Ez év március 8-án elgondolkodtató esemény történt a német hadseregben, illetve az MAD-n, a katonai elhárításért felelős titkosszolgálaton belül.
A katonai rendészet 20 állig felfegyverzett és kommandós maszkkal felismerhetetlenné tett tagja megrohamozott több Hannover környéki kaszárnyát. Az akció célja: A demokratikus jogrend ellen irányuló törekvések felderítése. Az MAD-nak állítólag értesülései voltak arról, hogy néhány – tíznél kevesebb – katona szélsőjobboldali körökkel, illetve erőszakra hajlamos rocker-bandákkal állna kapcsolatban.
A letámadott katonákkal kiürítették zsebeiket és elvették mobiljaikat, majd több órán át kihallgatták őket. A katonák szobáit és szolgálati helységeit átkutatták. Csak a maszkos kommandósok kíséretében mehettek vécére, illetve valamit enni. Mindez a többi katona színe előtt játszódott le. Így ment ez teljes három napon keresztül. A jelenlegi jogállás szerint az MAD azonban csak nyomozhat, de nem áll jogában a gyanúsítottaktól bármit is elvenni, ellenük bármilyen kényszert alkalmazni. Ha ez szükségesnek bizonyulna, akkor a rendőrség segítségét kell kérni. És miért nem kérték ki a rendőrség segítségét? A válasz igen egyszerű: Mert nem tudtak konkrét bűncselekményről.
A Die Welt am Sonntag idézi az MAD egy felelősét, aki szerint az érintett katonák elleni vádak „súlyosak és jelentősek” voltak, „léteztek arra utaló jelek, hogy a demokratikus jogrend megdöntésére törekedtek”. Jelek mutattak arra, hogy szélsőjobboldali gondolkodásmódjuk van, és erőszakra lennének hajlamosak, affinitásuk lenne a fegyverekhez és összefüggésbe hozhatók lennének a „küzdősportok miliőjével”.
Itt azért nekünk is fel kell vetnünk néhány kérdést:
A katonák nyilvánvalóan nem követtek el bűncselekményeket, kizárólag esetleges meggyőződéseikről és ártalmatlan szokásaikról van a vádpontokban szó.
Németországban időközben nyilvánvalóan nemcsak az elkövetett bűncselekmények, hanem a gondolatok is büntethetők, mert végső soron bűncselekményekhez vezethetnének. Jelenleg a gondolatbűntett kategóriája még nincsen törvényben vagy az alkotmányban lefektetve.
A német média csak most, majd három hónappal később számolt be az eseményekről. Az érintett katonák bajtársai nincsenek egységes véleményen. Egyesek szerint az MAD és a kommandósok a hadsereg jó hírnevét védték, mások viszont elítélték a módszereket és a honvédelmi minisztérium által gyakorolt hatalmas nyomásról szóltak, amely a nyomozás durvaságához és a veszélyes előzetes elítéléshez vezethet, mondták. Sok előzetes gyanúsítás végül megalapozatlannak bizonyul, az ábrázolt esetben a mai napig nem tudunk hivatalos vádemelésről vagy akár ítéletek megszületéséről.
A honvédelmi minisztérium által közölt adatok ez utóbbi csoport kijelentéseit támasztják alá. 2021-ben 1452 esetben merült fel valamilyen szélsőségesség gyanúja, a végén 17 esetben sikerült a vádat bebizonyítani, 2020-ban pedig 15 esetben – mindezt a Bundeswehr 260.000 foglalkoztatottja között.
Csak miután a fent említett eset nyilvánosságra került, merült fel az a kérdés, hogy mivel is foglalkozik az MAD tulajdonképpen. Az egyik legfontosabb titkosszolgálatnak és nemzetbiztonsági intézménynek – azt gondolnánk – az lenne a feladata, hogy bel- és külföldi ügynökök, szabotőrök után kutakodjon a Bundeswehr területén és leleplezze azokat. Ezzel szemben a szervezet honlapjáról megtudhatjuk, hogy
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
