Egy vietnámi ipari parkban közel 2 millió tonna alumíniumot őriznek, ami akkora mennyiség, hogy önmagában képes lenne megmozgatni a világpiacot. Ehhez azonban az kellene, hogy Vietnám hajlandó legyen piacra dobni a fémet, amire egyelőre nincs sok esély.
Miközben tehát a világgazdaság épp súlyos alumíniumhiánnyal küzd, a szereplők csupán áhítozhatnak a vietnámi készletekre – írja az Origo.
Van egy ipari park Vietnámban, körülbelül egy órás autóútra a Dél-kínai-tenger partja felé Ho Si Minh-várostól, ahol hatalmas fémmennyiséget tárolnak fekete ponyvák alatt.
Itt őrzik Vietnám elképesztő alumíniumtartalékát, amely a jelenlegi áron nagyjából 5 milliárd dollárt érhet.
A tartalék azért különleges, mert az iparági szakértők ez a készlet a legnagyobb, amelyet valaha is láttak – egy olyan szektorban, ahol a szereplők sok időt fordítanak a készletek feltöltésére. További sajátosság, hogy a világpiacon éppen erőteljes kínálati hiány van alumíniumból a fokozódó kereslethez képest, vagyis a piaci szereplők szívesen lecsapnának a vietnámi tartalékokra. Erre azonban jelenleg nincs sok esély – írja a Mining.com összefoglalója.
A világ leghatalmasabb alumínium-tartaléka
Az alumínium pedig manapság az egyik legkeresettebb ipari fém. A nyersanyagot számos területen használják, az autóalkatrészektől a sörös és üdítős dobozokig, tehát az iránta mutatkozó kereslet világszerte hatalmas.
Közben a kínálati oldalon az ellátás akadozik, részben a kínai termelés visszafogása miatt.
A vietnámi készlet mérete azért is kiemelkedő, mert bár korábban több millió tonna alumíniumot tároltak Detroittól Rotterdamon át a malajziai kikötőkig, mára az elemzők szerint ez a délkelet-ázsiai készlet az egyetlen figyelemre méltó a méretét tekintve. Összevetésképpen: jelenleg annyi alumíniumot tartalékolnak Vietnámban, amennyi megfelelne India egy egész éves felhasználásának.
Noha egyedül a vietnámi készlet nem tudná megoldani a legalább 20 éve tapasztalható hiányt az alumínium világpiacán, jelentősen enyhítené a nyomást kínálati oldalon – mondta Duncan Hobbs, a londoni Concorde Resources nyersanyagpiaci elemzője.
Az 1,8 millió tonnás vietnámi készletet a hatóságok közlése alapján elsősorban Kínából halmozta fel a Global Vietnam Aluminium (GVA) nevű vállalat, a parkot pedig folyamatosan szigorúan őrzik.
Az elemzők számításai szerint olyan hatalmas mennyiségről van szó, hogy a vietnámi készlet önmagában földindulásszerű árfolyammozgásokat tudna eredményezni.
Amennyiben tehát az ország úgy döntene, hogy elkezdi piacra dobni a tartalékait, azzal rövid időn belül jelentősen lefelé tudná eltolni az alumínium árát.
Valóban olyan sokat ér?
Vannak azonban olyan szakértők, akik komolyan kételkednek abban, hogy valóban olyan értékes a vietnámi készlet, mint ahogy azt sokan gondolják. Az egyik legfontosabb iparági tanácsadócégnek számító londoni CRU vezető elemzője szerint a fő problémát az jelenti, hogy nem tudni, pontosan milyen körülmények között tárolják a készleteket.
Ross Strachan hangsúlyozta, van rá esély, hogy a készlet egy része már tönkrement, vagyis a tartalékok felszabadítása talán nem is tudná érdemben enyhíteni a globális hiányt.
Miközben pedig az elmúlt két évtizedben a piaci szereplők stratégiaváltásai erőteljesen megmozgatták nemcsak a készleteket, de az alumínium árát is, a jelenlegi helyzetben az látszik, hogy az alacsony készletek mellett a kereslet folyamatosan bővül, a kitermelés pedig nem tudja tartani a tempót.
Kiemelten súlyos problémát jelent, hogy az elérhető adatok alapján a kínai készletek mindössze 1,2 millió tonnát tesznek ki, és ez az állomány mindössze két hétre tudná kielégíteni a keresletet.
Amennyiben tehát a vietnámi tartalék visszaáramolna Kínába, úgy a világ második legnagyobb gazdasága könnyedén fel tudná használni a nyersanyagmennyiséget, hiszen arra van kereslet. Nagy kérdés viszont, hogy Vietnám egyáltalán hajlandó lesz-e élénkíteni a hatalmas készlettel a világpiaci kínálatot, és az is, hogy ha ez megtörténik, annak pontosan milyen hatása lesz. Egyelőre azonban a világ csak áhítozhat az óriási tartalékra.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
