A Gazpromnak már nincs ideje az EU-ra:
Szó sincs ukrán gázkedvezményről,
Szó sincs a Déli Áramlat feltámasztásáról,
Ukrajna sem lesz többé szállító ország,
A cipő a másik lábra megy.
Írta Alekszej Kettunen a Russia Insider számára
Finnből angolra fordította Petri Krohn
Angolból magyarra fordította Fehér Farkas
Tegnap, azaz szerdán (jan. 14-én – a ford.), az EU Moszkvában tárgyalt a Gazprommal. Az EU-nak három célja volt:
Rávegye Oroszországot a különleges téli ukrán ár meghosszabbítására március végéig.További egyoldalú engedményeket csikarjon ki Oroszországból azt erőltetve, hogy minden európai energia vásárlás egy új „Európai Energia Unió” révén történjék.Rávegye Oroszországot az elvetett Déli Áramlat csővezeték tervének a feltámasztására és annak felépítésére az un. Harmadik Energia Csomag korlátozó szabályaival összhangban.
Az orosz válasz felért egy hideg zuhannyal.
Egy: A Gazprom közölte, hogy az ukrán gázeladással kapcsolatban nincs szükség külön nyári megállapodásra, mert van érvényes szerződés.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden engedmény, amit Ukrajna a télre kapott, ideiglenes, és nincs helye további tárgyalásoknak.
Ha az EU a gázellátását Ukrajnán keresztül biztosítani akarja, hasson oda, hogy Ukrajna tartsa be az érvényes megállapodásokat.
Ha Kijevnek gáz kell, de nem tud fizetni, és ezzel veszélyezteti az EU számára történő szállítást, az nem érdekli Oroszországot.
Ez áll Kijev gáz adósságára is. Az EU-nak ki kell fizetnie Ukrajna gáz adósságát és minden további vásárlását.
Kettő: A Gazprom bejelentette, hogy a Déli Áramlat tervét törölte és nem építi meg. A terv az USA és az EU nyomására omlott össze.
A legnagyobb akadálynak az EU Harmadik Energia Csomagja bizonyult. Súlyosan korlátozta, hogy a Gazprom miképp használhatja a saját csővezetékét. A Gazprom a Déli Áramlat teljesítményének csak 50%-át használhatta volna, a másik 50%-ot harmadik félek számára kellett volna átadnia.
Noha a Gazprom a vevő és továbbító országokkal a Harmadik Energia Csomag hatályba lépése előtt megállapodott, az Európai Bizottság ma visszamenőleges hatállyal követeli érvényesíteni.
Oroszország megoldása a következő: A Gazprom megépíti a csővezetéket Törökországba és meghosszabbítja a török-görög határig. A vezeték egy elosztó csomópontban fog végződni az EU határa közelében.
Ha az EU gázt akar vásárolni, a saját költségén kell megépítenie a vezetéket Törökországig. A gáz továbbítás lehetőségét ki kell építenie a saját európai tagállamai között, mégpedig a saját, Harmadik Energia Csomagjában lévő korlátozásokkal.
Az EU arcátlanságára a végső csapást a Gazpromnak az a bejelentése mérte, hogy a gázelosztó és a török csővezeték megépítése után Ukrajnán keresztül véget vet minden gázszállításnak. Orosz gáz csak Törökországon keresztül lesz kapható!
Az Ukrán csővezetéket kizárólag Ukrajna ellátásra fogja használni. A Gazprom ezt a döntését Ukrajna megbízhatatlanságára és a nagy szállítási kockázatra alapozta.
Maros Šefčovičnak, az Energia Unió mindössze egy hetes európai biztosa életének valószínűleg ez volt a legrosszabb napja. Az EU pimaszság kőfalba ütközött.
Komoly botrány bontakozik ki amiatt, hogy Németország könyörtelenül gondoskodott a saját gázellátásáról az Északi Áramlat útján, majd minden lehetséges módon akadályozta a Déli Áramlatot.
