Gesztusra váró lappok

Gesztusra váró lappok

Hosszú ideje jogaik elismeréséért és a történelmi nézeteltérések rendezéséért küzd egy húszezer fős finnugor gyökerű népesség Svédországban.

Problémájuk különösen annak tükrében érdekes, hogy a skandináv állam tavaly 160 ezer migránst fogadott be, és erőn felül fektet energiát az integrációba. A lappok kulturális genocídiumról beszélnek, és teszik ezt némi alappal, ugyanis az 1970-es évekig körükben is létezett a sterilizáció gyakorlata.

Nem ismeri el őket

Több svéd városi múzeumban, sőt az Uppsalai Egyetemen ma is tárolnak olyan emberi csontvázakat, amelyeket a két világháború között észak-svédországi lapp temetőkből ástak ki faji vizsgálatok céljából. Ma is szűnni nem akaró érdeklődés övezi a kiállítási „tárgyakat”, iskolai csoportoknak is bemutatják a hátborzongató leleteket. A nyelvükhöz és kultúrájukhoz ragaszkodó lappok (akik inkább nevezik magukat a számi néven, mert a lapp megnevezést sokan sértőnek tartják) már évek óta sikertelenül kilincselnek azért, hogy visszaszerezzék őseik jogtalanul őrzött csontjait.

Azt is sérelmezik, hogy szerintük Stockholm – bár 1977-ben deklarálta – a gyakorlatban nem ismeri el, hogy őshonos kisebbséget alkotnak, méghozzá legalább négy ország (Svédország, Finnország, Oroszország és Norvégia) területén. Bár a lappoknak Kirunában „parlamentjük”, egyfajta önkormányzati szervük is van, és állami támogatásban is részesülnek, a történelmi sérelmeket láthatóan nehezen tudják megemészteni.

Hírdetés

„Faji tisztaság”

– A XIX. század második felétől az 1930-as évekig rengeteg lapp sírt forgattak ki a faji alapon dolgozó biológusok, hogy a csontokon és a koponyákon kísérleteket végezzenek. Ideológiai céljuk az volt, hogy megállapítsák, hogyan lehet a svéd népet genetikailag tisztának megőrizni – magyarázta lapunknak Marie Enoksson lapp parlamenti képviselő. Ő is megerősítette, hogy ilyen csontvázak még ma is láthatók svédországi múzeumokban és más intézményekben. – A számi parlament évek óta küzd azért, hogy a megbecstelenített halottakat méltón el lehessen temetni. Ez egyfajta történelmi megbékélés jele is lehetne – magyarázta, de ehhez egy közös tényfeltáró bizottságnak kellene felállnia. Az ügyben azonban eddig nem lépett a svéd kormány.

A képviselő lapunknak az egészen az 1970-es évekig folytatott sterilizációs gyakorlatról azt mondta, az egyáltalán nemcsak a lappok körében volt jellemző Svédországban, hanem származásra tekintet nélkül a retardált, szellemileg sérült embereken hajtották végre. A kormány egy 2000-ben készült jelentése 21 ezer ilyen esetről adott számot.

– A svédekben sok elfojtott aggodalom kavarog a faji kérdéseket illetően, és ez éppen abból fakad, hogy a lappokat hosszú időn keresztül negligálták – mondta a kérdésről a Politico hírportálnak India Reed-Bowers, a lappok jogtanácsosa, aki szintén szükségesnek tartja a megbékélési folyamatot. A hírportál több vallomás alapján kiemeli, hogy a lappok még ma is inkább eltitkolják származásukat, nehogy hátrány érje őket karrierjük során. Az egyik lapp nyilatkozó, May-Britt Ohman viszont épp a bevándorlás miatt megerősödött szélsőjobb Svéd Demokratáktól félti saját kisebbségét.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »