Az építésügyi bürokrácia csökkentése során három nagy lépésben törölték el a lakóépületekre vonatkozó építési engedélyt, az új szabályrendszert az építési törvényhez kapcsolódó, április végi módosításcsomag tette teljessé. Ezt júniusban egy kormányrendelettel egészítettek ki, az abban foglaltak június 20-án és 28-án, vagyis ezekben a napokban lépnek hatályba. Mint azt Jámbor Attila ügyvéd, egyetemi oktató, az Építésijog.hu szakportál szerkesztője a Világgazdaságnak elmondta: az építési és az építésfelügyeleti bírságot a 300 négyzetméter feletti egyszerű bejelentések tekintetében – a többi bírságtételhez képest – a legmagasabb mértékben állapították meg.
Forrás: MW
Az ügyvéd szerint a jogalkotók ezzel akarták jelezni, hogy az egyszerű bejelentés adta bizalommal visszaélőket mindenki másnál súlyosabban büntetik. Aki például 300 négyzetméter összes hasznos alapterület felett nem csak egylakásos épületet épít, vagy nem saját részre építkezik, az 40 millió forint feletti építésügyi bírságot is fizethet. A bírság szorzója az épület készültségi fokától és nagyságától függ, a négyzetméterenkénti érték 140 ezer forint, és ezeket összeszorozva lehet eljutni több tízmillió forintig. A jogalkotói hangsúlyt jelzi, hogy 300 négyzetméter feletti lakóingatlan építési engedély nélküli építése esetében a hatóság az építtetővel szemben a fentiek szerint kiszámolt építésügyi bírságnak csak a felét szabhatja ki.
Gyorsan kiderült, hogy egyszerű bejelentéssel építkezni nem is olyan egyszerű, mint az első hallásra tűnt. A saját részre építtető magánszemélyeknek az építési engedéllyel most nincs dolguk, a részletes kiviteli tervet a tervező intézi és tölti fel elektronikus úton az építési naplóba. Viszont nincs most olyan hatóság, amely előre megmondja, illetve megmondhatja, hogy az építkezés minden tekintetben szabályos-e vagy sem – mutat rá az új helyzetben rejlő legfőbb veszélyre Jámbor Attila, aki ügyvédként is egyre többször találkozik olyan esetekkel, amikor az építtető a saját nyugalma érdekében építési engedélyt szeretne kérni, de nem tud, mert megszűnt.
A bizonytalan helyzetet az okozza, hogy a helyi építési szabályok egyes rendelkezései akár különféle módon is értelmezhetők, és az építési törvény vonatkozó felsorolása is fejtörést okoz a szakembereknek. Nem az a baj, hogy sehol se lenne egyértelműen leírva, hol mi épülhet, és milyen előírásokat kell pontosan betartani, mert ez adott. Hanem az, hogy kinek az értelmezését kell az építtetőnek elfogadnia. Hogy mit csináljon, ha a tervező, a kivitelező, vagy éppen a hatóság másképpen értékeli például az oldalkert meghatározását, vagy hogy a tetőnek milyen formájúnak kell lennie?
Az utólagos jogvita minden következményét az építtető viseli, akit a helyi építési szabályzat megsértése esetén a háza elbontására, átalakítására kötelezhetnek. Korábban, tavaly májusig utólagos fennmaradási engedéllyel és építésügyi bírság megfizetésével a kisebb, közérdeket nem sértő eltéréseket legalizálni lehetett, most viszont nincs ilyen jogszabályi lehetőség, csak a bontás. Ez az épület elkészültét követő tíz éven belül fenyegeti a tulajdonost.
Az építési törvény alapvető módosításai nyomán fontos részletkérdések is nyitottá váltak. Például azt sem lehet tudni, hogy mennyi ideig kell a saját részre épült ingatlanban lakni, és mi történik, ha valaki építkezés közben kénytelen túladni az ingatlanán, eladhatja-e azt például cégnek. A Miniszterelnökséghez az építési jogász egy állásfoglalás iránti kérelmet adott be a felmerült kérdések megválaszolása érdekében.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
