A Globsec nemzetközi biztonságpolitikai fóruma Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen jellegű rendezvénye, ami azonban az elmúlt években, különösen az orosz-ukrán háború kitörése óta, nem épp szakmai realitásáról híres. Sokkal inkább arról, hogy olyan narratívákat igyekszik megerőseteni (nem csak a fórum, de maga az azt rendező szervezet is), ami az atlantista-háborúpárti elitet próbálja helyzetbe hozni, legyen szó háborúról, Visegrádi Négyekről, Közép-Európáról, az EU és az USA kapcsolatáról. Akadnak persze olyan felszólalók, akik igyekeznek
Az idei fórumot már nem Pozsonyban rendezték meg. A jelenlegi szlovák, szuverenista kormány még a szlovák elnökválasztás előtt bejelentette, hogy nem fogja támogatni a fórumot egy centtel sem – szemben a korábbi évek, több százezer eurós állami dotációival. A fórum így idén a háborúpárti politika egyik közép-európai fővárosában, Prágában kapott helyet a volt NATO-tábornok (és háborús héja), Petr Pavel védnöksége mellett. Így a szlovák kormány sokat vitatott döntése nem volt véletlen, és ezt utólag maga a Globsec is megerősítette.
Például azzal, hogy a közép-európai témájú panelbeszélgetésre Ivan Korčokot hívták meg, akit a progresszív mainstream épp most épít fel az ellenzék új vezérének, és aki ki is használta az alkalmat, hogy egy elvileg szakmai fórumon kemény belpolitikai retorikát üssön meg, természetesen a szlovák és magyar kormányt ostorozva. Kijelentéseivel külön cikkben foglalkozunk majd.
A műsorvezetés alapvetően az amerikai-európai kapcsolatok fontosságát emelte ki, magyarul: azt az európai politikát éltette, amely teljesen alárendeli magát az amerikai érdekeknek.
„Szeretnem kiemelni, hogy a Hilton szálloda még soha nem volt ennyire tele Amerikát szerető európaiakkal és Európát kedvelő amerikaiakkal”
mondta az egyik moderátor épp a „Közép-Európa nagy pillanata” című panelbeszélgetés elején.
Az idei Globsec tele volt nagy nevekkel, elsősorban olyanokkal, akik a háború folytatását vagy épp kiszélesítését szorgalmazzák. Ott volt maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Alexander Soros, Soros György fia és utódja a hálózatában, ráadásul ez a két személy az esti vacsorákon egymás mellett kapott helyet.
Ott volt még Mette Frederiksen dán miniszterelnök, Alexander Stubb finn elnök, Emmanuel Macron francia elnök. Macron javára legyen írva, hogy újra utalásokat tett arra, hogy Európának szüksége van bizonyos biztonsági autonómiára, amivel egyébként a szuverenista magyar kormány is egyetért – az amerikai érdekek mellett elkötelezettek viszont nem.
Nem voltak azonban ott India és Kína képviselői, akik a felemelkedő Ázsia és Globális Dél vezető hatalmai.
A fórum arroganciája azonban még az olyan mainstream hírportáloknak is szemet szúrt, mint a bne Intellinews, amely Közép-Kelet-Európán kívül Kelet-Európával, a Balkánnal és Közép-Ázsiával is foglalkozik.
Az Intellinews azt írta:
„A fórumot saját szűklátókörűsége és növekvő önteltsége a csordaszellem-gondolkodás példájává teszi, miközben hajlamos a teátrális elemekre”
Ezt olyan, egyébként Ukrajna mellett érvelő magyar elemzők is felrótták a rendezőknek, mint Bendarzsevszkij Anton:
„Sajnos a panelek között több is volt, ami a szakmai közönség (vagy legalábbis annak egy része) számára nem volt hasznosítható a konkrétumok terén. Jellemző forgatókönyv – az idézett egy meg nem nevezett magasrangú brit diplomatától hangzott el: “Európának már rég ki kellett volna állni Ukrajnáért, belenézni Putyin szemébe, és megmondani annak a diktátornak, hogy ami elég, az elég!” Öröm, ujjongás, a közönség állva tapsol.”
