Egy valódi segítséget nyújtó állami bértámogatási program látszólag rengeteg pénzbe került volna – hacsak nem nézzük meg, mi másra jutottak még milliárdok a Gazdaságvédelmi alapból – írja az mfor.hu a GKI friss elemzésére hivatkozva.
A COVID-19 vírus gazdasági hatásai Magyarországon is jelentősek voltak, már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg. Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel – időlegesen – 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban
– húzza alá a GKI Gazdaságkutató.
Ha Magyarországon az első hullám idején minden érintett munkavállaló bérköltségének 80 százalékát 3 hónapra állta volna a költségvetés, akkor a teljes nettó költségvetési kiadás 360 milliárd forint lett volna.
Noha elsőre magasnak tűnhet ez az összeg,
a „Gazdaságvédelmi alap” kiadásainak jelentős részét olyan tételekre költötték, amelyeknek semmi köze nem volt a valódi gazdaságvédelemhez. Ilyen volt például a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy az atlétikai stadion.
Mindez azt jelenti, hogy lett volna pénz egy erőteljesebb, határozottabb bértámogatási programra is, csak éppen úgy tűnik, kormányzati szándék nem volt erre nézve.
Megjegyzik, a 360 milliárd forintos költségvetési kiadást mérsékelte volna az is, hogy a fogyasztás kevésbé esett volna vissza (vagyis többlet áfa- és egyéb bevételt jelentett volna), emellett nem kellett volna több munkanélküli ellátást sem nyújtani.
A GKI szerint a második hullám 80 százalékos bértámogatása 65 milliárdból meglenne
A második hullám során a gazdaság már jobb helyzetben van, köszönhetően annak, hogy nem lépett életbe teljes kijárási tilalom és az üzletek is nyitva tarthatnak. Ennek ellenére jelenleg is vannak olyan ágazatok, például a szálláshely-szolgáltatás/vendéglátás vagy a szórakoztatóipar és a kiskereskedelem egy része, ahol jelentős volt a visszaesés.
A 10 leginkább sújtott ágazat közül a kormány jelenleg havi 5 milliárd forinttal a turizmus/vendéglátás dolgozóinak egy részét támogatja, ráadásul őket is csak a bruttó bérük 50 százalékával. Ez az összeg azonban nem elegendő még az ágazatban dolgozók munkahelyeinek a megmentésére sem, nem beszélve a további 8 veszélyeztetett ágazatról.
A GKI leszögezi, ha a bérköltség 80 százalékát 3 hónapig az állam magára vállalná ezekben az ágazatokban, akkor ez nettó 65 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek.
Vagyis 425 milliárd forintból meg lehetett volna őrizni az összes „érzékeny” munkahelyet 2020-ban. Ez a „gazdaságvédelemre” fordított 2020-as kiadások 20 százalékát sem érte volna el
– írja a GKI.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