Ennél biztosabb módja nincs az Unión belül az észak-dél ellentét felszításának. A Déli Áramlat reménybeli felhasználói nyilván „örök hálát” éreznek az USA iránt, mert tönkretette a tervet.
Az örökös EU tagjelölt Törökország nyilván Schadenfreude-t (kárörömöt) érez az EU nehézségeit látva, miközben a gázszállítás jövőbeli bevételeit számolgatja. Mellesleg Törökország a Gazprom második legnagyobb vásárlója Németország után. A legnagyobb vesztes Ukrajna, a föld kimagasló gázcsapolója és zsarolója.
Minden pimasz hangoskodása ellenére az EU-nak nincs valódi választása az orosz gázon kívül. Brüsszelnek félre kell tennie a gőgjét és észhez kell térnie.
Most aggodalommal várjuk a történtekről szóló nyugati médiaferdítéseket.
Források:
http://vz.ru/news/2015/1/14/724361.html
http://vz.ru/news/2015/1/14/724337.html
http://russia-insider.com/en/2015/01/15/2440
A fordító megjegyzése:
A tárgyalás után az EU energiaügyi biztosa, Maroš Šefčovič közölte, hogy „nagyon meg volt lepve” miután Oroszország bejelentette, hogy minden gáz szállítását átirányítja Ukrajnából Törökország felé. Az EU vásárlói pedig a török-görög határon vásárolhatnak gázt.
„Mi nem így dolgozunk” – mondta Šefčovič – „azt hiszem, jobb megoldást is találhatunk” – tette hozzá. (http://russia-insider.com/en/2015/01/16/2465 )
Ez a Šefčovič a mi energetikai specialistánknak, Kovács Lászlónak az utódja, annak a „nagy, magyar energetikusnak”, aki talán még azt is megtanulta Brüsszelben, hogy hány év korkülönbség van a kiskalória, és bátyja, a nagykalória között, ami – ugye – az előéletét is figyelembe véve – nem mindennapi teljesítmény. Nos, ők valóban másképp dolgoznak. 5-6 milliárd dolláros államcsínyt szerveznek Ukrajnában, majd azonnal elismerik a törvénytelen kormányt és elkezdik a felfegyverzését. Utána bejelentik, hogy békés célú rakétatámaszpontokat telepítenek az orosz határra és Oroszország biztonságának a garantálása érdekében Ukrajnát beléptetik a NATO-ba. Az új kormány rögtön betiltja a nemzetiségek nyelvhasználatát, és amikor kitör a lázadás, a legkegyetlenebb vérengzéssel próbálja elfojtani. Az azóta is folyó harcoknak kb. 5000 áldozata van már és kb. 1 millió menekültje. Érdekes, hogy a menekültek nem a „szabad világhoz” csatlakozó Ukrajnában keresnek menedéket, hanem a barbár, diktatórikus Oroszországban. Jelenleg folyik Ukrajnában a sorozás, a hadsereg létszámnövelése, az USA pedig hivatalosan beígérte az hadsereg fölfegyverzését, nyilván Oroszország megvédésére. Ezek után nem csak azt várják el, hogy az oroszok hozomra és féláron adjanak gázt Ukrajnának, hanem – megszegve az aláírt megállapodásokat – az ő pénzükből megépítendő vezeték felének a használatát is követelik egy reménybeli másik szállító, az oroszok versenytársa számára, és nem értik, hogy az oroszok hogy lehetnek ennyire értetlenek, hogy nem látják meg mindebben az önzetlen, segítő szándékot, a tisztességes üzletet. Folyamatosan gyalázzák Oroszországot, Putyint, az oroszok ennek ellenére szállítják nekik a gázt és a kőszenet – amiért vagy fizetnek, vagy nem -, nehogy megfagyjanak, hogy működjenek az erőműveik. Röhej, hogy legutóbb a fellázadt donyeckiek küldtek 300 tonna szenet emberbaráti, újbeszélül „humanitárius” segélyként abba az Ukrajnába, amelynek a katonasága ágyúzza és rakétázza a városaikat, lakótelepeiket, ipartelepeiket, szénbányáikat. (http://russia-insider.com/de/2015/01/16/2477 ) Lehet, hogy az ukrán kormány és szövetségesei iránti megvetésüket akarták ezzel kifejezni? Az „amerópaiak” pedig képtelenek ezt ésszel fölfogni, mert ők ilyet sohasem tennének, mert megakadályozzák őket ebben a felsőbbrendű „amerópai értékeik”. Ők inkább összeurópai együttérzési tüntetést szerveznek egy aljas szennylap mellett, amelynek néhány alkalmazottját állítólagos terroristák megölték. Állítólagos, mondom, mert sokan megfogalmazták az a gyanújukat, hogy egy új „Reichstag égésről”, vagy „9.11.”-ről vagy „Tonkin öböli incidensről, esetleg „northwood műveletről” van szó, amilyenekben az USA mindig szuperhatalomhoz méltóan jeleskedett.
Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy amikor Gyurcsány, mint miniszterelnök aláírta a Déli Áramlat szerződését, hány un. nemzeti szerző harsogta, hogy „Gyurcsány eladja az országot az oroszoknak”. Orbán Viktor maga is ezt tette. Pedig Gyurcsánynak talán ez volt az egyetlen helyes lépése az ország érdekében. Orbánnak azóta megjött az esze. Dicséretére legyen mondva, már elküldte Szijjártót Belgrádba is, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a közös vezetéképítésről. De most már saját pénzből vagy világbanki uzsorakölcsönből. Az oroszokat most, miután fittyet hánytak az EU szélhámosainak, már csak a háború tudná megállítani a Török Áramlat megépítésében. Elég legyen már az EU-mennyországba vetett reményekből, elég az álnemzetiek primitív orosz és kínai ellenességéből! Kezdjük el végre kritikusan gondolkodva a magyar érdekeket képviselni és azokért dolgozni. Gondoljuk csak meg nagy barátunk, az USA aljasságát: miközben megvásárolt vezetői segítségével Európát behajszolja az orosz ellenes szankciókba, mérhetetlen károkat okozva az európai gazdaságoknak, ő maga viszont – szankció ide, szankció oda – idén januárban 1 milliárd dolláros szállítási és 15-20 évre szóló együttműködési szerződést írt alá az oroszokkal űrrakéta hajtóművek szállítására. Nem a fejlett amerikaiak szállítanak „hájteket” az elmaradott oroszoknak, hanem fordítva. Ezt ajánlom azoknak a tudatlan, vagy felbérelt „nemzetieknek” a figyelmébe, akik még mindig árulásnak tartják, hogy Orbán aláírta a Paks bővítésére vonatkozó szerződést és még mindig a dunai vízilépcső ellen fújnak, noha nem csak egyre volna szükség a Kiskunság megmentése érdekében. (Ld. pl.: Echo TV, Világpanoráma, 2014. 12.05.) Mintha nem akarnák, hogy föllendüljön a magyar mezőgazdaság, hogy csökkenjen az energiafüggőségünk, hogy valódi „zöld” energiát használjunk, hogy megelőzzük az ivóvízkészleteink csökkenését, hogy csökkentsük a dunai árvízveszélyt. Úgy viselkednek, mintha Soros bérjegyzékén volnának. Lehet, hogy a hangadók közül néhányan tényleg ott vannak? Én a magam részéről azóta kezdem Orbánt értékelni, mióta az amerikaiak céltáblájává vált. Lehet mondani, hogy ez kevés, hogy jobban is csinálhatná, hogy nem elég bátor. Lehet, hogy ez igaz is. De az is igaz, hogy egész Európában rá fújnak legjobban „amerikai barátaink”, tehát – még ha elégedetlenek is vagyunk vele – ő a legjobb Európában. Hiába vezeti Merkel Európa legerősebb országát, Orbánnal összehasonlítva – tetszik, nem tetszik – olyannak tűnik, mint egy háremi palotapincsi egy pusztai komondor mellett.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
