Kulcsfontosságú felmérés jelent meg a napokban. Az állami Infostat nem csak a pártpreferenciákról közölt elemzést, hanem 257 oldalon átfogó, társadalmi kérdéseket feszegető tanulmányt is készített. Ez a tanulmány a szlovákiai magyar választók gondolkodásáról is sokat elárul. De leginkább azt bizonyítja, hogy a Magyar Szövetség „merjünk kicsik lenni” politikájára valóban nincs igény, és hogy Gubík korszakváltása zsákutca. A pártot még mindig csak a „magyar párt” egyre kevésbé hiteles narratívája tartja felszínen. A valóság ugyanis az, hogy miközben Gubík László és a Magyar Szövetség azt állítja, nem szabad foglalkoznunk nagypolitikai és értékrendi kérdésekkel, addig az Infostat felmérése világosan megmutatta, hogy felvidéki magyaroknak nagyon határozott és egyértelmű álláspontja van ezekkel kapcsolatban.
Geopolitikai semlegesség
Kezdjük rögtön egy meredek geopolitikai dilemmával: támogatja-e a lakosság Szlovákia semlegessé válását? A felvidéki magyarok a teljes lakosságnál lényegesen nagyobb arányban támogatják az ország semlegességének gondolatát, bár jelentős részük ezt a jelenlegi helyzetben nem tartja reálisnak.
A magyar választók elsöprő többsége, 74,4 százaléka egyetértett a semlegesség gondolatával, és csak 20 százaléka utasította el. A Magyar Szövetség ebben a kérdésben semmilyen álláspontot nem mer felvállalni. Gyimesi György volt az, aki Szlovákiában elsőként dobta be köztudatba a semlegességet.
Amikor szembe jön a Magyar Szövetséggel a kőkemény valóság
Nagyon érdekes kép bontakozik ki a politikai rendszerről és általában a politikai pártokról szóló válaszokból.
A magyar választók 69,7 százaléka egyetért abban, hogy a túl sok koalíciós párt instabillá teszi az országot és rontja az ország versenyképességét. Vagyis a sok kis pártból álló többségi koalíciók a magyar választók számára sem szimpatikusak. Már önmagában is jelzésértékű a MSZ számára. Az igazán durva számok azonban csak most jönnek.
A magyar választók 70,4 százaléka támogatja, hogy csak a parlamentbe bejutó pártok részesülhessenek állami támogatásban. Ez két dolgot jelez. Az egyik, hogy a magyar választók cirka 70 százaléka ki van ábrándulva a magyar pártból, és már nem akar új esélyt adni neki. Nem akarja, hogy üres ígéretek mentén a párt a valódi érdekérvényesítés helyett megelégedjen az állami támogatást jelentő 3 százalékkal. Meg akarják büntetni ezért a hozzáállásért a Magyar Szövetséget. A másik fontos dolog, hogy ez a szám azt jelenti, hogy a magyar választók két harmada a Smerrel ért egyet a politikai berendezkedést illetően, és nem a Magyar Szövetséggel vagy az nem az ellenzékkel.
És lehet ezt még fokozni. A magyar választók nagyobbik része (53,3) százaléka támogatja, hogy a választási küszöb 5-ről 7 százalékra nőjön. Vagyis a magyar választók több mint fele nem érezné magát megrövidítve, ha a Magyar Szövetséget ellehetetlenítenék a választási versenyben. Ez pedig jól jelzi, hogy a párt valódi támogatottsága hol áll a felvidéki magyarok körében.
A Magyar Szövetségnek már nincs, a választóknak viszont még vannak értékei
A magyar párt, hogy ajtót nyisson a progresszívok előtt, egy sor nemzeti-konzervatív értéket száműzött a politikájából. E tekintetben messzebbre ment, mint a PS-t teljesen kiszolgáló KDH.
Gubík László pártelnök a nyár folyamán kijelentette, hogy szivárványos jogok tekintetében minden képviselője úgy szavazna, ahogy akar, ha bejutnának a parlamentbe. Egy vegyes ideológiájú, kizárólag egyéni ambíciók által szervezett frakcióban ez a PS-hez való igazodást jelenti.
Ezzel szemben a magyar választóknak nagyon határozott véleménye van értékrendi kérdésekben. A szlovákiai magyarok a teljes lakosságnál sokkal határozottabban ellenzik, hogy egy magáncég elbocsáthassa alkalmazottját azért, mert az nyilvánosan nem ért egyet a cég által képviselt társadalmi értékekkel. Csupán 16,7%-uk véli úgy, hogy a cégnek joga van ehhez, ami jóval alacsonyabb a 24%-os országos átlagnál.
Ezzel szemben kiemelkedően magas, 80%-os arányban vélik úgy, hogy a cégnek erre nincs joga (az országos átlag 68%). Ez a 80 százalék az összes, felmérésben részt vevő statisztikai alcsoport (megye szerinti, kor, nem, iskolai végzettség, stb. szerinti besorolás) közül a legmagasabb. Teljesen világos, hogy a magyar választók elsöprő többségének helyén van a szíve és a gerince. Szemben a magyar szövetséggel.
