Az Országgyűlés kedden köztársasági elnökké választotta Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának összeállítása Magyarország államfőiről a rendszerváltás óta:
Göncz Árpád író, műfordító, aki a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) listáján került az első szabadon választott Országgyűlésbe, 1990. május 2. és 1990. augusztus 3. között az Országgyűlés elnökeként ellátta az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. Az Országgyűlés 1990. augusztus 3-án a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és az SZDSZ megegyezése nyomán köztársasági elnöknek választotta meg, és másnap lépett hivatalba. Az Országgyűlés 1995. június 19-én újabb öt évre újraválasztotta a tisztségben.
Mádl Ferenc jogászprofesszort az Országgyűlés 2000. június 6-án, az elnökválasztás harmadik fordulójában választotta köztársasági elnökké a Fidesz és az FKGP közös jelöltjeként, és 2000. augusztus 4-én lépett hivatalba.
Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét 2005. június 7-én a Fidesz és az MDF által támogatott jelöltként az Országgyűlés a harmadik fordulóban választotta meg a tisztségre, és augusztus 5-én lépett hivatalba.
Schmitt Pál olimpiai bajnok vívót, sportdiplomatát, az Európai Parlament korábbi alelnökét, az Országgyűlés akkori elnökét a Fidesz–KDNP jelöltjeként 2010. június 29-én választotta államfővé az Országgyűlés, és 2010. augusztus 6-án lépett hivatalba. Schmitt Pál 2012. április 2-án jelentette be, hogy lemond államfői megbízatásáról, a tisztséggel járó feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke vette át.
Áder Jánost, az Országgyűlés volt elnökét, a választás időpontjában a Fidesz európai parlamenti képviselőjét a Fidesz–KDNP által támogatott jelöltként 2012. május 2-án választotta meg az Országgyűlés köztársasági elnöknek, és május 10-én lépett hivatalba. A parlament 2017. március 13-án újraválasztotta a tisztségre.
Novák Katalin korábbi családokért felelős tárca nélküli minisztert, a Fidesz korábbi alelnökét a Fidesz-KDNP jelöltjeként az Országgyűlés 2022. március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek, Magyarország első női államfője május 10-én lépett hivatalba. Novák Katalin 2024. február 10-én lemondott a tisztségről, az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke vette át.
Sulyok Tamás jogászt, az Alkotmánybíróság elnökét a Fidesz-KDNP jelöltjeként 2024. február 26-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, a rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnök március 5-én lépett hivatalba. Sulyok Tamás megbízatása 2026. július 20-án, az Alaptörvény 17. módosításának életbe lépésével szűnt meg, az államfői feladat- és hatásköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
