Az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont szeptember 11–12-én idén is megnyitotta kapuit mindazok előtt, akik méltó módon kívántak tisztelegni a felvidéki magyarság vértanú politikusa, Esterházy János emléke előtt. A kétnapos zarándoknapra Esterházy János halálának 69., valamint végső nyugalomra helyezésének 9. évfordulója alkalmából került sor, lehetőséget teremtve arra, hogy a hívek és az Esterházy-tisztelők közösségben, lelki elcsendesedésben és imádságban emlékezzenek.
A rendezvény részeként ünnepélyes keretek között adták át az Esterházy János-emlékérmet is, amellyel ezúttal is azokat tüntették ki, akik kiemelkedő módon járultak hozzá Esterházy János szellemi örökségének ápolásához.
***
Már szeptember 11-én, pénteken megkezdődtek a zarándoknap lelki programjai. A vigília eseményei a délutáni szentmisével vették kezdetüket, amelyet a zarándokközpont rendezvénysátrában kiállításmegnyitó, majd könyvbemutató követett. Ez alkalommal ifj. Csámpai Ottó, az Esterházy János Zarándokközpont igazgatójának 7832-es (Esterházy) dosszié 1945–1957 című könyvét mutatták be.
A délutáni programokat követően a jelenlévők és a zarándokok az éjszakai keresztúton vettek részt, majd az est a békéért felajánlott imavirrasztással zárult a Szent Kereszt felmagasztalása-kápolnában.
Szeptember 12-én, szombaton már a kora reggeli órákban kezdetét vették a zarándoknap lelki programjai. A hagyományos Esterházy János-gyalogos zarándoklat újfent Bábindanról indult Alsóbodok felé, méltó lelki ráhangolódást kínálva a nap további eseményeire.
Délelőtt ünnepélyesen megnyitotta kapuit a zarándokközpont, ahol ezt követően több előadás, tanúságtétel és beszámoló várta a résztvevőket. A programok révén a jelenlévők még közelebb kerülhettek Esterházy János életének és szellemi örökségének megismeréséhez és mélyebb megértéséhez.
A Bábindanról gyalogosan érkező zarándokcsoport „A mi jelünk a kereszt!” mottóval, a zarándoknap jelképét magával hozva ünnepélyesen vonult be a rendezvény szabadtéri oltárához, tovább erősítve a nap közösségi és lelki keretét.
A délelőtt folyamán több előadás, tanúságtétel és beszéd gazdagította a zarándoknap programját. Dávid Zsuzsanna az Isten szolgája Esterházy János imaszövetségéről tartott előadást, ezt követően pedig Tarpai József részletesen ismertette, milyen megfontolások vezettek ahhoz, hogy Kárpátalján emléktáblát állítsanak Esterházy Jánosnak. A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének elnöke egyúttal az egyesület tevékenységéről és munkájáról is részletes beszámolót adott.
A déli harangszó után az Úrangyala imádságra került sor. Az imádságot és az éneket Földessy László vezette, ének kíséretével téve még bensőségesebbé az áhítatot, ezt követően pedig Jáki Teodóz OSB bencés szerzetes, pap, zenetanár, kántor és népdalgyűjtő személyéről és munkásságáról is megemlékezett.
Majd a program újabb előadásokkal és tanúságtételekkel folytatódott. Géresi Róbert református püspök tanításában lélekemelő gondolatokat osztott meg a résztvevőkkel, tovább gazdagítva a zarándoknap lelki tartalmát.
A református püspök az Esterházy János Zarándokközpont elismerő oklevelét is átvehette, amelyet ünnepélyes keretek között dr. Molnár Imre történész, Esterházy-kutató nyújtott át számára.
Géresi Róbert tanítását követően Medgyesi Zsuzsa „Esterházy János nyomán, az Oltáriszentség tiszteletéről” címmel tartotta meg lelkisítő tanítását.
Ezt követően Patay Péter, a Mária Út zobor-vidéki zarándoklatainak szervezője, valamint Méhes Richárd, a Via Mariae Társulás elnöke számolt be az „125 zarándok kilométer” kezdeményezésről, amelynek keretében a tervezett 125 kilométert jelentősen túlteljesítve, tizenöt nap alatt csaknem 200 kilométert tettek meg mintegy félezer zarándok részvételével.
Az egyes tanúságtételek és beszámolók között több alkalommal is szerepet vállalt Csábi István nyugalmazott igazgató: többek között Babits Mihály Eucharisztia című versét is elszavalta, rövid beszámolót tartott, valamint imát mondott.
A zarándoknapon több, Esterházy János életéhez és örökségéhez kapcsolódó, vagy a közelmúltban elhunyt személyről is megemlékeztek, köztük
az édesanyjáról, Elżbieta Tarnowskáról, a tavaly elhunyt lányáról, Esterházy Malfatti Alice-ról, valamint a szintén tavaly novemberben elhunyt Esterházy-tisztelő prágai bíborosról, Dominik Dukáról is.
A délutáni programok Mons. Ďurčo Zoltán helynök atya vezetésével folytatódtak: a résztvevők imádságos keretek között járták végig A Hűség keresztútját.
A zarándoknap programja ezt követően ünnepi, emelkedett szakaszához érkezett: sor került az Esterházy János-emlékérmek ünnepélyes átadására.
Az elismeréssel minden évben olyan személyek munkássága és elkötelezettsége előtt tisztelegnek, akik jelentős részt vállalnak Esterházy János örökségének megőrzésében és továbbadásában.
Az idei esztendőben két személy vehette át a kitüntetést. Az érmeket ifj. dr. Csámpai Ottó, az Esterházy János Zarándokközpont igazgatója és Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere adta át a díjazottaknak.
