradt példája. A régészek szerint a lelet megerősíti a város szerepét Kis-Ázsia kulturális és szellemi hálózatában.
Az elveszett könyvtár nyomában
Stratonikeia, az ókori város a mai Törökország Muğla tartományában, újra a figyelem középpontjába került. Régészek egy hatalmas, görög–római könyvtár maradványait tárták fel a város szívében. Az épület elhelyezkedése és szerkezete alapján azonosították mint könyvtárat, amely valószínűleg a Római Birodalom egyik provinciális tudásközpontjaként működött.
Ez a felfedezés nemcsak a város kulturális súlyát támasztja alá, hanem a római kori Kis-Ázsia szellemi életének is új rétegeit tárja fel.
A hellenisztikus korban alapított várost I. Antiokhosz Szótér nevezte el feleségéről, Stratonikéről. Stratonikeia stratégiai helyen feküdt a görög és a római világ határán, és idővel Kária egyik legfontosabb városává vált. Monumentális középületei, folyamatos lakottsága a hellenisztikus kortól egészen az oszmán időkig különleges értéket adnak neki – emeli ki a Török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium.
A város várostervezése a római mintához igazodott, mégis alkalmazkodott a helyi adottságokhoz. Árkádsorok, egy 15 ezres színház, óriási tornaterem, Zeusznak és Hekaténak szentelt templomok és egy hatalmas közterület formálták a városi arculatot. Az épületek többsége a közeli bányákból származó fehér márványból készült.
A könyvtár feltárása
Az ásatásokat Bilal Söğüt professzor vezeti a pamukkalei egyetemről. Öt év munkájának eredményeként egy impozáns, márványkőből épült épületegyüttes került elő, amelyet nyilvános könyvtárként azonosítottak. Az épület az agora szomszédságában, más közigazgatási terek mellett állt.
A feltárt maradványok közt korinthoszi oszlopok, körfalak és olyan elemek találhatók, amelyek az ókori könyvtárak jellemzői: fülkék, polcmaradványok, tárolóhelyek. Az épület kialakítása hasonlóságot mutat az efezusi Celsus-könyvtárral, így a kutatók szerint egy efezusi építőmester tervei alapján készülhetett.
Ez arra utal, hogy Kis-Ázsia városai között aktív műszaki és kulturális kapcsolat működött a római időszakban.
Tudás és társadalmi státusz
A római korban a könyvtárak nemcsak tudományos, hanem társadalmi funkciót is betöltöttek. A város központjában, az agoránál elhelyezkedő könyvtárak a paideia, vagyis a klasszikus görög neveléseszmény római változatának közvetítői voltak.
Stratonikeia könyvtára tehát a város civilizált, tanult arculatát is erősítette. Bár eddig nem került elő adományozóra utaló felirat, valószínű, hogy a könyvtár építését egy tehetős helyi polgár támogatta. Ez összhangban áll az evergetizmus, azaz a közösség javát szolgáló magánadományozás elvével, amely a római elit körében széles körben elterjedt volt.
A jelenlegi eredmények szerint a könyvtár téglalap alaprajzú volt, belső oszlopos szerkezettel. Ez egy galéria vagy félemelet megtartását is lehetővé tehette, ahogy az más kis-ázsiai könyvtárakban is megfigyelhető. A feltárt díszítések – szobortöredékek, faragott márványelemek – azt jelzik, hogy az épület nem csupán funkcionális, hanem reprezentatív célokat is szolgált.
Az anyaghasználat és a stílus alapján a könyvtár építése a Kr. u. 2–3. századra tehető. Ez az időszak Kis-Ázsia gazdasági és kulturális virágkora volt, amit Stratonikeia fehér márvánnyal borított középületei is tükröznek.
A város szövetébe ágyazva
A könyvtár a város igazgatási, politikai és kulturális központjához tartozott. Elhelyezkedése jól illeszkedik a római várostervezési elvekhez, amelyek szerint a tudás, a tanácskozás és a közélet színterei egymással összekapcsolva működtek.
Stratonikeia kivételes példája annak, hogyan tudtak a vallási, oktatási és politikai funkciók szerves egységben létezni egy városon belül. Ez az összetettség ritka az ókori városok között.
Stratonikeiát a török állam kiemelt kulturális örökségi helyszínné nyilvánította. A 21. század eleje óta folyó konzerválási munkák során modern technológiákat, például 3D szkennelést is alkalmaznak.
A könyvtár felfedezése e programot új szintre emeli. Nemcsak a város tudományos szerepét világítja meg, hanem hozzájárul a római városi élet keleti provinciákban megvalósult modelljének megértéséhez is. Stratonikeia példája arra emlékeztet: a mediterrán világ kulturális központjai nemcsak Rómában vagy Athénban, hanem Kis-Ázsiában is virágoztak.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