Az Intellinews azt is felrótta a rendezőknek, hogy egyik felszólaló sem merte fontolóra venni azt a lehetőséget, hogy Ukrajna elveszíti a háborút. Ha ez a forgatókönyv fel is merült, csak abból a célból, hogy a nyugati támogatások növelését szorgalmazzák erre hivatkozva.
Kivétel volt Orbán Balázs, a magyar Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, aki elmondta, hogy minél hamarabb tűzszünetre, majd békére van szükség Ukrajnában. Lényegében az egyedüli volt, aki érdemben beszélt a béke szükségességéről.
A Globsec tehát továbbra is szakmaiság nélkül tolta a háborús propagandát.
„A Globsec-buborék ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, és elérhető a végső győzelem Oroszország felett”
írja az Intellinews.
Ám a lap még óvatosan fogalmazott. Szembetűnő volt az, hogy azok a fegyverlobbihoz igencsak közel álló háborús héják, akik a tavalyi Globsec Forumon még azt ígérték, hogy 2023 végére Ukrajna visszafoglalja a Krímet, most ismét helyet kaptak a felszólalók között, és váltig állították, hogy Ukrajna győzni tud Oroszország felett. Ilyen volt például Ben Hodges amerikai tábornok. A tavalyi Globsec még a „nagy ukrán ellentámadás előtt” zajlott, így Hodges mindent bevetett, hogy legalább retorikában nagy víziókat vázoljon fel. Csak épp a valóság teljesen máshogy alakult, ám idén erről a valóságról már nem tett említést, csak azt szajkózta, hogy Ukrajna győzni fog.
Mikor Karel Rehka cseh vezérkari főnök bátortalanul arról beszélt, hogy jelenleg Ukrajnában a „senki sem nyer” állapot van kilátásban, Hodges szinte kioktatta őt azzal az érvek nélküli dogmával, hogy
„Természetesen Ukrajna győzni fog. Anélkül is, hogy mi elköteleznénk magunkat, az ukránok ezt a háborút meg fogják nyerni, Oroszország pedig nagy bajban van”
fogalmazott.
Hodgeshoz hasonlóan a legtöbb felszólaló üdvözölte a háború kiszélesedését kockáztató ukrán kurszki betörést. Ám szemlátomást egyetlen szót sem ejtett senki annak ukránokat fenyegető stratégiai kockázatairól – magyarul arról, hogy közben Ukrajna a keleti fronton vészesen szorul vissza.
A Globsec-buborék, vagy Globsec propaganda üzenete azonban egyértelmű volt: a Nyugat építsen nagy fegyveres erőt és védelmi ipart – a fegyvergyárak és az amerikai külpolitika nagy örömére. (Itt emelnénk ki, hogy George Friedman egy nemrégiben megjelent elemzésében igen szókimondóan jegyezte meg, hogy az USA nem akar egy katonailag erős Európát, de az európai katonák és haderő jól jönne neki saját céljai eléréséhez – a szerk.)
Az pedig már teljesen nevetséges volt, hogy egyesek azt állították egy elvileg „szakmai fórumon”, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása véget vethet a háborúnak. Hiszen épp a NATO-csatlakozást megakadályozandó indította az inváziót Oroszország. (Persze, ha kitörne a harmadik világháború emiatt, akkor a maga orosz-ukrán háború, mint olyan, valóban véget érne… – a szerk.). Ukrajna NATO-tagságát leginkább Kurt Volker, az USA volt (!) NATO-nagykövete szorgalmazta.
Végezetül mindenképp érdemes megemlíteni, hogy a Globsec fóruma rengeteg hasznos információval szolgál így is a résztvevőknek. De nem a hivatalos fórumokon, ahol meg van szabva az irány, hanem a folyosókon, bárokban, zártajtós tárgyalótermekben lehet érdemi információkhoz jutni.
Úgy fest, hogy a Globsec tündöklése az orosz-ukrán háború iránti elköteleződés sulykolásával együtt megkopóban van. Ez látszik a Hodges-féle szánalmas erőlködésen és azon, ahogy még a mainstream sajtó is túlzásnak tartja a fórum irányvonalát.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