Az idei évben elsőként György Ferenc ipolybalogi plébános vehette át az Esterházy János-emlékérmet. Méltatásában id. Csámpai Ottó, a Szent György Lovagrend egykori felvidéki nagypriorja kiemelte a lelkipásztor több évtizedes közösségépítő és nemzetmegtartó szolgálatát, amelynek része volt a magyar fiatalok lelki és kulturális nevelése, a magyar iskola ügyének támogatása, valamint az ipolybalogi Szent Korona-ünnep hagyományának megerősítése.
Hangsúlyozta továbbá, hogy
György Ferenc atya személyesen is felkarolta gróf Esterházy János boldoggá avatásának ügyét, miközben karitatív munkájával a rászorulók, az árvák és a kórházak támogatásából is fáradhatatlanul kivette részét.
Az elismerés átvételét követően György Ferenc atya köszönetét fejezte ki, egyúttal hangsúlyozva, hogy Esterházy János emlékének őrzése és továbbadása természetes kötelességünk, amelyhez hűséggel, szeretettel és az igazság melletti kiállással kell hozzájárulnunk.
A második Esterházy János-emlékérmet Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke érdemelte ki, aki személyesen nem tudott részt venni az eseményen. A díjazottat és a Rákóczi Szövetség tevékenységét Martényi Árpád, az Esterházy János Bizottság tiszteletbeli elnöke méltatta, aki mások mellett kiemelte, hogy
a szervezet az Esterházy János Emlékbizottság létrehozásával, az emlékérem megalapításával és a közterületi emlékhelyek létrehozásának támogatásával jelentős szerepet vállalt Esterházy János örökségének szélesebb körű megismertetésében és ápolásában, miközben a határon túli magyarság, a magyar családok és a magyar iskolák ügyének támogatását is kiemelt feladatának tekinti.
A méltatást követően maga Martényi Árpád is elismerő oklevelet kapott az Esterházy János Zarándokközponttól: az oklevelet ifj. Csámpai Ottó, a zarándokközpont igazgatója nyújtotta át számára.
A Rákóczi Szövetség elnökének nevében az elismerést a szövetség felügyelőbizottságának tagjai, Nagy Csaba és Gábri Rudolf vették át.
Az ünnepélyes díjátadást követően a vendégek köszöntésére került sor, majd a zarándoknap lelki és ünnepi eseményeinek középpontjában az ünnepi hálaadó szentmise állt.
A szertartást megelőző percekben, valamint a zarándoknap folyamán dr. Molnár Imre osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.
Közvetítésével
Esterházy János életéhez és szellemi örökségéhez kapcsolódó idézetek is elhangzottak, amelyek még mélyebb lelki tartalommal gazdagították az együttlétet.
Az ünnepi szentmise főcelebránsa az idei alkalommal Mons. Wiesław Adam Lechowicz, a Lengyel Hadsereg tábori püspöke volt, akinek homíliáját Mons. Ďurčo Zoltán helynök atya olvasta fel magyar nyelven.
A homília középpontjában a kereszt és a megbékélés állt:
a tábori püspök a Golgota keresztjét az Istennel és az embertársainkkal való kiengesztelődés jelképeként állította a résztvevők elé, hangsúlyozva, hogy a valódi megbékélés az igazságon és a megbocsátáson nyugszik.
Esterházy János életét ezzel összefüggésben olyan példaként idézte fel, amelyben a keresztény hit, a hűség, az igazsághoz való ragaszkodás és a megbocsátás konkrét tanúságtétellé vált.
Az ünnepi szertartás végén a tábori püspök atya maga is átvehette az Esterházy János-emlékérmet.
A szentmise liturgiájában elhangzottak Grzegorz Ryś krakkói érsek erre az alkalomra küldött gondolatai is, amelyeket szintén Mons. Ďurčo Zoltán, a zarándoknap védnöke tolmácsolt magyar nyelven.
A szentmise végén a szervezők nevében Paulisz Marián mondott köszönetet a jelenlévő zarándokoknak, amiért részvételükkel megtisztelték az eseményt, egyúttal háláját fejezte ki a lengyel püspök atyának a szentmise bemutatásáért.
Egyúttal bejelentette, hogy
a következő évben, Esterházy János halálának 70., valamint ünnepélyes újratemetésének 10. évfordulója alkalmából számos nagyszabású programmal készülnek.
A zarándoknap zárásaként a hosszú évtizedek óta Esterházy János életének és örökségének kutatásával, valamint emlékének ápolásával foglalkozó dr. Molnár Imre is elismerő oklevélben részesült. Az elismerést ifj. Csámpai Ottó, az Esterházy János Zarándokközpont igazgatója adta át számára a közelgő, 70. születésnapja alkalmából.
Az ünnepi szertartás a közösen elénekelt Himnusszal zárult, amely méltó lezárása volt a zarándoknap lelki csúcspontjának.
Az alsóbodoki Esterházy János Zarándoknap ezúttal is alkalmat teremtett arra, hogy a hívek közösségben emlékezzenek a hitvalló politikus életére és szellemi örökségére. Az ünnepi szentmise, tanúságtételek, előadások és imádságok egymásba kapcsolódó üzenete a jelenlévők számára is megerősítést adott: Esterházy János példája ma is a hűség, a béke és a keresztény hit útjára hív.
A lélekemelő alkalomra az anyaországból, Lengyelországból, Csehországból és Kárpátaljáról is érkeztek zarándokok, akik a helyi hívekkel és egymással közösségben, egy szívvel-lélekkel imádkoztak Esterházy János mielőbbi boldoggá avatásáért, méltó módon őrizve és továbbadva mindazt, amit életével és hűségével örökül hagyott.
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
