Kedves Rónaszékiné Keresztes Mónika!
Láttam a Facebookon, milyen kiváló napot töltöttek el együtt fideszes szimpatizánsokkal nemrégiben Felcsúton. Kisvasutaztak, stadionoztak, öröm volt nézni a kisimult arcokat.
Ha megengedi, most én is szeretném elhívni Önt egy kirándulásra.
Ez sem fog igénybe venni Öntől egy napnál többet, sőt Budapestet sem kell majd elhagynunk. Gyorsan elmondom a programot.
Először elmennénk együtt egy budapesti kórházba. Voltam az egyikben önkénteskedni nem olyan régen, biztosan meg tudom az ápolási igazgatóval beszélni, hogy fogadjanak bennünket mondjuk a belgyógyászaton. Érdemes lesz majd figyelnie
a zsúfolt kórtermeket, a millió feladatuk között össze-vissza futkorászó orvosokat és nővéreket, a szakadt ágyneműket és a lyukas matracokat.
Úgy intézem majd, hogy reggeli idején menjünk, hogy lássa, milyen ennivalót adnak a betegeknek.
Innen egy általános iskolába mennénk át, ahol bemutatnám az igazgatónak. Amikor a múltkor meglátogattam őket, még három betöltetlen álláshelyük volt.
Nézzük meg, találtak-e azóta kémia szakos tanárt.
Nem olyan egyszerű feladat ez manapság, ezt Ön is látni fogja.
Itt majd remélem összejön egy találkozó az egyik anyukával, aki saját erőből nem tudta az idén megoldani, hogy a gyerekei el tudják kezdeni az iskolai tanévet.
Segítenünk kellett neki befizetni a menzapénzt, mert egy GYES-ből és a férje 140 nettójából nem telt már rá.
Kérem hozzon magával majd BKV-bérletet, mert a suliból hármas metróval mennénk majd át a következő helyszínre. Nem lesz olyan kényelmes az utazás, mint a felcsúti kisvasúton, de remélem időben és biztonságban el fogunk jutni a kiszemelt anyaotthonba. Ha esetleg leállna a metró alattunk, majd kitalálunk valamit.
Ha még bírjuk szusszal, bemutatnám egy idős hölgynek, aki a múltkori, nyugdíjasokat célzó telefonos lejárató-kampányuk után keresett meg. Biztosan Önnek is meg fogja mutogatni majd mind a három unokájának és családjaiknak az összes képét, ű
akik közül az egyik Hannoverben, a másik Liverpoolban, a harmadik valahol Dániában keresi a kenyerét és neveli a dédunokákat,
akik közül az egyikkel a földrajzi távolság miatt csak egyszer találkozott az eddig, tavaly karácsonykor. Pedig most lesz három éves.
Remélem elfogadja a meghívásom és velem tart, biztosan tanulságos lesz. Látni fogja, hogy az Önök politikai közössége 2010 óta hány embert, milyen élethelyzetekben hagyott cserben csak azért, hogy Ön 2017-ben a hazugságból épült felcsúti Patyomkin-faluban lakathassa jól kampánycsapatát.
Ez egy másik Magyarország lesz, nem az Önöké. Mi ebben élünk.
Válaszában reménykedve,
Stummer János
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
