Hát, régen röhögtem annyit közéleti ügyön, mint a tegnapi Simicska-ámokfutáson. Ha január elején tippelni kellett volna, hogy ki lesz az év legviccesebb csávója, kevesen szavaztak volna A Fidesz egykori házi-oligarchájára. A hárskúti Ford Fairlane huszonnégy óra alatt több mémet és fun-videót ihletett meg, mint az összes hazai politikai szereplő az elmúlt egy esztendőben. De miután már kimerültek a rekeszizmaink, és a térdünk is belesajdult a csapkodásba, egy percre azért érdemes belegondolni abba is, mennyire nyomorult egy országban élünk.
Mert pénteki nap fájdalmasan tömör kvintesszenciája volt mindannak, amiben élünk. Nézzük csak dióhéjban, mi is történt tegnap?
Adott egy milliárdos, aki összebalhézik azokkal, akiknek vagyona nagy részét köszönheti. Nem azokkal, akiktől származik, mert azok mi, magyar adófizetők vagyunk. Azokkal, akik lehetővé tették neki, hogy ezt ellopja tőlünk. Emberünk leszól az összeharácsolt vagyonából gründolt médiabirodalom vezetőinek, hogy holnaptól ütni kell a tegnapi haverokat. Mert, úgy véli, hogy ez így megy. Az újságíró az ő szemében nem más, mint rendelésre dolgozó tartalomipari szakmunkás. És, mielőtt ezen felháborodnánk, tegyük hozzá: igaza is van.
Mert ezek az emberek az elmúlt években pontosan ezt is tették. A szervilizmus élő bronzszobraiként szolgálták ki a hatalmat, gondosan elhallgatva majd’ mindent, ami a kormánynak kínos lehet, és engedelmesen, mindig azokra irányítva a médiaágyúkat, akiket fentről célpontként kijelöltek. Lajosunk pedig úgy gondolta, hogy ezúttal is így fognak cselekedni. Tévedett.
Mert ezek a verőemberek nem neki dolgoznak már, hanem Don Vittoriónak, akivel együtt vezették a bandát idáig, de most már egyedül akarja intézni a dolgokat, nélküle. Úgyhogy felálltak, és otthagyták őt. Eddig akár a Keresztapa low budget kelet-európai verziója is lehetne – de sajnos jóval hitványabb sztori ez.
Mert a főnöküket eláruló maffiózók nem szoktak „lelkiismereti okokra hivatkozni, sőt, sokszor még őszintén meg is üzenik a hátba szúrt Donnak: „Mondjátok meg a Keresztapának, csak a pénz miatt csináltam” És van bennük annyi betyárbecsület, hogy a saját embereiket nem hagyják cserben. Liszkay, Csermely, Gajdics és a többiek egy 10 perces szerkesztőségit sem hívtak össze, egy két soros köremailt se dobtak saját beosztottjaiknak, hogy távoznak.. Sunyi, szemét módon léptek le. A tegnapi nap főgecijei nem Bayer, Orbán, vagy Simicska – hanem ők.
A hazai sajtó balos része elégedetten kuncog az egészen. Örülnek, mert a jobbos kollégák látványosan lebuktak. Örülnek, hogy nem ők buktak le. A döntő többségük ugyanis ugyanolyan engedelmes fogaskereke volt a rivális balliberális bűnszövetkezetnek, mint a most lelépett fideszes médiavezérek. Az olaszok jól beégtek, és a peurto ricoiak két sarokkal odébb most ezen röhögnek a rum mellett.
Alien vs. Predator. Mindegy, ki győz – mi veszítünk. És ez a horrorba oltott gagyi maffiafilm már 25 éve forog a vásznon. Mi meg zabáljuk a popcornt, szörnyűlködünk, izgulunk és röhögünk. A nemzeti gecizmus rendszere pedig olajozottan működik tovább…
Balogh Gábor
Forrás:jobbegyenes.blog.hu
Tovább a cikkre »
