Good deal? Ha Trump felmondja a szabadkereskedelmi egyezményt, Mexikó viheti Texast és Kaliforniát

Good deal? Ha Trump felmondja a szabadkereskedelmi egyezményt, Mexikó viheti Texast és Kaliforniát

MTI nyomán

Egy mexikói szenátor csütörtökön felvetette, hogy országa akár vissza is követelhetné Texast és Kaliforniát, ha Donald Trump lesz az elnök, és felmondja az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt.
 

Armando Rios Piter szenátor szerint ez esetben Mexikó semmisnek tekinthetné többek között azt az 1848-ban kötött kétoldalú egyezményt, amelynek értelmében a két déli állam Mexikótól az Egyesült Államokhoz került.

A szenátor, aki erről törvényjavaslatot is benyújt a mexikói törvényhozásban, a The Telegraphnak adott interjút Mexikóvárosban.

Armando Rios Pitert – sok mexikóival együtt – felháborította, hogy az amerikai republikánusok elnökjelöltje, miután Enrique Pena Nieto mexikói elnök meghívására a múlt héten Mexikóvárosba látogatott, hazatérvén keményhangú beszédben jelentette be, hogy ha elnök lesz, megépítteti a korábban ígért falat a két ország határán, a költségeket pedig Mexikóval fizetteti meg.

„Elnökünk történelmi hibát követett el azzal, hogy egy ilyen embert meghívott az országunkba”

– nyilatkozta az angol lapnak a mexikói szenátor, aki a baloldali Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) politikusa.

A szenátor a brit lapnak kifejtette, hogy olyan törvénytervezetet készül beterjeszteni, amelynek célja – ahogyan fogalmazott -,

Hírdetés

„hogy felmérje és megelőzze mindazon negatív következményeket, amelyek Mexikót érnék, ha Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke”.

Szerződések

A mexikói politikus törvényjavaslata várhatóan három területet érint. Egyrészt megtiltaná a pénzügyminisztériumnak, hogy közpénzt használjon fel minden olyan projekthez, amely „sérti az ország érdekeit”, vagyis jogtalan lenne a Trump által emlegetett fal költségeinek kifizetése. Másrészt ha Trump semmisnek mondaná ki az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), akkor felmondanák a két ország között érvényben lévő 75 kétoldalú megállapodást, köztük azt az 1848-ban kötött, úgynevezett Guadalupe Hidalgo-egyezményt, amely lezárta a mexikói-amerikai háborút és amelynek eredményeképpen az Egyesült Államok része lett Texas és Kalifornia teljes területe, valamint Arizona, Colorado, Új-Mexikó, Nevada, Utah és Wyoming területeinek nagy része is. Végül a szenátor javaslata szerint Mexikó az ott élő amerikaiakra kivetett adóval torolhatná meg, ha az Egyesült Államokban dolgozó mexikóiak hazautalt pénzeit visszatartanák, hogy abból finanszírozzák a határon építendő fal költségeit.

 

A majdnem két és fél évtizede létező szabadkereskedelmi egyezményről ugyanakkor már kiderült, hogy valójában egyik ratifikáló ország számára sem jár előnyökkel. Az Egyesült Államokból kiszervezték a termelőkapacítást, ezzel munkahelyek ezrei szűntek meg, ezzel együtt Mexikóban tartósan alacsonyan tartva a béreket egy összeszerelő-üzemet építettek ki a határ közelében. Kanadának a mezőgazdasága ment rá a déli határról érkező amerikai agrárkémiai vállalatok terjeszkedésének.

Rios Piter szenátor szerint a nagyon jelentős kétoldalú egyezményeket szinte bizonyosan nem mondják fel, de mint az angol újságírónak fogalmazott:

„jobb előre törvényben rögzíteni, hogy az Egyesült Államok sokat veszíthet, ha nekitámad Mexikónak”.

A szenátor hozzátette, hogy törvényjavaslata tartalmáról egyelőre még egyeztet a többi törvényhozóval, de reményei szerint a jövő héten már a parlament elé terjesztheti.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »