Megjelent az atlantista, háborúpárti GLOBSEC liberális agytröszt legfrissebb felmérése a védelem-politika, Ukrajna, EU és NATO közép-kelet-európai megítéléséről. A felmérés rendkívül tanulságos, annak ellenére, hogy az ilyen felmérések fokozott fenntartásokkal kell olvasni. Mi most a GLOBSEC-énél kicsit más megvilágításban fogjuk megmutatni, mit is jelentenek az agytröszt számai. Kiderül belőlük például, hogy Közép-Kelet-Európa nem nagyon rajong Ukrajna uniós tagfelvételéért, és az is kiderül belőle, hogy Ukrajna felfegyverzését leginkább azok támogatják, akik a legkevesebbről kénytelenek lemondani.
A felmérés 9 országot vizsgál: a három balti országot, Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot, Romániát, Bulgáriát és Csehországot. Nézzük a legérdekesebb adatokat!
Észtország valamiben sereghajtó – és ez elég beszédes
A felmérés egyik érdekes része azt vizsgálta, hogy az egyes országok lakossága mennyire támogatja a védelmi kiadások növelését (ami burkoltan a minden másra fordított kiadások visszavágását jelenti).
A rangsor élén Lengyelország áll, ami nem csoda. A lengyelek Európa legerősebb haderejét akarják létrehozni, 4 százalék körül költenek fegyverekre a GDP-ből, amerikai és dél-koreai technológiát vásárolnak, bővítik a hadsereg nagyságát. Az orosz-ukrán háború miatt nem meglepő, hogy Lengyelországban ennek a trendnek széles, 92 százalékos elfogadottsága van.
Ugyanakkor Észtország a lista utolsó helyén szerepel, mindössze 62 százalékos elhivatottsággal. Ez azért érdekes, mert Európa és Ukrajna felfegyverzését leginkább erőltető uniós vezetők egyike Kaja Kallas, volt észt miniszterelnök. Vagyis, az észtek elég elhivatottak a költekezések szorgalmazásában – az anyagi terhek viselésében már kevésbé lelkesek.
A szlovákok nem fognának fegyvert a hazájukért?
A GLOBSEC számai szerint Szlovákia lakossága a legkevésbé hajlandó fegyvert ragadni a hazájáért. Valljuk be, a 49 százalékos eredmény nem szörnyű, hiszen korábban mérték ezt már 13 százalékra is.
A szlovákiai helyzethez nagyban hozzátartozik azonban a társadalom mély megosztottsága is. Jelen pillanatban a „haza megvédésére” vonatkozó kérdés arra a liberális narratívára rímel, miszerint az oroszok meg fogják támadni Európát. Ezt a narratívát a szlovákiai lakosság jelentős része elutasítja. Ezért adhatott 51 százaléknyi válaszadó nemleges választ.
Magyarország közben dobogós helyezett:
Ezt nehezen nyelik majd le a libsik: Magyarország kimagaslóan bízik a NATO-ban
Lengyelország után Magyarországon a legmagasabb (91 százalék) a lakosság azon aránya, akik most is az ország NATO-csatlakozása mellett voksolnának. És ha ez nem lenne, Magyarország a harmadik (86 százalékkal) azon a listán, amely azt vizsgálja, mennyien támogatnának egy katonai missziót, ha egy másik szövetségest ért támadásra kellene reagálnia a NATO-nak.
A másik érdekesség, hogy bár Szlovákiában a lakosság alig fele fogna fegyvert a saját országáért, egy másik szövetséges ország megsegítését a NATO 5-ös cikkelye szerint mégis 62 százalék támogatja. Bár, ez az arány az egész mezőny leggyengébb számadata. Magyarország ellenben itt is az élvonalban van. (Fontos megjegyezni, hogy Magyarország nem rombolni akarja a NATO-t és az EU-t a hivatalos mainstream propagandával ellentétben, hanem racionálisabb döntésekre akarja bírni. Ezért a magyar lakosság, még az EU- és NATO-szkeptikus lakosság sem akarja feltétlenül feladni az ország két szervezetben elfoglalt helyét, amíg van esély azok jobb irányba terelésére – a szerk. ).
A baltiak és csehek háborúba mennének
Talán a felmérés legfontosabb része azt tárgyalja, hogy az egyes országokban mennyien támogatnák azt, hogy a NATO Ukrajna segítségére siessen. Bár a kérdést úgy fogalmazták meg, hogy burkoltan se utaljon a világháborúra, mi azért kiemeljük, hogy ez a harmadik világháborút jelentené.
Beszédes, hogy a balti országok és Csehország lakosságának többsége (a Globsec szerint) „katonai támogatást” adna a NATO-n keresztül Ukrajnának, addig a háború mellett egyébként végig elkötelezett Lengyelország lakosságának csak kevesebb mint fele menne bele egy háborúba. Ennek oka valószínűleg, hogy Lengyelország számára a saját biztonsága az első, a sorok között továbbra is riválisnak tartja Ukrajnát, másrészt, egy világháború esetén ők biztosan célponttá válnának, és ezzel tisztában is vannak.
Szlovákiában várják a legtöbben a területért békét el érvényesülését
Az adatok szerint Szlovákiában a lakosság több mint fele úgy gondolja, hogy a békéért cserébe Ukrajnának területekről kellene lemondania. Magyarország csak a második helyen áll. Ismét kiemeljük, hogy a felmérés végző GLOBSEC egy rendkívül elfogult, atlantista agytröszt, ennek ellenére tette közzé az eddig látott adatokat – vagyis könnyen meglehet, hogy a valós számok még ennél is magasabbak.
Valójában senki sincs oda Ukrajna uniós tagságáért…
A másik rendkívül fontos adat Ukrajna uniós csatlakozására vonatkozik. Jelentősége van annak, hogy egy atlantista agytröszt számai szerint sincsenek többségben Közép-Kelet-Európa egyik országában sem azok, akik szerint Ukrajna EU-csatlakozása megéri. Még a leglelkesebb litvánoknak is csak 49 százaléka hiszi el, hogy neki jól jönne Ukrajna belépése az EU-ba. A sor végén egy Szlovákia, Magyarország és Bulgária áll.
Az átlag pedig egyértelműen elutasító Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban: a kilenc vizsgált ország együttes lakosságának mindössze 40 százaléka véli úgy, hogy Ukrajna uniós csatlakozása előnyt jelent hazája számára. Ennyit Kijev eddigi, 70 százalékos propagandájáról…
Érdemes kiemelni, hogy a többnyire a sor vége felé elhelyezkedő románok ezúttal az erős középmezőnyben vannak. Ennek oka valószínűleg az Ukrajnában élő kisebbségek iránti elkötelezettségük. Románia ugyan eddig hagyta, hogy az ukrajnai kisebbségek jogaiért Magyarország álljon ki, Bukarestet kifejezetten irritálja Kijev nacionalista és kisebbségellenes politikája – csak épp inkább behúzódik Magyarország politikai szélárnyékába.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Vitalii Nosach
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
