Suttogva ontott viccek Mészáros Richárd2025. 01. 02., cs – 17:43
Abban a pillanatban tudta, hogy kettejük élete összefonódott.
A sütőjük kijelzője mutatja a napot és az órát, ami áramkimaradás esetén sunyin visszaugrik a gyári beállítás időpontjára, mintha időkapszula lenne, csak bele kellene mászni és máris tíz évvel ezelőtti önmagunkkal találkozhatnánk. Ferike és Lacika a szobából felváltva futkosnak a konyhába, az anyjukat szekálják, meséljen még, milyen volt az a 2015-ös év, amikor ők, az ikrek, még tervezve sem voltak. Az anyuka a szendvicsek gyártásának precíz világába merül, néha felhúz egy eleven életképet abból a korszakból, milyen volt akkor, majd sajtreszelés közben megáll a keze. A visszaemlékezés visszarántja önmaga tíz évvel ezelőtti valóságába, akkor nem hogy anya nem volt, hanem a gyerekei apját sem ismerte! Nem volt hitel, meg saját terhek, volt ő, egyetemistaként, egy nagy baráti társaság és valamelyik épp aktuális pasi, így hívták a három hónapig maradó férfiakat a szülei.
Számára tíz éve a szilveszter biztos nem a gyors pogácsareceptek nézegetésével indult, lázban égtek már ünnepek előtt is, olyan kariajándékot választottak, ami igazán illeni fog a bulihoz. A jelszó: élj a mának, főleg, ha az az év utolsó napja volt. Hárman voltak nagyon jó barátok, egy fiú és két lány. A srác nem kakukktojás volt, Anna öccse, akit ő is féltestvéreként szeretett, mert humora egészen lenyűgözte őt, azzal vált számára elfogadhatóvá Anna kistesójának pesztrálása, hogy már ovis kisfiúként is tudott vicceseket mondani. Feri nem volt átlagos, enyhe autizmusban volt érintett, de ezt csak az vette észre, aki közel került hozzá, ám Feri annyira vigyázott, óvta az intim szféráját, hogy igazán közel senkit sem tudott engedni.
Tíz éve meghívásuk volt egy focipályán szervezett buliba, tőlük húsz kilométerre fekvő faluban, az aktuális pasi barátai tartották, szigorúan mindenki azt iszik, amit hoz, feltételekkel mehettek oda. Lesznek vagy harmincan, mondták neki, így az anyukáját kérte meg, hogy készítsen neki is egy hidegtálat, amit ők, a szülők, hagyományosan maguk elé tesznek, amikor nyolckor lehuppannak a tévé elé. A buli nagy hangzajjal és valóban már az elejétől sok emberrel zajlott, ahogy durrantak a pezsgősüvegek és üresedtek a pálinkásak, úgy oldódott néhány ember és kezdtek bulizásba a táncparketten is. Feri is közéjük merészkedett, a nővére húzta magával és néhány óra múlva egy idegen lány is melléjük csapódott, valószínűleg tetszett neki Feri, aki egyébként magas és jól öltözött srác volt, Anna pedig úgy gondolta, épp ideje, hogy becsajozzon, úgyhogy arrébb lépett. Feri zavarban volt, de a tánc adott neki teret, hogyha túl közel jött hozzá a lány, el tudott lépni. Fogalma sem volt, mit kellene egy nővel kezdeni, eddig csak Annáék karjai ölelték át, de az más volt, biztonságos, meleg, otthonos. Ennek a lánynak pedig a simogatása valamiért olyan érzést keltett benne, mintha tűzzel érintkezne, egyszerre perzselt és dermedtté tette őt. Elviselhetetlen volt számára ez a kettősség, túl sok, túl kiszámíthatatlan. A lány ittasan nyilván ebből semmit sem vett észre, csak hogy Ferit noszogatni kell, így minden bizonytalanságra erőteljes nyomulással reagált. Feri egy pillanatban viszont üvölteni kezdett, vagy százszor kiabálta, hogy nem, nem, nem és kővé merevedett a terem egyik pontján. Anna és ő odarohantak, hogy megnézzék, mi is történt, mert a hangos zene ellenére lehetett hallani Feri kétségbeesett hangját, de már késő volt, Feri kiborult, sírni kezdett és ezt a harminc ember végignézte, általában nagy röhögés kíséretében. Senki sem tudta, Feri mivel küzd, mit jelent számára egy buli, menynyire összetett az ő gondolkodása és egyszerű igények sorozata ad számára biztonságot. Aki ezt nem tudta, annak ő egy srác volt, aki bőgni kezdett, mert egy lány rányomult.
Annával kivezették őt, és mikor felmérték a helyzetet, tudatosították, még éjfél előtt véget ér számukra a buli, mert Feri olyan zaklatott volt, mint előtte soha. Anna kérte, vigyék őket haza az aktuális pasival, de az valahol felszívódott, és amikor előbukkant, bűzlött a piától. Na, az ő kocsijába sem ülhetnek ma éjjel, tudatosították.
Tehetetlenül néztek körül. Hívjanak taxit? De az a havi zsebpénzüket is elvinné, ráadásul nincs is náluk annyi, így mikor hazaérnek, a szüleiket kell felébreszteniük, hogy kifizessék!
Valaki hátulról megbökte a vállát. Azt mondja, nem akar zavarni, bocsi, meg minden, de ő józan és van is kocsija, hova kell őket elvinni, csak mondják meg. Ő már abban a szent pillanatban tudta, hogy kettejük élete innentől összefonódott, olyan megbízható szempárt sosem látott. Éjfélkor az autójában ültek, Annáék háza előtt, ők négyen és beszélgettek. Feri mélyen aludt. Laci pedig susogva ontotta a jobbnál jobb vicceket magából.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
