Rimaszombatban tartották múlt héten a Felvidéki Értéktárak Találkozóját és az ehhez kapcsolódó értékkonferenciát. Újabb négy Felvidéki Érték elismerést adtak át, és megalakult a Huszár László Kulturális Alap.
A Csillagházban tartott konferencián a szervezők nevében Gyurán Ágnes, a Felvidéki Értéktár Bizottság (FÉB) titkára és egyben a Bátkai Települési Értéktár vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos, a Hungarikum Bizottság tagja elárulta, hogy mindig örömmel jön Gömörbe, mert ebben a közösségben az ember feltöltődik.
Azt látjuk, hogy amit tizenkét évvel ezelőtt elgondoltunk a magyar értékekről, hungarikumokról, különösen az elcsatolt nemzetrészek értékgyűjtéséről, itt igazolódni látszik, sőt messze túlszárnyalja az elképzeléseinket. Azt kell mondanom, hogy az itteni lelkesedés és hozzáállás példát mutat az anyaországiaknak és nemcsak szimbolikusan, hanem a tényleges napi munkában is, hiszen például az értékek digitalizációja területén messze előttünk jár a Felvidék”
– mutatott rá V. Németh Zsolt.
A folklórnak nincs vége
A miniszterelnöki biztos szerint az értékgyűjtéssel összeszedjük azokat az elemeket, amelyek ránk jellemzőek, s ezzel a tevékenységgel építjük fel a magunk magyarságtudatát.
A nemzetek a tradícióhoz való viszonyukkal jövőképet és a mindennapokra kiterjedő életformát, illetve magatartásformát választanak maguknak, tehát, amikor egy helyi jellegzetes ételt, szokást megőrzünk, akkor egy ehhez kapcsolódó életmódot is megtámogatunk”
– fejtette ki V. Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a folklórnak nincs vége, így azt nem felmutatni kell, hanem engedni, hogy alakuljon, igazodjon és ezáltal az életünk része maradjon. A felvidéki értéktárak helyzetéről és jövőképéről Rancsó Andrea, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke tartott beszámolót, melyben elmondta, hogy tulajdonképpen minden értéknek számít, ami a szülőföldhöz köt bennünket. Felidézte, hogy a Felvidéki Értéktár 2015-ben alakult meg, amelyet a négy alapító szervezet: a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a Gazda Polgári Társulás hozott létre. 2022 márciusáig 67 értéktár alakult meg, s a központi adatbázisba 330 különböző szinteken feldolgozott érték került be, amelyből 8 Magyar Nemzeti Értéknek számít. Jelenleg azon dolgoznak, hogy sikerüljön elérni a komáromi vár és erődrendszer hungarikummá nyilvánítását.
Négy újabb Felvidéki Érték
A helyi értéktárak fontos munkát végeznek, amit az értéktár bizottság próbál koordinálni és szakmailag segíteni. A beérkező javaslatok közül a FÉB dönti el, hogy melyik helyi (települési) érték érdemes arra, hogy „Felvidéki Értékké” váljon. A rimaszombati konferencián négy Felvidéki Érték elismerésének átadására került sor.
Ebben a kitüntetésben részesült a karvai Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt templom, Komárom város zenei élete, Boholy János sakkgömbje, valamint Pósa Lajos nemzetnevelő munkássága és Az Én Ujságom című gyermeklap szerkesztése. A felsorolt értékeket pár mondatban, fényképek vetítésével, illetve videós bejátszással mutatták be a közönségnek.
Megalakult a Huszár László Kulturális Alap
Az eseményen részt vett Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke is, aki a többi felszólalóhoz hasonlóan szintén megemlékezett Huszár Lászlóról, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet volt igazgatójáról, a felvidéki értékgyűjtés úttörőjéről, valamint a Felvidéki Értéktár Bizottság egykori elnökéről.
Az alap célkitűzéseit Bödők Károly szakmai alelnök ismertette. Fő feladatuknak tekintik a szlovákiai magyar kulturális egyesületek fejlődésének segítését, főként a közművelődés területén. Támogatni szeretnék az oktatási egyesületek, amatőr alkotóközösségek, a kulturális, valamint az oktatási szférában tevékenykedő egyesületek, személyek tevékenységét. Céljuk a városok és falvak természeti, kulturális, szellemi értékeinek és hagyományainak felfedezése és bemutatása, a helyi kulturális értékek ápolása és gazdagítása; valamint a helyi közösségek támogatása és bevonásuk a közösségi értékrendszerbe. Nem utolsósorban pedig szeretnék kialakítani és fenntartani a közművelődés területén dolgozók kapcsolatrendszerét. Létrehozták továbbá a Huszár László közművelődési díjat, amellyel a felvidéki közművelődés területén dolgozó természetes és jogi személyeket kívánnak kitüntetni a jövőben. A Huszár László Kulturális Alapot egy héttagú kuratórium irányítja majd, amely a megalakulását követően dönt a díj odaítéléséről.
Magyar Örökség Díj
Az értéktárak találkozóján ismertették az 1995-ben alapított Magyar Örökség Díj lényegét, amelyet Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke mutatott be.
Közölte, hogy az alapítástól kezdődően eddig mintegy 700 örökség díjat adtak át. Ettől lényegesen több, körülbelül 5 ezer felterjesztés érkezett be hozzájuk, amiből negyed-évente 7 díjazottat választanak ki. Javaslatot bárki tehet Magyarországról és a határon túlról is. Arra törekednek, hogy a teljes magyarság nagy teljesítményeit, s az egész nemzet érdekében kifejtett munkát próbálják meg elismerni.
Böszörményi Gergely felhívta a figyelmet, hogy a szeptember 24-én sorra kerülő 102. díjátadónak felvidéki érdekeltsége is lesz, ugyanis Mács József író kapja meg a Magyar Örökség Díjat.
A Felvidéki Értéktárak Találkozója további előadásokkal, a konferenciához kapcsolódó kiállítási anyag megtekintésével, majd egy gömöri tanulmányi kirándulással ért véget, amelyen B. Kovács István gömörológus kalauzolta a vendégeket.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