Választási részvétel és pártpreferenciák
Az Infostat adatai szerint a felvidéki magyarok cirka 66-69 százaléka részt venne a választáson, ami az országos adatnál magasabb (csak azért nincs pontos számunk, mert a „valószínűleg részt vevő” és a „biztosan részt vevő” arányokat úgy kellett visszaszámolnunk a többi arány levonásával – a szerk.)
A választáson részt venni hajlandók közül pedig csak 47,4 százalék szavazna a Magyar Szövetségre, vagyis kevesebb, mint a fele. Ez az arány nagyjából megfelel annak a 2020-tól megfigyelhető trendnek, hogy a felvidéki magyarok harmada általában otthon marad, harmada szlovák pártra szavaz, harmada pedig a döglődő magyar pártra adja voksát.
A magyar párt a Infostat politikai felmérésében 3,9 százalékos eredményt kapott, és további 2,1 százalék jelölte meg a pártot második lehetőségként. Harmadik lehetőségként senki. A második lehetőségként MSZ-re tekintő választókat üres politizálással aligha lehet megnyerni.
Érdekes, hogy a magyar pártra szavazók körében „második lehetőségként” inkább a Smer (14 százalék) mint a PS szerepel (5,3 százalék). Ennek fényében a Magyar Szövetség feltűnő pitizése a progresszív ellenzéknek nem csak logikátlan, de szemlátomást kontraproduktív is, mert saját törzsavazói táborát morzsolja le vele.
Ugyanerre utal a politikusok megbízhatóságára vonatkozó rész. Az Infostat nem listát adott az emberek kezébe, hanem egy nyílt (kitöltendő) kérdést, hogy sorolják fel az általuk legmegbízhatóbbnak tartott három politikust. Gubík László fel sem került a tabellára.
Magyar szempontból érdekes eredmény született. Átlagon felüli támogatottsága van a magyar körében Matúš Šutaj Eštoknak, a HLAS elnökének. 13,6 százalék nevezte meg őt legmegbízhatóbbnak. Ugyanakkor az ellenzéki politikusok iránti bizalom minimális. Michal Šimečka (PS) 4,5 százalékon áll a magyarok körében, Branislav Gröhling 1,7 százalékon.
Intézmények hitelessége és társadalmi kihívások
A felmérés utolsó szakaszában az egyes intézmények megbízhatóságát mérték. Magy szempontból íme néhány érdekes eredmény:
A magyarok általánosságban bizalmatlanabbak a legtöbb állami és nemzetközi intézménnyel szemben, kivéve a hadsereget és az egyházakat, amelyekben az átlagnál jobban bíznak.
A legégetőbb társadalmi problémák listáját a lakosság egésze határozza meg, ám itt is vannak érdekes magyar vonatkozású eredmények. Például a kisebbségek problémáinak megoldását a magyarok alig egyharmada (31,3 százalék) tartja legfontosabbnak. Az országos átlag 10,1 százalék – ez nagyjából a nemzeti kisebbségek részaránya az össztársadalmon belül.
A magyar választók 42 százaléka szerint a lehetőségek hiánya (magyarul a boldogulás hiánya) is fontos megoldandó probléma az országban. 65,3 százalékuk szerint pedig az egészségügy helyzetének javítása sem várathat magára.
Következtetések
A fenti számokból elég világosan látszik, hogy Magyar Szövetség politikai agendája, és a választók szükségletei között óriási különbségek vannak. A nagypolitikai és geopolitikai kérdések igenis foglalkoztatják az embereket, és saját bőrükön érzik azok súlyát. Ezzel szemben a Magyar Szövetség nem hajlandó foglalkozni a nehéz kérdésekkel, mert az rontja a koalíciós potenciálját az ellenzéki tábornál. Ez az önfeladás pedig logikátlan, mert a számok szerint a magyar választók zöme nem a PS-t és nem a PS agendáját tartja alternatívának.
Más szavakkal, Gubík László Magyarországról is nagyban támogatott korszakváltása, besurranó progresszivizmusa kudarcra van ítélve. Valóban korszakváltás lesz, egy olyan időszak nyitánya, ahol a Magyar Szövetség eljelentéktelenedik és 3 százalék alá csúszik…
De ne gondoljuk, hogy a fősodratú sajtó majd a progresszív politikát fogja hibáztatni a Magyar Szövetség kudarcáért. Nem. Ők azt mondják majd, hogy Budapest trójai falova, a NER embere, Gubík László vitte zátonyra a pártot. Gubík és Budapest pedig majd a sajtót hibáztatja önnön rövidlátásáért.
Ez persze nem javít a felvidéki magyarok helyzetén. Jó hír azonban, hogy a fenti felmérés is azt mutatja, van gerince és politikai (konzervatív-nemzeti-keresztény) identitása a felvidéki magyaroknak, és amíg az van, addig képes a politikai megújulásra is. Ezt a megújulást akadályozza 2020 óta a hárompárti egyesülésből létrejövő Szövetség majd Magyar Szövetség, hogy egyes körök befolyása megmaradhasson a választói akarat ellenében is. A jelenlegi számok azonban azt sugallják, hogy ez az állapot hamarosan véget érhet.
Komjáthy Lóránt
Nyitókép forrása: Magyar Szövetség hivatalos facebook-oldala, kollázs: Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
